Az uniós szemek csütörtök este Párizsra tapadtak – képzeletben legalábbis –, ahol Emmanuel Macron francia elnök munkavacsorára látta vendégül Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Bár sokan lennének kíváncsiak, mi mindenről beszélt egymással a két tagállam vezetője, az eseményt követően nem történt érdemi kommunikáció a nyilvánosság felé egyik fél részéről sem.

A sajtó így csak találgathat, miről beszélgetett a két politikus a párizsi Elysée Palotában. Az már a találkozó előtt kiszivárgott, hogy a december 14-15-i EU-csúcstalálkozó napirendi pontjairól vitázik majd Orbán és Macron, kiemelten az Ukrajnának nyújtott európai támogatásról, valamint az EU bővítésével kapcsolatos kérdésekről. A magyar kormányfő a találkozó előtt azt nyilatkozta a Le Point francia lapnak, hogy egy köztes megoldás javasol Macronnak. Az uniós csatlakozás helyett ő inkább „stratégiai partnerségi szerződést” kötne az ukránokkal.

Kapcsolódó

A Franciaország-szakértő szerint azonban borítékolható, hogy az ukrán kérdésnél többről volt szó csütörtök este.

Amikor kétoldalú tárgyalások vannak, több mindent lehet behozni a játékba. Könnyen elképzelhető, hogy ha nem is összekapcsolva, de a közelgő csúcstalálkozó kulcskérdésein túl sok témáról egyeztettek egymással. Akár egy potenciális nukleáris együttműködés, francia cégek magyarországi jelenléte – ezek mind szóba kerülhettek. Előfordulhat, hogy mindezt egyfajta csomagba összeállítva ajánlja fel a francia elnök a magyar kormányfőnek – ezt viszont vélhetően nem fogják kommunikálni a nyilvánosság felé

– nyilatkozta Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa az Economxnak.

Michel nem tudta hatástalanítani a magyar bombát

„Nincs most időnk a játszadozásra. Ha olyan helyzetben vagyunk, amikor az európai békét veszélyeztetik, akkor minden nap minden órájában meg kell tennünk mindent, hogy megvédjük a lakosságot, annál is inkább Ukrajna népét” – jelentette ki a hét elején Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A politikus egyébként nem kizárólag Orbán Viktort ostorozta, amiért az Ukrajnával folytatott uniós bővítési tárgyalások megkezdésével kapcsolatban és a Kijevnek szánt újabb támogatások kapcsán is magyar vétót lengetett be. Aleksandar Vučić szerb elnököt is kritizálta, amiért „Oroszországhoz dörgölődzik”.

A magyar kormányfő vétóígérete aggodalommal töltötte el a többi uniós vezetőt is. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezért november végén Budapestre sietett, hogy eltántorítsa Orbán Viktort a tervétől. A magyarországi kiruccanás kedvéért még a pekingi utazását is a tervezettnél rövidebbre fogta.

Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tárgyal a Karmelita kolostorban 2023. november 27-én
Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tárgyal a Karmelita kolostorban 2023. november 27-én
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI / Fischer Zoltán

A Michellel folytatott több mint kétórás egyeztetést a magyar miniszterelnök hasznosnak nevezte, a vétótervektől azonban nem állt el.

Ezen a ponton lépett színre Emmanuel Macron.

„Charles Michel nem tudott valamit elintézni, ami az Európai Tanács elnökeként tulajdonképp az ő feladata lett volna. Ebbe a szituációba lépett bele Emmanuel Macron, aki már azzal a saját erejét és befolyását tudta demonstrálni, hogy leült vele tárgyalni Orbán Viktor. A francia elnöknek ez gyakorlatilag már önmagában tökéletesen elegendő. Az ilyen egyeztetéseknél, amikor valaki úgymond beugró játékosként próbálkozik azzal, ami másnak korábban nem sikerült, nem túl magasak az elvárások. Nem számít kudarcnak, ha a kulcskérdésekben nem tudnak megállapodni, de egyebekben igen; de még az sem, ha semmilyen téren nem jutnak dűlőre, de legalább beszélgettek egy jót. Ha viszont sikerrel jár, azt hatalmas diplomáciai eredményként lehet tálalni”

– magyarázta Soós Eszter.

Felidézte, hogy

a francia és a magyar országvezető működött már együtt, az Európai Bizottság elnökének jelölése például részben Macron-Orbán-kooperáció eredménye.

Ennek nyomán azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az esetleges júliusi együttműködési lehetőségeket is végigvették a csütörtök esti munkavacsorán.

Macronnak a rosszfiúk a gyengéi?

Az uniós vezetők és diplomaták egy része reménykedett benne, hogy Emmanuel Macron sikerrel jár, és így vagy úgy, de sikerül jobb belátásra bírnia Orbán Viktort. Sokan azonban úgy gondolják, a francia elnök egyszerűen csak Európa potenciális megmentőjének szerepében tetszelgett – nem első alkalommal.

Folyton próbálkozik, és állandóan kudarcot vall. Megpróbálta Trumppal, aztán Putyinnal, most pedig Orbánnal is

– nyilatkozta egy uniós diplomata a Politicónak. „Folyamatosan etetik a szörnyeteget, és csodálkoznak, hogy egyre nagyobb lesz és egyre többet kér” – dohogott.

Emmanuel Macron francia elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt párizsi munkavacsorájuk előtt az Elysée Palotában 2023. december 7-én
Emmanuel Macron francia elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt párizsi munkavacsorájuk előtt az Elysée Palotában 2023. december 7-én
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI / Benko Vivien Cher

„Macron nagyon szeret közvetítőként megjelenni, a francia külpolitika előszeretettel pozicionálja magát egyensúlyozó, közvetítő hatalomként. Valószínűleg ilyesmi történik ebben az esetben is” – fogalmazott Soós Eszter.

Egy párizsi tisztviselő is arról beszélt a lapnak, hogy „Macronnak a rosszfiúk gyengéi. Ez intellektuális kihívást jelent számára”.

„Macron imádja a munkavacsorákat, neki ez egy bevett módszere, hogy külföldi és belföldi vezetőkkel is szeret leülni vacsorázni. Azt szokták mondani, hogy ő sármőr típusú politikus, aki szereti elkápráztatni a tárgyalópartnereit, például Donald Trump volt amerikai elnököt is felvitte az Eiffel-torony tetején lévő étterembe”

– mondta a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.