Több, egymástól független diplomáciai forrásra hivatkozva a 444 arról ír, hogy az Egyesült Államok új intézkedést tervezhet a magyar kormány megregulázására.

David Pressman, az USA budapesti nagykövete szerda délutánra sajtótájékoztatót hívott össze. Hivatalosan nem jelölt meg semmilyen témát az eseményre, a 444 forrásokra hivatkozva azt írja, akár arról is lehet szó, hogy szankciókat jelent be.

A lap forrásai között felmerült az is, hogy a 2014-es kitiltásokhoz hasonlóan Amerika szankciót vethet ki befolyásos személyekre.

A lap szerint számos jel utal a magyar és az amerikai kormány diplomáciai viszonyának kiéleződésére: 

Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelő beszédében amerikai diplomaták nevéből csinált viccet, a mostani nagykövetet, David Pressmant például Présembernek nevezte, és azóta sokszor elismételte, hogy Magyarországot „bele akarják préselni” az Oroszország elleni háborúba. Orbán úgy fejezte be a gondolatát az évértékelőn, hogy reméli, a következő nagykövetet nem Puccininak hívják majd - arra utalva, hogy az USA esetleg puccsot készíthet elő a kormányával szemben.

Pressman nagykövet sem fukarkodott a kritikákkal. Rendszeresen sérelmezte, hogy a kormánypárti sajtó orosz állami propagandát terjeszt. 

A portál arra jutott, hogy 

a gúnnyal átszőtt üzengetés mögött nagyon komoly feszültség van a két kormány között.

Az elmúlt időszakban többször egymásnak feszült Pressman és a magyar külügyminiszter is:

Az egyik ilyen volt, amikor David Pressman február elején élesen bírálta a magyar kormányt, mert szerinte „a magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításától, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz tűzszüneti javaslatok elfogadásáig – továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatják”.

Csatlakozunk a magyar kormány békefelhívásához, de ezeket a felhívásokat Vlagyimir Putyinnak kellene címezni.

Erre reagált nem sokkal később Szijjártó Péter külügyminiszter, aki úgy vélekedett, szerinte teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol Pressman. Orbán Viktor április 3-i, Trumppal készült közös fotója után pedig Pressman posztolta ki a két politikus képét azzal a szöveggel, hogy „Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere néhány hete azt mondta: Azzal mutatjuk ki tiszteletünket, hogy nem avatkozunk bele más országok belpolitikájába, nem nyilvánítunk véleményt, nem próbáljuk befolyásolni azt.”

A lap emlékeztet arra is, hogy Amerika tavaly mondta fel Magyarországgal az 1979-es kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Itt a vége: az USA felmondta a szerződést Magyarországgal és innen már tényleg nincs visszaút!

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group. Bővebben>>>

Szijjártó korábban azt mondta, Amerika arra lépett válaszul, hogy a magyar kormány nem adta hozzájárulását a globális minimumadó bevezetéséhez. A magyar kormány azóta tárgyalt az OECD-vel is az ügyről: április elején azonban Washington jelezte a magyar kormánynak, egyelőre ennek ellenére sem állnak készen a kapcsolódó tárgyalások újranyitására.

A lap információi szerint hiába rendszeresek az egyeztetések a magyar kormány embereivel, az Egyesült Államok egyre problémásabbnak tartja azt, ahogy a magyar kormány kezeli az ukrajnai háborút. 

  • Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány azért blokkolta sokáig a finn, és azért blokkolja még mindig a svéd NATO-csatlakozást, hogy pénzt csikarjon ki az Európai Uniótól;
  • hogy a magyar kormány egyetlenként az EU-ban alig tett valamit, hogy függetlenedjen az orosz energiától, sőt inkább a függés fenntartása érdekében igyekszik blokkolni vagy felvizezni az uniós szankciókat, valamint azt, hogy a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le.
  • Problémásnak tartják, hogy orosz diplomaták sokasága mozoghat szabadon Magyarországon, többek között a kémbanknak csúfolt IIB budapesti központja miatt, és a bank egyetlen EU-tag-részvényese a magyar állam maradt.
  • Valamint azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány és a sajtója orosz propagandát terjeszt a háborúról.

Az ezekre a kritikákra adott kormánypárti reakciók általában azt emelik ki, hogy az Orbán-kormány ugyan másképpen kommunikál, de valódi lépésekkel nem okoz gondot a nyugati szövetségeseknek. Az amerikaiak azonban úgy vélik, hogy mivel igazi háború van Ukrajnában, és egy háborúban a propaganda is fegyver, sőt a magyar kormány egyre durvább gesztusokat tesz, így egyre vékonyodik a határ a kommunikáció és a tettek között.

A magyar kormány a tűzzel játszik

– idézi a lap egy, a vitára rálátó forrását.

Egy másik forrás szerint viszont már márciusban olyan híresztelések terjedtek a nyugati szövetségesek köreiben, hogy valamifajta szankció érhet kormányzati, vagy a kormányhoz közel álló személyeket. Egyes feltételezések szerint ezt készíthették elő az amerikai nagykövet márciusi találkozói, amikor demokrata és republikánus szenátorokkal tárgyalt.

Szokatlan volt David Pressman és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozója is, amelyet azért hívtak össze, hogy áttekintsék a magyar ügyet. A rendkívülisége pedig abban rejlett, hogy ilyen szintű találkozók csak egészen különleges esetekben szoktak megtörténni. Ezért többen is azt feltételezik, hogy a szankciók már ezeken a találkozókon is felvetődhettek. A hvg360 szerint az szinte biztos, hogy

Pressman (illetve a mögötte álló Biden-adminisztráció) egy olyan lépés megtételéhez kért egyöntetű politikai támogatást, amitől Washingtonban fordulatot remélnek.

A magyar kormány szankcionálására az Egyesült Államoknak több lehetősége is van. Ilyen lehet többek között egy elnöki rendelet, amely alapján 2014-ben már hat, a magyar kormányzathoz közel álló személyt kitiltottak az Egyesült Államokból, de van más módszer is. Egy hasonló eljárás szerint a külügyi tárcának lehetősége van arra, hogy akár örökre kitiltsák a korrupt személyeket és közeli családtagjaikat az országból. Ráadásul ezáltal a kitiltottak neveit is nyilvánosságra lehet hozni.

A legnagyobb csapást azonban a Magnickij-törvény jelentené a magyar kormányra, amely szerint a szankcionált személyeket és családtagjaikat nemcsak kitiltják az Egyesült Államokból, hanem az ottani vagyonukat is befagyasztják, továbbá megtiltják az amerikai cégeknek, hogy bármilyen üzletet kössenek velük.

A nemrég kiszivárgott amerikai titkos iratok is arról árulkodnak: az orbáni narratívát nem igazán szívelik a Fehér Házban. Egy kiszivárogtatott titkos CIA-elemzés szerint az Orbán-kormány a NATO és az EU tagjaként igencsak közel áll Oroszországhoz, és/de egyre inkább az Egyesült Államokat tekinti legfőbb geopolitikai ellenfelének.

Az amerikai védelmi tárca a kiszivárgott, háborúhoz is köthető anyagokkal kapcsolatban azt közölte: hiteles papírokról van szó, csak azokat tendenciózusan összeválogatták. Ez arra utal, hogy akár oroszok is állhattak a kiszivárogtatás mögött. Moszkvának érdekében áll éleznie a feszültséget a NATO-n belül, az persze más kérdés, hogy lassan az amerikai-magyar kapcsolatokat már felesleges is kívülről gyengíteni, mert gyengül az magától is.

A hvg360 cikke szerint  egyébként minden jel arra utal, hogy a viszony rosszabb lesz még annál is, amit a 2014-es kitiltási ügy idején tapasztalhattunk. Ugyanakkor, ha Washington a 2014-es kitiltásokhoz hasonló szankcióval élne, de ezúttal magasabbra célozna, akkor sem biztos, hogy célt érne. Az amerikai vezetés ugyanis nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az Orbán-kormány politikája a magyar társadalomban széles körű legitimációt élvez. 

Washingtonnak közben arra is figyelnie kell – jegyzi meg a lap –, hogy az ellenzéki térfélen az egyébként "oroszbarát, EU-ellenes Mi Hazánk" az egyik legerősebb párt. Talán ezek a tényezők is szerepet játszanak abban, hogy Washington láthatóan nem a konfliktus elmélyítésében, hanem az együttműködésre bírásában érdekelt, ez egyértelműen kitűnik az amerikai nyilatkozatokból. Pressman legutóbb például arról beszélt, hogy

miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki

Ám az is látszik, hogy a magyar kormánynak már döntenie kell. Ahogy az amerikai nagykövet március közepén megfogalmazta: „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően”.