Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa. Drew Weissmannel együtt dolgozták ki és szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását.

Drew Weissman amerikai orvos-kutató, biokémikus. A Brandeis Egyetemen végzett, később Anthony Fauci vezetése alatt az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetében dolgozott. 1997-től a Pennsylvaniai Egyetemen orvosi karának az RNS és immunrendszer biológiáját kutató laboratóriumának vezetője.

A koronavírus 2019. decemberi felfedezését követően hónapok alatt világméretű járvány alakult ki. A betegség súlyos következményeit megelőző oltóanyag előállításán gőzerővel dolgozó gyógyszergyárak közül a Pfizer-BioNTechnek készített elsőként engedélyezett vakcinát.

Ennek kifejlesztése, tesztelése és a gyártás elindítása mindössze egy évbe telt. Ez a tempó korábban elképzelhetetlen volt, Karikó és Weissman munkássága tehát civilizációs jelentőségű ugrást tett lehetővé az oltóanyagok fejlesztésének technológiájában, amivel emberi életek millióit mentették meg.

Emiatt lényegében nem az volt a kérdés, hogy megkapják-e a Nobelt, hanem az hogy mikor. A svéd akadémia jelölőbizottsága általában mindenképpen figyelembe vesz mindenkit, aki legalább kettőt elnyer a legnevesebb tudományos díjak közül. Karikónak és Weissmannak a legnevesebbek közül öt díjat ítéletek oda: a Horwitz, Wolf, Albany, Breakthrough, Lasker és Gairdner díjakat.

Az mRNS technológia évtizedekig tudományos állóvíz volt, nagyon kevés érdeklődővel és még kevesebb támogatással. A helyzet annyira rossz volt, hogy 1995-re Karikó a terület elhagyásán gondolkodott. Az élő szervezet ráadásul támadásnak vette az idegen mRNS-t, ezt a problémát végül Weissman segítségével sikerült megoldani és 2005-ben publikált közleményük jelentette az első lépést a BioNTech megalapításához és a vakcinához vezető úton – számolt be róla az Index.

Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, akik Magyarországról indulva szerezték meg a legismertebb kitüntetést, a Nobel-díjat. Nyolcan közülük hazájukat elhagyva érték el eredményeiket, Szent-Györgyi Albert és a Kertész Imre itthon nyerte el a kitüntetést. Karikó Katalin a tizenegyedik és egyben az első magyar Nobel-díjas nő.

A Nobel-díjakat a békedíj kivételével a svédországi Stockholmban adják át az éves díjátadó ünnepségen, december 10-én, Nobel halálának évfordulóján. A díjazottak előadásait általában a díjátadót megelőző napokban tartják.

Minden díjazott 24 karátos arannyal bevont zöld aranyérmet, oklevelet és pénzjutalmat kap. 2023-ban a pénzjutalom 11 millió svéd korona, mintegy 370 millió forintra emelkedett.