Nem kizárólag Magyarországon, más európai országokban is okozott fennakadásokat a téli időjárás. Például a müncheni repülőtér működését is felfüggesztették kedd reggel az ónos eső miatt. A légikikötő szóvivője elmondta, minden kifutót jég borít, ezért nem tudnak sem fogadni, sem indítani járatokat. Csütörtökön aztán a német mozdonyvezetők is 24 órás sztrájkba kezdtek, miután a nemzeti vasút megszakította a fizetések emeléséről és a munkaidő csökkentéséről szóló tárgyalásokat.

Míg Münchenben a jég, Albániában a tűz okozott problémákat. Ellenzéki politikusok gyújtogattak a tiranai parlamentben, szabotálva ezzel kulcsfontosságú vitákat. Taulant Balla albán belügyminiszter hangsúlyozta, az érintett képviselők – akik Edi Rama miniszterelnök kormánya ellen tiltakoztak – büntetőeljárás alá vonhatók.

Brüsszelben klímaaktivisták ezrei tüntettek, határozottabb éghajlatvédelmi intézkedéseket követelve. A világ egyik leghíresebb klímaaktivistája, Greta Thunberg azonban mindeközben – tőle meglehetősen szokatlan módon – nem környezetvédelmi kérdésben szólalt fel. Bírálta a svéd katonai együttműködést az izraeli fegyvergyártó cégekkel, ami szerinte Svédországot bűnrészessé teszi Izrael tömeggyilkosságaiban.

A szlovák kormány is okozott némi fejfájást Brüsszelben, nem kizárólag a tüntető klímaaktivisták. A közelmúltban beiktatott kabinet az Európai Bizottságnak hétfőn elküldött tervezettel lényegében felszámolná a korrupciós ügyeket felügyelő különleges ügyészséget. Zuzana Čaputova szlovák köztársasági elnök a tervezettel kapcsolatban arról beszélt, hogy veszélyesnek tartja, hogy a politikai vezetés kézi vezérléssel működtetné az ügyészséget.

Robert Fico szlovák miniszterelnöknek alaposan meg kell fontolni, ragaszkodik-e a terv megvalósításához. A jogállamisági mechanizmus keretében ugyanis ebben az esetben Szlovákia elveszítheti az uniós forrásokhoz való hozzáférését.

Macron Orbánnal vacsorázott

Csütörtökön már napközben azt taglalta a magyar és a külföldi sajtó egyaránt, sikerülhet-e Emmanuel Macron francia elnöknek jobb belátásra bírni az ismét uniós vétóval fenyegetődző Orbán Viktort. A magyar miniszterelnököt párizsi munkavacsorára hívta csütörtök estére a francia államfő.

Az már a találkozó előtt kiszivárgott, hogy a december 14-15-i EU-csúcstalálkozó napirendi pontjairól vitázik majd Orbán és Macron, kiemelten az Ukrajnának nyújtott európai támogatásról, valamint az EU bővítésével kapcsolatos kérdésekről. Az Economxnak nyilatkozó Franciaország-szakértő szerint azonban borítékolható, hogy az ukrán kérdésnél többről volt szó ezen a bizonyos munkavacsorán.

Akár egy potenciális nukleáris együttműködés, francia cégek magyarországi jelenléte – ezek mind szóba kerülhettek

– mondta lapunknak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Hozzátette, „Charles Michel nem tudott valamit elintézni, ami az Európai Tanács elnökeként tulajdonképp az ő feladata lett volna. Ebbe a szituációba lépett bele Emmanuel Macron, aki már azzal a saját erejét és befolyását tudta demonstrálni, hogy leült vele tárgyalni Orbán Viktor. A francia elnöknek ez gyakorlatilag már önmagában tökéletesen elegendő”.

Folytatódott a török-görög közeledés

Egy másik – diplomáciai szempontból kétségtelenül – jelentős találkozóra is sor került csütörtökön. Recep Tayyip Erdoğan török elnök Görögországba látogatott, ahol Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel egyeztetett. A felek a Reuters szerint abban állapodtak meg, hogy újjáépítik és szorosabbra fűzik a két ország közötti kapcsolatot, nyitott kommunikációs csatornákat tartanak fenn, valamint fellendítik a görög-török kereskedelmi forgalmat.

A két ország közötti kapcsolatok a februári törökországi földrengés, valamint az azt követő görögországi vonatbaleset után küldött segítség és szolidaritási gesztusok miatt indultak javulásnak. A héten zajló találkozón nem történt jelentős előrelépés a vitás kérdések rendezésében, de mindkét vezető jelezte, elkötelezett a tárgyalások folytatásában. A találkozón megállapodás született az illegális migráció kapcsán az együttműködés elmélyítése kapcsán, de az Anatólia előterében lévő szigetekre is hétnapos vízummentességet kaptak a török állampolgárok

– nyilatkozta az Economxnak Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos segédmunkatársa.

A török lakosság azonban vélhetően kevesebbet foglalkozott Erdogan és Micotákisz találkozójával, mint a brutális inflációval. A török statisztikai hivatal (Türkiye Istatistik Kurumu, TÜIK) hétfőn ismertetett adatai szerint az éves fogyasztói áremelkedés novemberben 61,98 százalékra, tavaly december óta a legmagasabb szintre emelkedett az októberi 61,36 százalékról. Az elemzők ugyanakkor még ennél is magasabb, 63 százalékos éves inflációt vártak novemberre.

Véget ért a kínai álom

Egyre nagyobb nehézségekkel küzd a kínai gazdaság: a csődben lévő helyi kormányzatokat, melyek részben az ingatlanlufit finanszírozták, az állam kénytelen kimenteni, ami megnövelheti a költségvetési hiányt. Ez már a hitelminősítőknek sem tetszik: a Moody's negatívra minősítette a kínai adósság kilátásait.

A problémát alapvetően az ingatlanszektorban keletkezett óriási lufi okozza, amely úgy jött létre, hogy jóval több ingatlan építésébe kezdtek bele, mint amire ténylegesen kereslet volt. Ezeket ugyanakkor nem hagyományosan bankhitelből fedezték, hanem részben az árnyékbankoknak nevezett intézmények finanszírozták. Ezek inkább befektetési alapként működnek, de nem megfelelő szabályozásuk miatt sokkal kockázatosabb ügyletekbe is belekezdenek, mint a hagyományos befektetési alapok.

Mindeközben az olasz kormány is megtette azt, amit már régóta pedzegettek. Idén már többször utalt rá Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, hogy a Kínával kötött Új Selyemút megállapodást. Azt is körbejárta, hogy Washingtonban és Brüsszelben számíthat-e támogatásra a gazdasági hátrányok kompenzálásában.

Igyekeztek a kínai felet is minél jobban felkészíteni a kilépésre, a héten pedig Róma hivatalosan is elküldte Pekingnek a felmondást. 

Láttuk, hogy a Selyemút nem hozta meg a remélt hatásokat

– jelentette ki Antonio Tajani, az olasz külügyminiszter.