A frissen megválasztott luxemburgi miniszterelnök, Luc Frieden – akinek országa egyike volt az EU hat alapító tagjának, és rekordot jelentő három alkalommal adta az Európai Bizottság elnökét – azt reméli, hogy erre a diplomáciai hagyományra hagyatkozva „hídépítő” lesz a tagországok között – ebbe pedig Magyarország is beletartozik.

Magyarország sokkal Európa-barátabb, mint néha gondolnánk, és úgy gondolom, hogy meg kell próbálnunk támogatni a különböző nézeteket, hogy elérhessük a közös célt

– mondta Frieden.

Orbán Viktor már jóval azelőtt problémát jelentett az EU számára, hogy Frieden luxemburgi miniszterelnök tavaly év végén helyet foglalt volna a blokk vezetőinek asztalánál. Az uniós vezetők legutóbbi, decemberi találkozóján a magyar miniszterelnök drámai módon elhagyta a termet, hogy a többi vezető megegyezhessen az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről – írja a Politico. 

Frieden nagyon kíváncsi Orbán Viktorra

Jobban meg kell ismernem Orbán Viktort

– mondta Frieden a Politicónak adott interjúban.

„Ha valaki nem ért egyet bizonyos politikákkal, meg kell próbálni megérteni, hogy honnan jön” – mondta Frieden, aki az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, a jobbközép Európai Néppártnak (EPP) a tagja. Elmondása szerint fontolgatja, hogy a következő hónapokban Magyarországra utazzon, hogy jobban megértse a magyar álláspontot.

Egy esetleges találkozó a magyar miniszterelnökkel ritkaság lenne Orbán Viktor számára, akit az EU Ukrajnának nyújtott támogatásával szembeni ellenállása rendszeresen szembeállít európai kollégáival.

Frieden szerint az EU is részben felelős Orbán elszigetelődéséért

„Néha megdöbbenve látom, hogy milyen kevés erőfeszítést tesznek annak megértésére, hogy mit gondol a másik fél az európai országok közötti kapcsolatokban” – mondta Frieden.

A jobbközép Keresztényszociális Néppárt (CSV) miniszterelnöke november közepi hivatalba lépése óta megbeszéléseket folytatott a francia Emmanuel Macronnal és a német Olaf Scholzcal, valamint Benelux-államokbeli kollégáival, a belga Alexander de Croóval és a holland Mark Ruttéval.

„Magyarország nagyon sokat szenvedett a szovjet uralom alatt, ezért jól megérti, hogy egyetlen ország sem akarja, hogy egy idegen hatalom uralma alatt legyen, vagy hogy egy másik ország megszállja” – tette hozzá, utalva Moszkva ukrajnai inváziójára.

Azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországtól is elvárják, hogy tegye meg a maga részét az EU-val való kapcsolatának helyreállításában, mivel a Magyarországnak szánt mintegy 11,7 milliárd eurós uniós forrást továbbra is befagyasztották, ugyanis Brüsszel aggódik a demokratikus visszafejlődés és a jogállamiság helyzete miatt az országban.