Az izraeli-konfliktus nemcsak a regionális és nagypolitikai konfliktusok szempontjából meghatározó. Mint megírtuk, a harcok kirobbanása a nemzetközi gazdaságra is számottevő hatással volt. Másrészt az izraeli gazdaságban is komoly károkat okoz a konfliktus, azonban a történeti tapasztalatok szerint a modern izraeli állam nagyon rugalmasan alkalmazkodik az ilyen válsághelyzetekhez.
Az 1948-ban létrejött zsidó állam a története során számtalan válsággal nézett szembe, de az eddigi kríziseket számba véve azt látjuk, hogy a GDP, az export és a közvetlen külföldi befektetések is hamar visszatértek az az izraeli gazdaságba, ami eddig minden gazdasági visszaesésből megerősödve állt talpra – írja az NBC10 Philadelphia.
Izrael, a startup nemzet
A kiemelkedő technolóigai és kutatás fejlesztések miatt Izraelt startup nemzetként szokás emlegetni. Az október 7-i támadás után bevezetett hadiállapot gátat szabott ennek az innovációnak. A gázai konfliktus hatására a zsidó állam közéletének fókuszpontjába került az izraeli gazdaság rugalmasságának a kérdése. A konfliktus kirobbanása után több kezdeményezés született az izraeli vállalatok támogatására, az Izraeli Innovációs Hatóság (IIA) többek között a félmillió dollárt tőkét befektető SAFE Dome, illetve a startupok támogatására létrejött Iron Nation és Frontline Initiative programokkal próbál enyhíteni a recesszión.
Bizakodásra adnak okot a korábbi válságok megoldásai: a 2008-2009-es globális pénzügyi válság, vagy a 2014-es „Erős szikla” hadművelet és más átmeneti visszaesést hozó krízisek után mindig gyorsan növekedésnek indult a GDP, illetve az export és a közvetlen külföldi tőke befektetés is nőtt, így az izraeli gazdaság megerősödve jött ki az átmeneti recesszióból. A legutóbb a Covid-19 hatására 2020 második negyedévében 30 százalékkal csökkent a GDP, viszont ekkor is gyorsan talpra állt az állam gazdasága. Az előzőhöz képest a következő negyedévben 40 százalékos, majd a 2021-es évben 8,5 százalékos gazdasági növekedést könyvelhetett el Izrael.
A második libanoni (2006-ban kitört, 34 napig tartó) háború kitörése előtt Warren Buffett, a Berkshire Hathaway vállalat elnöke megvásárolta a Libanoni határhoz közel található Iscar fémfeldolgozó vállalat 80 százalékát. A harcok kitörése után Buffet kitartott a rakétatámadásoknak kitett vállalatba való befektetés mellett, az idő őt igazolta: hosszútávon nagy nyereséget hozott neki a cég és ezért 2013-ban a teljesen megvásárolta az izraeli székelyű vállalkozást.
A tel-avivi tőzsde zászlóshajójának számító TA-125 index a második libanoni háború kitörésekor 8 százalékkal esett, de 40 nappal később visszatért a harcok kitörése előtti szintre. A TA-125 az október 7-e után 12 százalékot zuhant, de két hónappal később visszatért a konfliktus megelőző értékre.
(Gulyás Ábel)