Matthew Bowker talajökológus, a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányában úgy fogalmazott, hogy a Nagy Fal döngölt földből készült részeit gyökértelen növényekből és mikroorganizmusokból álló „élő bőr”, vagyis talajkéreg borítja. Ez a bioréteg jelenti a műemlék megmaradásának kulcsát – írja a CNN. 

A biokéreg világszerte gyakori a száraz régiók talaján, de jellemzően nem keressük őket az ember által felhúzott építményeken

 - mondta Bowker, az Észak-Arizonai Egyetem docense.

Egy korábbi tanulmány azonban azt állítja, hogy a zuzmók és mohák által létrejött bioréteg pusztító fenyegetést jelent a műemlékek esztétikai értékére, a mikrokörnyezet megváltozására, amely együtt jár a kőzetek károsodásával. 

Ezek a tényezők azonban pont az ellenkező hatást váltják ki a Nagy Fal döngölt földből épült részein. Itt a cianobaktériumok és a mohák közösségei növelik a műemlék stabilitását.

Azt hitték, hogy ez a fajta növényzet tönkreteszi a Nagy Falat. A mi eredményeink viszont pont ennek az ellenkezőjét mutatják

 – nyilatkozta a tanulmány társszerzője Bo Xiao, a Kínai Egyetem talajtani professzora.

A szuper erő 

A Ming-dinasztia idején készült 483 kilométeres szakasz több mint kétharmadát már a bioréteg borítja. A kutatók összehasonlították ezeket a „bőr nélküli” mintákkal, és tapasztalataik szerint a talajréteggel borított szakaszok háromszor erősebbek, mint a kéreg nélküliek.

Többek között olyan jótékony hatásokat köszönhet a Kínai Nagy Fal az említett rétegnek, mint a víztartó képesség, porozitás, és a sótartalom felére csökkentése, miközben a nyomószilárdság és a stabilitás 321 százalékkal is megnőhet.