Egy orosz bank, a Promsvyazbank elkezdett pénzt fizetni a moldovai autonóm régió, Gagauzia több ezer lakosának. A bank gyakorlatilag a védelmi minisztérium, azaz a Kreml egyik karja, és egy korábbi magas rangú orosz kém fia vezeti, akit Nyugaton szankciókkal sújtanak.

„Gagauziát gondosan választották ki. Moldova déli részén fekszik, és ezen a vidéken erősek a szeparatista érzelmek. A Kreml talán azt reméli, hogy ezzel fejfájást okozhat a nyugatbarát moldovai kormánynak a decemberi elnökválasztás közeledtével” – olvasható a Center for European Policy Analysis (CEPA) honlapján.

Kapcsolódó

Ebben nincs semmi titkos, Oroszország nyíltan cselekszik. Jevgenia Gutul, Gagauzia Kreml-barát kormányzója moszkvai látogatása során megállapodást írt alá, amely kimondja, hogy a régió minden nyugdíjasa és közalkalmazottja havi 100 dollárnak megfelelő összegű kifizetést igényelhet (egy olyan országban, ahol az átlagnyugdíj 220 dollár.).

A terv szerint Gagauzia 120 ezer lakosából, akik többnyire török etnikumú, ortodox gagauzok, 25 ezren jogosultak erre. Az orosz költségvetés számára az éves számla körülbelül 30 millió dollár. Ehhez nem kell Oroszországba menniük, távolról is igényelhetik. A rendszeres kifizetésekhez a gagauz lakosoknak a Promsvyazbank által kibocsátott úgynevezett Mir-kártyákat kínálnak.

Az állami tulajdonú hitelintézet négy illegálisan elcsatolt ukrán régióban is működik. A Gutullal kötött megállapodást Petr Fradkov, a bank elnöke és az orosz külügyi hírszerzés, az SVR egykori igazgatójának fia írta alá.

A háború óta felfutott a Mir, és erre felfigyelt Washington is

Fradkov elmondta, hogy a megállapodás biztosítja a határokon átnyúló fizetéseket, ami a Mir (az orosz nemzeti fizetési rendszernek) köszönhetően lehetséges. A Mir 2016-ban indult el, de kevés sikerrel járt kezdetben. A nyugati szankciók bevezetése az orosz pénzügyi szektor ellen, beleértve a Visa és a Mastercard, végül pedig a SWIFT fizetési rendszer kivonását viszont helyzetbe hozta a Mirt.

Az oroszok számára a Kreml a Mirt tette alapértelmezett választássá; azok számára, akik elmentek, a Mir fokozatosan az egyetlen lehetőséggé vált az Oroszországból történő pénzátutalásra, és a külföldön dolgozó százezrek számára a fizetésük felvételére.

Az orosz bankok, érezve a növekvő keresletet, fokozták a Mir külföldön történő elérhetővé tételére irányuló erőfeszítéseket: kezdve az illegálisan megszállt grúziai Abházia régióval, majd Közép-Ázsiában és Belaruszban, Törökországban, Venezuelában és Kubában. 2023 közepére Oroszország tárgyalásokat folytatott a Mirről Iránnal, Indiával, Egyiptommal, Indonéziával és másokkal is.

Az Egyesült Államok februárban vette célkeresztbe a Mirt, amikor az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala (OFAC) szankciókkal sújtotta a Mir üzemeltetőjét. Az intézkedések lehetetlenné tehetik, hogy kártyáival egyes országokban készpénzt lehessen felvenni ATM-ekből.

Ez viszont járulékos károkat fog okozni sok olyan orosz száműzöttnek, akiknek semmi közük a Kreml felforgató műveleteihez, de csak oroszországi székhelyű cégeknél találhatnak munkát, mivel Európában nem szívesen látják őket.

A moldovai kezdeményezés ragyogó példája Oroszország opportunista megközelítésének és a hírszerző ügynökségek külpolitikára gyakorolt erős befolyásának

– írja a tanulmányban Irina Borogan és Andrej Szoldatov.

A Mir azért prosperál, mert nincs bekapcsolva a nemzetközi pénzügyi rendszerbe, ám ez mégis tökéletesen alkalmassá teszi a felforgató műveletekre. Ez a kevéssé ismert területen végrehajtott művelet máshol is próbatétel lehet hasonló akciókhoz. Elméletileg semmi sem akadályozhatja meg a Kremlt abban, hogy távolról Mir-kártyákat adjon ki más országok Kreml-barát közösségeinek, például a két balti államban élő jelentős orosz közösségeknek.