Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa közölte, hogy az EB még júliusban javaslatot tesz az uniós vízumrendszer módosítására – derült ki két, a tagállamoknak címzett és az Euractiv által is látott levélből.

A július 9-én kelt levél az illegális migráció és az unió keleti határán zajló összecsapások miatt kifejezett aggodalmakra reagál.

Kapcsolódó

Johansson szerint az Európai Bizottság mostani vezetése elkötelezett azon országok vízumjogosultságának a felfüggesztésében, akik nem fogadják el az EU-ba érkező állampolgáraik visszatérését. Az EB belügyi biztosa emellett „gyors előrehaladást” sürget a felülvizsgált vízumfelfüggesztési mechanizmusról szóló tárgyalásokon.

Johansson szerint ez

lehetővé teszi majd az illegális migráció csökkentését azáltal, hogy kezeli a vízummentes országokból érkező megalapozatlan menedékjog iránti kérelmek nagy számát, megkönnyíti a mechanizmus elindítását és hatékonyabbá teszi az elrettentő hatást.

Jó ideje készül a szabályozás

A bizottság 2023 októberében terjesztette elő azt a szakpolitikai javaslat, ami lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy vészhelyzet idején felfüggesszék a vízumok kiosztásának kötelezettségét

Májusban több EU-s miniszter kritizálta a jelenlegi gyakorlatot, mivel a menedékjog iránti kérelmek jelentős részét az EU vízummentes országokból származó vagy schengeni vízummal rendelkező személyek nyújtották be hozzájuk. 

Az előző von der Leyen-bizottságot elsősorban baloldalról  kritizálták, amiért Tunéziával és Egyiptommal  is partnerségi megállapodást kötött az EB, hogy az itteni kormányok tartsák vissza az unióba tartó bevándorlókat. 

Johansson levele hangsúlyozza, hogy jövőben  további országokkal szeretnének ilyen megállapodásokat kötni

Májusban a tagállamok felszólították a bizottságot, hogy „az olasz-albániai jegyzőkönyvhöz hasonló modellekre” építse a migrációs politikáját. Olaszországban ugyanis az EU-n kívülre szervezik az olasz parti őrség által, a nemzetközi vizeken kimentett migránsok menedékjogi kérelmeit. 

A múlt hónapban Ursula von der Leyen megfontolásra alkalmasnak nevezte az ötletet.

A háború tovább bonyolította a helyzetet

Az orosz-ukrán háború tovább mélyítette a migrációs válságot. Finnország az Oroszországi Föderációból érkező szervezett migráció hatására engedélyezte bevándorlók harmadik országokba való küldését. A balti államok és Lengyelország pedig egy védelmi vonal kialakítását sürgették az ilyen jellegű „hibrid fenyegetések” ellen.  

Az orosz határon kialakult helyzetre reflektálva fejtette ki Johansson, hogy

a tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy eltérjenek az uniós menekültügyi jogban előírt bizonyos szabályoktól, például a határőrizeti eljárás hosszabb időtartamára és hatályának kiterjesztésére.

A növekvő migrációs feszültség miatt egy 150 millió eurós, az EU „határőrizeti kapacitására” vonatkozó pályázati felhívást tesz közzé a bizottság, melynek költségeit az unió Untegrált Határigazgatási Alap – Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz Program keretéből biztosítanák.

Ezzel nyerné meg von der Leyen a jobboldalt

A levelek egybeesnek  Ursula von der Leyen, bizottsági elnök újraválasztási törekvéseivel. A saját képviselőcsoportja, az EPP szavazatain túl a Zöldek és a migrációellenes  Giorgia Meloni konzervatív frakciójának, az ECR-nek a támogatására is számít a néppárti politikus.

Az EB elnök személyéről a csütörtöki (július 18-i) plenáris szavazáson dönt az Európai Parlament.