Simona Jurkuvenaite most kapott 21 ezer eurót a litván kormánytól, hogy megrendezze debütáló rövidfilmjét az ország tinédzsereiről. „Ez egy nagyszerű hely. Elég félelmetes, hogy itt ilyen lehetőségekhez juthatsz” – mondja a fiatal hölgy, és körbemutat a gondozott téren.
A lehetőségek annyira jók, és annyira magas az optimizmus szintje, hogy Litvánia az idei World Happiness Report rangsorának élén áll a 30 év alattiak körében. Az ország Z-generációs és millenniumi lakosai 10-ből 7,76-ra értékelték magukat a boldogságskálán, ami mérföldekkel előzi meg az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, amelyek a 32., illetve a 62. helyen állnak – írja a The Guardian.
„Tulajdonképpen szeretek itt lenni” – teszi hozzá Jurkuvenaite barátja, Gantas Bendikas. A 23 éves fiatalember hamarosan diplomázik, nincs adóssága, és saját bevallása szerint nem aggódik a munkaerőpiaci helyzet miatt, mert Vilniusban más európai országokhoz képest jól élnek.
A vilniusi idegenforgalmi hivatal tréfásan „Európa G-pontjának” nevezi az országot, mert „senki sem tudja, hol van”. Egy 2019-es felmérés szerint a briteknek mindössze 5 százaléka tudott többet a litván főváros nevénél és hozzávetőleges elhelyezkedésénél.
Az egykori szovjet tagállam egy főre jutó GDP-je több mint négyszeresére nőtt az elmúlt 25 évben. A fellendülőben lévő technológiai ágazat a Vintedet és a Nord Security-t az exportcikkei közé sorolja, és tavaly az ország bruttó átlagkeresete 12,6 százalékkal nőtt.
Az egyetem a legtöbb diák számára ingyenes, és a lakosság 57 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel (az uniós átlag 43 százalék).
„Többé-kevésbé a World Happiness Report teljes időtartama alatt csökkent a különbség Kelet- és Nyugat-Európa között az átlagos életelégedettség tekintetében. Mostanra már az a helyzet, hogy Közép- és Kelet-Európában a fiatalok lényegesen boldogabbak, mint az idősebb generáció” – magyarázza John Helliwell professzor, a 140 nemzet jólétét mérő, az Oxfordi Egyetem jóléti kutatóközpontja és a Gallup által koordinált éves tanulmány egyik alapító szerkesztője.
Az országban a bérleti díjak más európai országokhoz képest általában alacsonyak, bár 2010 és 2022 között 144 százalékos volt a növekedés, ami Észtország után a második legmagasabb az EU-ban.
Vilniusban mindenki megtalálhatja a számítását
Marija Kavtaradze filmrendező még mindig úgy érzi, hogy a fővárosban lehetséges olyan karriert befutni, amilyet az ember csak szeretne. „Azt mondanám, hogy itt mindenki, aki jól dolgozik, jól élhet” – mondja a 33 éves nő, akinek most kerül a mozikba második játékfilmje, a Slow. A rendező jó helyzetben van ahhoz, hogy beszéljen a fiatalok életéről a posztszovjet Litvániában.
A 2014-es I'm Twenty Something című rövidfilmje tökéletesen összefoglalja azt a gyötrelmes megpróbáltatást, amikor számos ajtó áll nyitva előtted, de nem tudod, hogy melyiken lépj át. Azt mondja, ez olyan kiváltság, amiről a szülei generációja csak álmodhatott.
Antanas Kairys, a Vilniusi Egyetem filozófiai karának pszichológiaprofesszora a politikai helyzetet nevezi meg a fiatalok jólétének egyik fő okaként. „A litvániai fiataloknak most sok lehetőségük van. 1990 óta a változás drasztikus, mind a gazdasági helyzetet, mind a mindennapi életet tekintve. Azt hiszem, az egyik oka annak, hogy a fiatalok azért szerepelnek ilyen magasan a jelentésben, mert nem tapasztalták meg a Szovjetunió valóságát. Csak a szüleik és nagyszüleik elbeszéléseiből ismerik".
Az ukrajnai háború azzal fenyeget, hogy felborítja azt a stabilitást, amelyet Litvánia az elmúlt 34 év során elért. A fiatalokat szorongás gyötri amiatt, hogy mi történhet, ha ez a háború eszkalálódik.
Az úgynevezett Ukrajna-fáradtság talán már eluralkodott a Nyugat egyes részein, de a litvánok számára az orosz fenyegetés még mindig komoly valóság. A litván belügyminisztérium, a tűzoltóság és mentőszolgálat tavaly februárban kampányt indított, amelyben azt tanácsolják a polgároknak, hogy mit csomagoljanak be háborús katasztrófa esetén. A szorongás mindenhol jelen van ebben az országban.
Ott van még az ország öngyilkossági rátája, amely 2020-ban a legmagasabb volt az EU-ban, 21,3 haláleset jutott 100 000 lakosra.
„Az idősebbek számára a mentális egészség még mindig tabutéma. Édesanyám például még mindig nem hiszi, hogy a mentális egészség probléma Litvániában” – mondja a 19 éves Cinny, az egyetem filozófiai karának hallgatója.