Lukasenka az oroszországi ukrán behatolás hátteréről beszélt, amely augusztus 6-án kezdődött, amikor több ezer kijevi katona áttört Oroszország nyugati határán, és ezzel megszégyenítette Putyin katonai vezetőit – írta a Reuters. Lukasenka úgy fogalmazott, hogy csak „amerikai származású magas rangú emberek" akarják az ukrán-orosz háború folytatását. Szerinte a Nyugat harcra buzdította Kijevet, mert azt akarja, hogy Ukrajna és Oroszország megsemmisítse egymást.

Oroszország csütörtökön közölte, hogy megerősíti a határvédelmet, mivel több százezer embert utasítottak a nyugati Kurszk régió evakuálására. Kijev közölte, hogy erői a múlt hét óta 35 km-t (22 mérföldet) nyomultak előre Oroszország felé, és továbbra is erősödnek.

Lukasenka bizonyítékok bemutatása nélkül azt sugallta, hogy Kijevnek tervben lehet Fehéroroszország megtámadása, és azt mondta, hogy Minszk ezt nem engedi meg.

A fehérorosz vezető Putyin fő támogatójaként pozícionálja magát azóta, hogy az orosz elnök 2022 februárjában elrendelte Ukrajna teljes körű invázióját, amelynek egy részét fehérorosz földről indították.

Moszkva szerint a béketárgyalásoknak azon kell alapulniuk, hogy Ukrajna területének egyötödét átadja, Ukrajna szerint Kijev készen állna a tárgyalásokra, amennyiben Ukrajna szuverenitását és területi integritását maradéktalanul tiszteletben tartják.

Lukasenka szerint a Nyugat arra számít, hogy a destabilizáló kurszki helyzet csapatok mozgósítását fogja ösztönözni Fehéroroszországban és Oroszországban is, és belülről fogja felrázni a társadalmat.

Nem akarunk eszkalációt, és nem akarunk háborút az egész NATO ellen. Nem akarjuk ezt

mondta.

De figyelmeztetett, ha Ukrajna provokálja Fehéroroszországot,

nem lesz más választásunk.

Minszk szombaton közölte, hogy csapatokat küld Ukrajnával közös déli határának megerősítésére, miután azzal vádolta Kijevet, hogy drónokkal megsértette légterét. Kijev ezt tagadta.

Házhoz jött a háború: ki küld előbb felmentő sereget?

Attól még, hogy a front mögötti területre behatoló ukrán felderítő erők fotózkodnak egy helységnévtáblával, még nem tartják ellenőrzésük alatt a települést. De már ott támadnak, tevékenykednek, és ez pszichológiai nyomást fejt ki mind az orosz katonákra, mind a lakosságra - hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Erről itt olvashat részletesebben >>>