Átlagosan tíz évet veszthettek a potenciális élettartamukból azok, akik a nagy-britanniai koronavírus-járvány szövődményeibe haltak bele. Ennek vizsgálatát még Boris Johnson akkori miniszterelnök jelentette be 2021 májusában.

A vizsgálat június óta folyik, és várhatóan 2026-ig tart majd. A tervek szerint több különálló modulból fog felépülni, ezek az első modul eredményei.

A második vizsgálati modul fő témája az lesz, hogy mennyire volt hatékony a brit hatóságok döntése a járványkezelés tekintetében. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint csaknem 25 millió koronavírus-fertőzést regisztráltak eddig, és mintegy 230 ezer halálos áldozatot. A hatóságok mindenkit a járvány áldozatai közé számítanak, akik a koronavírus szövődményeivel összefüggésben veszítették életüket.

Hugo Keith, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa azt mondta, hogy a fentiek tekintetében mintegy 50 ezren haltak meg a járvány első szakaszában, az áldozatok több mint 80 százaléka 70 évesnél idősebb volt. Hozzátette, hogy ezen korosztály tagjainak halálozási kockázata tízezerszer magasabb volt, mint a 15 év alattiaké.

Keith azt is elmondta, hogy akik a betegség szövődményeibe haltak bele, a vártnál átlagosan 10 évvel rövidebb ideig éltek.

Azonban a halandósági arány nem csupán az életkortól függött: a brit lakosság legkevésbé tehetős tíz százalékán belül 2,6-szer többen haltak meg, mint a leggazdagabb 10 százalékban.

A vizsgálatok azt is feltárták, hogy a lakosság átlagán belül a pakisztáni, a bangladesi és a karibi térségű közösségekben volt a legmagasabb a halálozási arány, de a fogyatékkal élők körében is többen haltak meg.

Hugo Keith megjegyezte, hogy a nagy-britanniai koronavírus-járvány első évében mintegy 1,5 millió potenciális életévet vesztettek el az áldozatok.

Viszonyítási alapként megjegyezte, hogy egy rosszabb influenzaszezonban 30 ezren halnak meg a szigetországban, ami nagyjából 250 ezer életév elvesztését jelenti.