A szakértő először is leszögezte, arra az öt-hatezres rakétaesőre, ami a szaturációs támadás részeként szombat hajnalban megindult Gáza felől, nem lehetett senki felkészülve, a kifejezetten erre a célra létrehozott vaskupola védelmi rendszert is sikerült túlterhelni vele.
A szervezettséget jól jelzi az is, hogy a rakétatámadással egy időben a levegőből motoros siklóernyőkkel, a tenger felől csónakokon, a szárazföldön pedig a gázai-izraeli határkerítést átvágva több helyen megtámadták Izraelt.
Az akció során számos teljesen felkészületlen határőrállomáson és katonai bázison is sikerült rajta ütni. Több olyan brutális felvétel is látható, amelyeken álmukban megölt izraeli katonák látszódnak, vagy épp olyan katonát is láthatunk, aki épp csak fel tudja kapni a golyóálló mellényét és a fegyverét, a túlerő azonban legyűri őt.
Somkuti Bálint szerint ezért kijelenthető, hogy ez nem egy titkosszolgálati baki volt, az úgynevezett összbiztonsági erők hibáztak óriásit. Egy ilyen típusú támadásra egyáltalán nem voltak felkészülve, még akkor sem, ha ennek a mértéke minden előjel nélküli volt.
Nem tudom elhinni, hogy akár valamelyik titkosszolgálatnál, akár a katonai alakulatokban lettek volna olyan csalódott izraeliek, akik egy ilyen típusú támadás előkészülete fölött szemet hunytak volna annak reményében, hogy utána a saját politikai meggyőződéseik szerint alakulnak az események. Ez már hazaárulás lenne
– válaszolta a szakértő arra a felvetésünkre, hogy nem hagyta-e valaki esetleg nyitva Izrael ajtaját a Hamász fegyveresei előtt.
Az, hogy egy katonai támaszpont, amit nem kevés katona őriz, nem tud időben reagálni, és nyolc-tíz halott fekszik egyetlen szobában, az azt jelenti, hogy
az egész szervezetet áthatotta egy általános biztonságérzet, hamis nyugalom, lankadó figyelem és fegyelmezetlenség volt tapasztalható az izraeli védelmi erőknél.
Nem egy nagy hiba, hanem kis hibák sorozata előzte meg ezt a támadást – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
Somkuti Bálint példaként hozta fel, hogy izraeli Merkava típusú tankokat semmisítettek meg drónról ledobott házi készítésű bombákkal, ami azt is bizonyítja, hogy az orosz-ukrán háború tapasztalatai nem lettek megfelelően feldolgozva az izraeli hadvezetés felsőbb szintjein sem.
Somkuti Bálint szerint egyelőre nem nagyon látni, mi volt a Hamász célja ezzel a támadással. Az biztos, hogy megindult a közeledés az arab államok és Izrael között, már Szaúd-Arábiával is előrehaladott tárgyalások folytak egymás kölcsönös elfogadásáról, és a folyamatba komoly éket vert a jelenlegi hadművelet.
Izrael számára ugyanis csak egy válasz lehetséges, ez pedig a Hamász jelentette veszély felszámolása, ami viszont egy komoly civil veszteségekkel járó szárazföldi hadművelettel valósulhat meg. Az is igaz, hogy a palesztin kérdés háttérbe szorult a világban zajló folyamatok miatt, most a Hamásznak sikerült elérnie, hogy ismét az érdeklődés középpontjában kerüljön – tette még hozzá.
A szakértő szerint ugyanakkor egyértelmű,
a háború izraeli katonai győzelemmel fog véget érni, a kérdés, hogy milyen áron,
mekkorák lesznek a civil veszteségek, és a vérontás milyen hatást fog gyakorolni a világ közvéleményére. Izrael be fog hatolni a gázai övezetbe, ami a világ egyik legsűrűbben lakott területe, és egy héten belül helyreáll az ellenőrzés az izraeli területek fölött. Az viszont megválaszolatlan kérdés, hogy eszkalálódhat-e konfliktus a térségben.
A Hezbollah Libanon területéről már megtámadta Izraelt, ami mögött rendszerint Iránt szokás sejteni. Somkuti Bálint ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a libanoni területeket érő izraeli válaszcsapásokra a polgárháborús Szíria nem tud reagálni, Irán pedig fizikailag távol van.
Persze bízva abban, hogy nem kezdenek egymásra ballisztikus rakétával lövöldözni – hangsúlyozta. Ugyanakkor, ha a Hezbollah is a konfliktus részese lesz, akkor nyugodtan beszélhetünk a hatodik izraeli-arab háborúról.
Benjamin Netanjahu Izraelje nem éppen a legnépszerűbb ország, jó kérdés, hogy mennyire változtathatja meg a különböző szintű Izrael-politikát az országot ért támadás.
Somkuti Bálint szerint az izraeli ellenzéknek nem lesz más választása, támogatnia kell Netanjahut, hogy egy háborús kabinet élén védje meg az országát. Aki ezzel szembe megy, a hazája érdekeit veszélyezteti – húzta alá, hozzátéve: a belpolitikai vitákat csak addig lehetett fenntartani, amíg béke volt.
A belső feszültség csökkenését az is segítheti, hogy a Hamász támadását nem előzte meg provokáció, mint amilyen például 2000-ben Ariel Saron látogatása volt a Templom-hegynél. A terrorakció időpontjának nem volt apropója, nincs rá magyarázat.
Az MCC kutatója kiemelte azt is, hogy a korábbi amerikai elnök, Donald Trump által kikényszerített kedvező folyamatoknak szinte biztos, hogy vége szakad, ha nem is véglegesen.
Egyébként az Egyesült Államok lakosságának túlnyomó része továbbra is támogatja Izraelt, a demokraták pedig a konfliktus hanyag kezelésével azt kockáztatják, hogy az mozgósítja a konzervatív tábort, miközben az amerikai baloldalon is sokan vannak, akik nem a Biden-Soros-féle vonalat erősítik Izrael kapcsán.
Az utcán kivégzett izraeli nők látványa, a civilek, a gyerekek túszul ejtése, elrablása után senki nem fog a terroristák mellé állni, a felháborodás pedig Trump és politikája mellé terelheti az amerikai társadalmat
– hangsúlyozta.
A szakértő ugyanakkor pesszimistább az európai mainstreammel kapcsolatban. Szerinte az európai elit ideológiailag elfogult, és ez a támadás sem fogja tudni fölrázni, még úgy sem, hogy párhuzamos társadalmaikban, európai városokban ünneplik a terrorakciót. Ugyanakkor mindenképpen el kell kellene gondolkodni a történteken, hiszen Izrael védelme hagyományosan jobb, mint Európáé.
A szakértő végül úgy foglalta össze az elmúlt másfél nap véres eseményeit, hogy egy ilyen szintű rombolás, egy ilyen szintű kegyetlenség nem maradhat és nem is fog következmények nélkül maradni. Egy történelmi jelentőségű támadás történelmi jelentőségű következményekkel fog járni – utalt a jövőre Somkuti Bálint.