Michel Barnier francia miniszterelnök a Nemzetgyűlésben hétfőn bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség. Erre reagálva az ellenzéki pártok jelezték, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen.

A francia alkotmány értelmében egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően benyújtott bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A kormányfő rövid beszédében emlékeztetett, valamennyi frakcióval több napos egyeztetéseket folytatott, és „minden képviselőcsoporttal a párbeszéd végére ért”.

Kapcsolódó

Az igazság pillanatában vagyunk, amikor mindenkinek szembe kell néznie felelősségével

– mondta Michel Barnier.

„Nem hiszem, hogy a franciák megbocsátanák nekünk, ha a személyes érdekeinket a nemzet jövője elé helyeznénk”

– fűzte hozzá a kormányfő.

Branier nem ment bele Le Pen utolsó kikötésébe

Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke ezt követően elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd szerda délutánig felfüggesztette az alsóház ülését.

Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki Új Népfront nevű baloldali pártszövetség képviselői bejelentették, hogy hétfő este bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Michel Barnier kormánya ellen. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki, populista jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője pedig azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.

A bizalmatlansági indítványokról a szavazást szerdán tartja a Nemzetgyűlés, s ha a két nagy ellenzéki csoport együtt szavaz, a francia kormány megbukik.

Barnier az elmúlt napokban több engedményt is tett Le Pen pártjának:

  • visszavonta az elektromos áramra kivetett adó emelését,
  • csökkentette a külföldiek állami egészségügyi támogatását, s
  • visszavonta a gyógyszerek állami támogatásának csökkentésére tett javaslatot. 

Az RN azonban hétfő délután újabb feltételt szabott a nyugdíjak összegének növelésével kapcsolatban azért cserébe, hogy ne buktassa meg a kormányt. Ezt a miniszterelnök már nem fogadta el.

Rekord rövid kormánnyá válhat a mostani

Figyelemreméltó előzmény, hogy az MTI szerint 
utoljára 1962-ben buktatott meg ellenzéki bizalmatlansági indítvány kormányt. Amennyiben szerdán ez ismét megtörténik, a hosszú tárgyalások után szeptemberben megalakult Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kormánya lesz, s Franciaországban tovább mélyül a politikai válság.

A július 7-i előrehozott parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és az ellenzékben maradt Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja.

Az alkotmány alapján a köztársasági elnök az előző nemzetgyűlési választások után egy évig nem írhat ki újabb választást, ilyen így leghamarabb 2025 júliusában lehetséges. Ezért ha Michel Barnier kormányát megbuktatja a Nemzetgyűlés, az is elképzelhető, hogy Emmanuel Macron államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek Franciaországban.

Orbán szövetségese adhatja meg a kegyelemdöfést a francia kormánynak

Marine Le Pen jó ideje kilátásba helyezte, hogy támogatni fogja a baloldal bizalmatlansági indítványát, ami a Michel Barnier nevével fémjelzett kormány megbuktatásával járna. Részletek cikkünkben.