Újabb támadást indított az oroszországi Kurszk régió ellen az ukrán hadsereg, ezt a válaszcsapást pedig fontosnak nevezte nemzetközi kommunikációs szempontból Kaiser Ferenc.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi docense az InfoRádióban elmondta, az oroszok viszont továbbra is Kelet-Ukrajnában, elsősorban Donyeck és Luhanszk megyék területén folytatnak erőkifejtést, lényegi harcokat.

Mint fogalmazott: 

„Amit most tudunk, egy falu elfoglalásáról szólnak a hírek. Most már eljutottunk oda, hogy heti egy falut, néha heti kettőt-hármat is veszítenek az ukránok Kelet-Ukrajnában, tehát ott az oroszoknak áll a zászló.”

Jelezte azt is, hogy ukrán oldalon az amerikai szállítások jövője is erősen kérdéses Donald Trump beiktatásával.

Folyamatos és szisztematikus támadás alatt áll az ukrán kritikus infrastruktúra. Folyamatos nem hagyományos támadás alatt áll Európa is, akár a politikai befolyásolást nézzük, akár a médiakampányokat, akár azokat az úgynevezett szabotázsakciókat

– vázolta fel az NKE docense.

„Ha egyszer tető alá hoznak egy tűzszüneti megállapodást, ugyanaz lesz, mint '14-'15-ben, az első minszki megállapodás és a második minszki megállapodás után a tényleges frontvonalból lesz egy tulajdonképpeni új államhatár, és jelen állás szerint nem kizárt, hogy ezen a tűzszüneti vonal mentén fogják meghúzni Oroszország és Ukrajna új határát” 

– fejtette ki Kaiser Ferenc.

A szakértő azt nem gondolja, hogy a harcok intenzitása a következő hetekben csillapodna, addig legalábbis biztosan nem, míg fel nem áll az új amerikai adminisztráció, különösképp a védelmi és a külügyi tárca, mivel a „közvetítő” és „tárgyaló” szerepefel kell még vennie. És akkor „komoly alkudozás veszi kezdetét”.

Úgy látja, a Vlagyimir Putyin vezette

Oroszország egy gyenge Ukrajnát akar, s ennek „legjobb módja az, hogy nincs béke, hanem csak fegyverszünet”.

„Nagyon valószínű, hogy egy ilyen forgatókönyv lesz, amiben sajnos benne van annak a veszélye is, hogy innen nagyon könnyű újra magas szintre eszkalálni a konfliktust” – fűzte hozzá.

Kaiser szerint egyértelmű, hogy amíg a Volodimir Zelenszkij elnökölte Ukrajna nem szuverén, tehát nem ellenőrzi a saját nemzetközileg elismert területét, addig sem a NATO-, sem az EU-tagság képbe sem kerülhet. Előbbinél több ország vétózna, és nem csak a szlovákok meg a magyarok, mivel szerinte a németek, vagy az amerikaiak sem feltétlenül vennék fel az ukránokat a katonai szövetségbe. 

A helyzetet pedig a már egy évtizede megszállt Krím sem könnyíti meg, amely jelen háború nélkül is gátolná a NATO-csatlakozást.

Új orosz világrend? Felosztaná Ukrajnát Putyin titkos terve, még a magyar határokat is átrajzolhatja

Hírszerzési források szerint kiszivárgott egy 2045-ig szóló világrendre vonatkozó terv, amely teljesen újrarajzolná a határokat, ezáltal Ukrajnát három részre bontva.

Kapcsolódó