A szennyezőanyag-expozíciót már korábban is összefüggésbe hozták a megnövekedett vetélési arányokkal és a koraszülésekkel. Emellett a mikroszkopikus koromrészecskékről kimutatták, hogy a véráram útján a petefészekbe és a méhlepénybe is eljuthatnak. A legújabb tanulmány szerint a szennyezés már akár a fogantatásra is negatív hatást gyakorolhat, mivel megzavarja a petesejtek fejlődését - írja a The Guardian.
Megfigyeltük, hogy a fagyasztott embrióátültetést követően több mint egyharmaddal kisebb volt a gyermekáldás esélye azoknál a nőknél, akik a petesejtek gyűjtése előtt a legmagasabb szintű részecskeszennyezésnek voltak kitéve, szemben azokkal akik a legalacsonyabb szinten fertőzött régiókban éltek
– mondta Dr. Sebastian Leathersich, perthi termékenységi specialista és nőgyógyász.
A légszennyezés az emberi egészséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyforrás, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2019-ben 6,7 millió ember halálát okozta. Kimutatták, hogy a mikroszkopikus méretű koromrészecskék a tüdőből átjutnak a véráramba, és a szervezet minden szervébe eljuthatnak. Ezáltal növelik a szívbetegségek, a gyomorrák, de akár még a demencia kockázatát is. Sőt, a légszennyezés még az intelligencia csökkenésével is összefüggésbe hozható.
A szennyezés az emberi egészség szinte minden aspektusára káros, és nem meglepő számomra, hogy a reproduktív egészségre is hatással van. Remélem, hogy ezek az eredmények segítenek rávilágítani a helyzet sürgősségére
- mondta Leathersich.
A tanulmány nyolcéves perthi termékenységi kezeléseket elemzett, beleértve 1836 páciens 3659 fagyasztott embrióátültetését, és nyomon követte, hogy az eredmények összefüggésben állnak-e a PM10 néven ismert finom részecskék szintjével. Az összesített élve születések aránya átültetésenként körülbelül 28 százalék volt.
A sikerességi arányok azonban a petesejtek begyűjtését megelőző két hétben a szennyezőanyagoknak való kitettségnek megfelelően változtak. Az élve születés esélye 38 százalékkal csökkent, amikor a legmagasabb és a legalacsonyabb expozíciós kvartiliseket hasonlították össze.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szennyezés negatívan befolyásolja a petesejtek minőségét, nem csak a terhesség korai szakaszát, mint ahogy eddig gondoltuk
– tette hozzá Leathersich.
A kutatócsoport most azt tervezi, hogy közvetlenül a sejteket vizsgálja, hogy megértse, miért van negatív hatása a szennyező anyagoknak. Korábbi munkák kimutatták, hogy a mikroszkopikus részecskék károsíthatják a DNS-t és gyulladást okozhatnak a szövetekben is.