Veszített támogatottságából a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt az elmúlt három évben a csökkenő életszínvonal és a növekvő gazdasági bizonytalanság hatására. A közvélemény-kutatások még így is a közelgő, október 15-én esedékes választások nyerő politikai erejének mérik a konzervatív alakulatot. Jelen állás szerint azonban a parlamenti többséget nem szerezhetik meg önerőből.

A napokban közzétett, augusztus 18-a és 20-a közötti álláspontokat tükröző felmérés szerint a PiS támogatottsága 34,5 százalék, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform most a voksok 31,2 százalékára számíthat.

Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológus professzora azonban rámutatott, még ha fordítani is tud október közepéig a Polgári Platform, vagy egy koalíció révén megszerezni a parlamenti többséget, nem sok esélyük lenne a konzervatívok által felépített rendszerben érvényesülni.

Az ellenzéki kormánynak

szinte biztosan nem lenne meg a háromötödös parlamenti többsége, amely a PiS által támogatott elnök, Andrzej Duda vétójának felülbírálásához szükséges lenne. Vele márpedig 2025-ig együtt kellene dolgozniuk. Emellett az alkotmánybírósággal is szembe kellene nézniük, amely megsemmisíthetné a törvényeiket. A bíróság minden tagját a PiS hivatalba lépése óta nevezték ki

– írja a professzor a Financial Timeson közzétett véleménycikkében.

Kiemelte, az ellenzéki koalíció meglehetősen sokszínű lenne: konzervatív agrárpártoktól kezdve egészen a radikális baloldalig terjedő pártokból verbuválódna össze. Az ellenzéki összefogásról február végén tájékoztatták a nyilvánosságot. A professzor szerint mindenesetre a PiS reformjainak visszafordítása előtt akár a pontos kormányprogram kidolgozásába is beletörhet a bicskájuk.

A PiS által a közigazgatásban, az állami tulajdonú vállalatoknál és a felügyeleti szerveknél kinevezett személyek leváltása még viszonylag egyszerű lenne, azoknak a tisztviselőknek az eltávolítása, akiknek a megbízatása alkotmányos védelem alatt áll, már nehezebb lenne. Ide sorolható egyébként több ezer új bíró is – írja Aleks Szczerbiak.

Remeg a radikális segítő jobb

A közelmúltban még úgy tűnt, a szélsőjobboldali Konföderáció fontos tényezővé válhat a választáson, és akár a PiS segítségére is siethetnek. A Jog és Igazságosság számára persze ez az összefogás komoly kompromisszumot jelentene, hiszen a Konföderáció meglehetősen radikális nézeteket vall több szempontból is. Nyíltan EU-szkeptikus politikai erőről van szó, amelynek társelnöke, Slawomir Mentzen az Európai Uniót egy totalitárius államhoz hasonlította, a közösségi platformokon pedig olyan posztokkal szerzett magának követőket, mint például az állami nyugdíjrendszert kritizálása, de italok keverésére vonatkozó tanácsokat is osztogatott ezeken a felületeken.

Most azonban egyre kevésbé tűnik reális forgatókönyvnek, hogy a Konföderáció elegendő segítséget tudjon nyújtani a PiS-nek. Márciusban még meglehetősen jól állt a szélsőjobboldali párt szénája, a február végi 6,5 százalékos támogatottságukat március végére 11 százalékra tudták duzzasztani. A United Surveys legfrissebb közvélemény-kutatása alapján azonban visszacsúsztak 7,8 százalékos szintre.

A mintegy másfél hónap múlva esedékes választásokkal kapcsolatban mos két dolog biztos:

  1. A kiélezett versenyben az kerülhet hatalomra, aki jobban tudja mozgósítani a szavazóit.
  2. Az újonnan megalakuló kormánytól a szavazók az általános jólét javítását, az infláció további visszaszorítását várják. (Júliusban 10,8 százalék volt az éves infláció a júniusi 11,5 százalék után.)