A Meteorológiai Világszervezet (WMO) júliusban megerősítette, hogy visszatért az El Nino időjárási jelenség, ami általában 5-7 évente jelentkezik. Ennek a jelenségnek a fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait. Szakértők próbáltak választ találni arra, hogyan hathat ez az előttünk álló télre.

Az El Nino-események általában 9 és 12 hónapig tartanak, de akár évekig is fennmaradhatnak, és november és január között érik el csúcspontjukat. A jelenlegi esemény várhatóan 2024-ig folytatódik, és a szakértők szerint a következő hónapokban erősödni fog, és jövő tavasszal ér véget. Az El Nino tehát jövőre is velünk marad, sőt a hatásai a következő hónapokban valószínűleg erősödni fognak – írja az Euronews.

A világ időjárása kifejezetten komplikált

A világ időjárási rendszereinek bonyolult rejtvénye miatt azonban nehéz megjósolni, hogy az El Nino hogyan befolyásolja majd Európa időjárását az év további részében. Az, hogy miként változtatja meg a csapadékot, a szelet, a hőmérsékletet és más éghajlati mintákat, attól függően is változhat, hogy a kontinens melyik pontján tartózkodunk.

Az El Nino-évek általában a tél enyhe, csapadékos és nyugatias kezdetével (november-december) és hidegebb, szárazabb télvéggel (január-március) járnak Észak-Európa nagy részén

– mondja Adam Scaife professzor, a brit Met Office hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője. 

Dél-Európában ez összességében csapadékosabb időjárást hozhat. A lényeg az, hogy éghajlatunk tele van meglepetésekkel. Soha nem kapjuk pontosan azt, amire számítunk, és az El Niño csak egy az európai időjárási mintákat befolyásoló számos hatás közül.

A trópusi esőzések bolygóméretű hullámokat indítanak el, amelyek télen Európát is érintik. Ezek eredhetnek a trópusi Atlanti-óceánból, valamint a csendes-óceáni El Niñóból is

– teszi hozzá a professzor.

2024 melegrekordokat dönthet

Más időjárási hatások is megzavarhatják a tipikus El Nino-mintákat. A sztratoszféra a légkör második rétege felfelé haladva szintén fontos szerepet játszhat. Néhány évente előfordul például, hogy ebben a légköri rétegben a szelek megszakadnak. Ezt gyakran hideghullám követi, függetlenül attól, hogy aktív-e az El Nino.

A jövő évben a szokásosnál melegebb hőmérsékletre is nagyobb az esély. Legutóbb 2016-ban volt erős El Nino, amikor a világon a valaha mért legmelegebb év volt. Az idei év végén nagy esélye lehet annak, hogy ismét hőmérsékleti rekordok dőljenek meg. A globális felmelegedés miatt emelkedő hőmérséklettel kombinálva a meteorológusok úgy vélik, hogy ha a feltételek összhangban vannak, akkor 2024 lehet a rekordmeleg év. Félő, hogy ez átlépheti a kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket.