A Hamász október hetedikei terrortámadása után nemcsak a katonai szakértők számára tűnt nyilvánvalónak, ha a zsidó állam szárazföldi hadereje valóban behatol a Gázai övezetbe, akkor a civil lakosság oly mértékű pusztulást lesz kénytelen elszenvedni, amitől már elszokott a nyugati világ társadalma. Ám december végén visszatekintve, mennyire nevezhető sikeresnek az izraeli offenzíva? Hiszen miközben túszokat nem szabadítottak ki, gyermekek ezrei vesztek oda a gázai háborúban.

Somkuti Bálint felvetésünkre két olyan tragikus szempontot hozott fel, amit az októberi terrortámadás pillanatában már egyértelműen látni lehetett.

Kapcsolódó

  • Az egyik, hogy a Hamász elleni hadjárat végül is egy felkelés-ellenes művelet, amely minden jellemzőjét magán is hordja. Így fontos szerep hárul a helyi lakosság támogatására, Izrael éppen ezért akarja megértetni a gázaiakkal, hogy nem éri meg a Hamaszt támogatni, ugyanis az csak szenvedést és bajt hoz a támogatók fejére.
  • A másik cél a Hamász katonai és politikai szervezetének minél jelentősebb meggyengítése, akár semmisítése, az alagutaktól kezdve egészen a terrorszervezett által vezetett intézményekig. Ennek sajnos elkerülhetetlen következménye, tekintettel arra, hogy egy rendkívül sűrűn lakott területről, valamint egy nagyon fiatal átlagéletkorú társadalomról beszélünk, hogy nagyon jelentős a civil áldozatok száma, akiknek egy számottevő része tizennégy év alatti gyerek.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a szemünk előtt játszódó tragédiát a fentiek ismertében kell megítélni, hozzátéve a Közel-Kelet sajátos logikáját,

amely nem teszi lehetővé, hogy megtorlatlanul maradjon egy ilyen típusú és mértékű terrortámadás.

Kép: Reuters

Hadászati szempontból az alapvető gondot az jelenti, hogy a gázai lakosságnak nincs hova mennie, pedig egy ilyen művelet esetében a támadók szándékosan hagynak menekülőutat a civilek számára, Így tettek például a 2004-es fallúdzsai ostrom során az Egyesült Államokkal szövetséges erők is, és ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az iraki város hadra fogható férfiai először vizsgálati fogságba kerültek – magyarázta Somkuti Bálint. Ezzel szemben Gáza déli részén a küzdelmek az északról menekültek és a helyiek közvetlen környezetében fognak zajlani.

A másik tanulság pedig a Hamász hét éve folyamatosan épített alagútrendszere, amivel annullálták az izraeli hírszerzés fölényét, illetve kizárták annak lehetőségét is, hogy célzott túszmentő akciókat hajthassanak végre – tette hozzá az MCC kutatója.

Somkuti Bálint szerint másfél hónapon belül lezárul az északi terület átvizsgálása, de addig még szinte minden egyes házat és négyzetmétert át kell kutatni. Ha ez, és a gázai alagutak felderítése megtörtént, utána folytatódhat a déli területen elkezdett, a terroristák felszámolására indított küzdelem, ami szintén hónapokig tarthat, elképesztő humanitárius körülményeket okozva.

Ha nem történik drámai fordulat, a jövő év közepére Izrael megtisztítja a Hamásztól a gázai övezetet

– mondta a szakértő.

Addig pedig Somkuti Bálint szerint folytatódik az a háború, amely során az izraeli hadsereg azért lőtt le három, fehér zászlót lengető, kiszabadult izraeli túszt, mert nem tudták őket beazonosítani, és mivel tartottak az öngyilkos merénylőktől, inkább ezt „a megoldást” választották a katonák.

Hogyan harcoljunk a terrorizmus ellen, ha azt sem tudjuk, mi az?

Mi történt kedd éjszaka Brüsszelben? Egy szörnyű kettős gyilkosság, vagy egy terrortámadás? Mikor lesz egy bűncselekményből terrorakció? Lehet, hogy meglepő, sőt talán inkább aggasztó, de a terrorizmusnak nem létezik általános definíciója. Ismerje meg a részleteket, KATTINTSON!

A jövőt firtató kérdésünkre először felidézte, az elmúlt években az izraeli lakosság jelentős része gondolta úgy, sikerült valami együttélési modellt kialakítani a Hamásszal, és évről évre több palesztin dolgozhatott Izraelben - aztán persze később kiderült, hogy ezek a felderítők szolgáltatták a legtöbb információt a terroristáknak. A szakértő most úgy látja, most nyoma sincs annak a megállapodásra való törekvésnek, amely jellemezte az izraeli társadalom egy részét, és az októberi terrortámadás átmenetileg biztosan megoldhatatlanná tette a kétállami megoldást is.

Most a bosszúvágy és a megtorlás a vágya a vezérli az izraeli lakosságot és a politikai vezetést is

– mutatott rá Somkuti Bálint, hozzátéve: ez nemcsak érzelmi kérdés, az egész Közel-Kelet így működik, minél nagyobb erővel vág oda valaki, annál nagyobb az esélye, hogy így elejét veszi a következő ellene irányuló támadásnak.

Kép: AFP, Mahmud Hams

Rámutatott, hogy ebben a kultúrában az erőnek, és akár az ártatlanok megölésének is teljesen más a hagyománya és a az elfogadottsága, és itt most egy olyan példát kell statuálni, nemcsak a hadseregnek, hanem magának az izraeli államnak is, amelyből minden potenciális terrorista megérti, hogy ilyen terrorakciót nem lehet megúszni. A Hamász vezetői sem aludhatnak biztonságban, hisz amíg élnek, az izraeli titkosszolgálat nem fog megnyugodni.

Most még a fájdalom és a küzdelem ideje vár a térségben élőkre, utána nagyhatalmi beavatkozásra létrejöhet egy olyan megállapodás, amely valamilyen szinten elfogadható lesz mindenki számára

– vélekedett a szakértő.

Győzhetnek-e a Hamász terroristái Izrael ellen a médiaháborúban?

Mint minden modern fegyveres konfliktusnak, a 2023-as izraeli háborúnak is van egy hadszíntere, ahol a szembenálló felek a fotelben ülő hírfogyasztók figyelméért harcolnak. A helyzet olyan kritikussá vált a közösségi médiának köszönhetően, hogy mára egy terrorszervezet is képes elbizonytalanítani a közvéleményt. További részletekért, KATTINTSON!

Ha már nagyhatalmak, nem lehet elmenni az európai reakciók mellett sem, hiszen ebben sem alkotott egységes képet a kontinens – vetettük fel.

Somkuti szerint ennek egyik oka, hogy az európai baloldalon a hidegháború óta érzékelhető egy felfogás, amely Izraelt egy imperialista, gyarmatosító államnak tartja, amely az őslakosok földjét veszi el, és őket kizsákmányolva igyekszik az érdekeit érvényesíteni. Hogy ez mennyire nincs így az MCC kutatója szerint, az jól mutatja, hogy a zsidó állam lakosságának mintegy húsz százalékát kitevő arab kisebbségnek esze ágában sincs a palesztin fennhatóság alá kerülni, mert az életszínvonaluk számottevően visszaesne.

A másik indok pedig „az Európába gondolkodás nélkül beengedett” bevándorlók és illegális migránsok milliói, akiknek a jelentős része muszlim, és akik az állampolgárság mellé szavazati jogot is szerezhettek, így képesek befolyásolni a befogadó országok kormányainak összetételét.

Ugyanakkor zajlik egy világrendváltás is, és ezt a folyamatot csak az nem látja, aki nem akarja észre venni – figyelmeztetett a szakértő. S mivel az Egyesült Államok - néhány kiszólástól eltekintve - egyértelműen támogatja Izraelt,

az amerikai hegemóniát megkérdőjelező államok szinte magától értetődő módon álltak a palesztinok mellé,

ahogy az már a hidegháborúban is megtörtént.

Somkuti Bálint szerint a hazánkhoz hasonló kis országoknak megvan a lehetősége a véleményformálásra, de az erkölcsi támogatáson kívül mással nem tudnak javítani a helyzeten. Ez jól látszódott a török elnök, Recep Tayip Erdogan decemberi budapesti látogatása során is. Miközben a magyar-török együttműködés nagyon pragmatikus alapon nyugszik és stratégia megállapodást is kötöttek Orbán Viktor miniszterelnökkel, Erdogan elnök a közös sajtótájékoztatón mégis megragadta a lehetőséget és felhívta a figyelmet a „palesztin-ügyre” és Izrael elítélésére, amire - mondjuk úgy - udvariasan nem reagált a magyar vendéglátó. Ez szerinte nemcsak azt mutatta meg, hogy Magyarországgal szemben milyen erőfölényben van a 90 milliós NATO-tag Törökország, de azt is érzékeltette, hogy nagyhatalmi megállapodás nélkül Gázába sem hoz békét a 2024-es esztendő.