A Greater London hatóság és a Transport for London tisztviselői által készített jelentés segíthet Sadiq Khan főpolgármesternek a további zónakiterjesztéssel kapcsolatos projektjében. 

A jelentést Gary Fuller, az Imperial College London városszennyezéssel foglalkozó szakértője bírálta el – írja a The Guardian.

A jelentés kiszámította, hogy a zóna négy évvel ezelőtti bevezetése óta a mérgező nitrogén-oxidok – különösen a dízelmotorok által termelt – kibocsátása London egész területén 23 százalékkal, a zónán belül pedig 26 százalékkal alacsonyabb, mint amennyire a rendszer bevezetése nélkül becsülhető lenne. 

Ugyanezzel a mérőszámmal a veszélyes finom részecskék kibocsátása a számítások szerint 19 százalékkal kevesebb, mintha az Ulez-övezet határain belül nem lenne, és 7 százalékkal alacsonyabb a város egész területén.

A zónát, amelyben a bizonyos kibocsátási normákat nem teljesítő járművek vezetőinek napi díjat, most 12,50 fontot (5500 forint) kell fizetniük, először 2019 áprilisában vezették be London központjában. Ezt 2021 októberében több mérfölddel kiterjesztették az északi és déli körgyűrű szélére.

Augusztus végén ismét kiterjesztik az Ulez határait, mind a 32 londoni kerületre kiterjedően.

Számos konzervatív képviselő ellenezte az újabb kiterjesztést, azzal érvelve, hogy a külső kerületekben élők nagyobb mértékben támaszkodnak a gépjárművekre a közlekedésben, és hogy igazságtalan a régebbi, nem Ulez-kompatibilis modellekkel rendelkezőket arra kérni, hogy fizessenek a korszerűsítésért.

Sadiq Khan ragaszkodott ahhoz, hogy a szennyező anyagok és egyéb kibocsátások egészségügyi és környezeti következményei indokolják az intézkedést, és azt mondta, hogy az új jelentés szerint létfontosságú a rendszer kiterjesztése.

Az Ulez-zóna környezetvédelmi hatékonysága egyértelmű

A 2021-es bővítés hatásáról a jelentés azt írta, hogy átlagosan napi 74 000-rel kevesebb erősen szennyező jármű közlekedik az övezetben, ami 60 százalékos csökkenést jelent. Khan szerint a zóna hatékonyságának bizonyítéka vitán felül áll:

még mindig van mit tenni. A mérgező levegő élet-halál kérdése, mivel 2019-ben Londonban mintegy 4000 halálesetet tulajdonítanak a légszennyezésnek. A szennyezés a gyermekek tüdejének fejlődését is hátráltatja, és olyan, az életet megváltoztató betegségek kialakulásához vezet, mint a rák, a tüdőbetegség, a demencia és az asztma.