Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóüzenetében arról beszélt, hogy készek segíteni Moldovának a szénellátást is beleértve. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Maia Sandu moldovai elnökkel egyeztetett az energetikai válsággal küzdő szakadár Dnyeszter-mellék ellátásáról.

Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság elnöke a kialakult helyzet kapcsán humanitárius válságról beszélt, azonban hangsúlyozta, hogy a moldáv vezetés nyomása ellenére Tiraszpol nem fogja megadni magát. Az államfő arra kérte a lakosságot, hogy csak „szelektálva” használjanak elektromos fűtést.

Kapcsolódó

A dnyeszter-melléki vezető egyben felszólította a moldovai vezetést, hogy rendezze a Moldovának a Gazprom orosz gázipari vállalattal szemben felhalmozódott adósságát. A Gazprom 709 millió dolláros tartozás kifizetését követeli a moldáv kormánytól, amely azt állítja, hogy a fennmaradó tartozásának összege csupán mintegy 8,6 millió dollár.

Moldova évente mintegy 2 milliárd köbméter földgázt importált Oroszországtól Ukrajnán keresztül, ez teljesen leállt az év elejével. A szállítmány teljes egészében a Dnyeszteren túli területre érkezett, ahol a létfontosságú Cuciurgan erőmű működik.

A Dnyeszter-mellék gázellátása azt követően omlott össze, hogy Ukrajna január elsejétől nem hosszabbította meg a területén keresztüli orosz gázszállításokról szóló megállapodást. A régióban a takarékosság érdekében leállították a fogyasztók gázellátását, akárcsak a központi fűtést, szüneteltetik a lakóépületek melegvíz-ellátását, az áramot pedig rotációs alapon szolgáltatják.

A döntés következtében több százezer ember maradt fűtés és melegvíz nélkül a tél közepén.

Az AP News beszámolója szerint a Dnyeszteren túli régióban a tervezett napi áramkimaradások jelenleg napi kétszer négyórásak. 

Nehéz megbirkózni az áram- és gázhiánnyal. Tegnap nyolc órán keresztül áram nélkül voltunk. Mindenki a fejét kapkodja, hogy kitalálja, mit csináljon, nehogy megfagyjon

– mondta egy 73 éves helyi nyugdíjas a portálnak.

Egy vegyesbolt tulajdonosa arról beszélt, hogy a válság beköszöntével a helyiek sietve vásároltak nélkülözhetetlen termékeket, például olajat és lisztet, valamint a generátorok és az olajlámpák is gyorsan elfogytak.

„Sokan idegesek lettek, és elkezdtek gázlámpákat felvásárolni. A falvakban könnyebb, mert a legtöbb embernek fatüzelésű kályhája van… mások generátort vettek. Az árak azonban jelentősen emelkedtek, nem mindenki engedhet meg magának egy generátort” – magyarázta.

A szolgáltató Tirasteploenergo azt javasolta a lakosságnak, hogy

  • öltözzenek melegen;
  • lehetőség szerint a család, a közösség tagjai maradjanak egy szobában;
  • akasszanak vastag takarót és/vagy függönyöket az ablakokra;
  • a lakásokat fűtsék lehetőség szerint alternatív módszerekkel.

Néhány alternatív fűtési módszer azonban tragédiához vezetett: az ortodox karácsonyt két szén-monoxid-mérgezési eset jellemezte, amelyek közül az egyik halálos volt.

Nem tudták melegen tartani az osztálytermeket sem, ezért az iskolák és felsőoktatási intézmények január 20-ig meghosszabbították a téli szünetet. Sok óvoda sem nyitott ki újra az ünnepek után. 

Egymást vádolják az érintett felek

Dorin Recean moldovai miniszterelnök a héten azzal vádolta Oroszországot, hogy mesterségesen teremt energiaválságot, hogy „instabilitást okozzon a régióban”, és „befolyásolja a Moldovában 2025-ben tartandó parlamenti választások eredményét”.

Moldova állami energiavállalata, az Energocom növelte a szomszédos Romániából vásárolt áram mennyiségét, hogy biztosítsa a szükséges kapacitást, ez azonban nagyobb költséggel jár, közel kétszeres áron jutottak hozzá az áramhoz.

Emellett január elsejétől egy sor energiatakarékossági intézkedést hagytak jóvá: a köz- és kereskedelmi épületek világításának legalább 30 százalékos korlátozását, valamint az energiaigényes vállalkozások csúcsidőn kívüli üzemeltetését.

A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992-ben egy rövid háború után szakadt el Moldovától, a legtöbb ország a mai napig nem ismeri el. A terület mintegy 350 ezer lakosának nagy többsége az oroszt beszéli anyanyelveként. Körülbelül 200 ezer orosz és 100 ezer ukrán állampolgár él a területen, a régió lakosságának több mint 90 százaléka pedig moldovai állampolgársággal is rendelkezik.

„Ez egy egzisztenciális kérdés Transznisztria számára” – mondta a CNN-nek Vadim Pistrinciuc, az Institute for Strategic Initiatives (ISI) moldovai agytröszt igazgatója.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt közölte, hogy a helyzet „kritikus”, de hozzátette, hogy Ukrajna és a moldovai hatóságok döntései fosztották meg Transznisztriát a földgáztól.

Oroszország szállíthatna gázt a Dnyeszteren túlra, mivel az ukrán szállítási útvonal kiesése után a Fekete-tenger alatt Törökországon keresztül más vezetékek még elérhetőek lennének, azonban a korábbinál magasabb áron.

Oroszország nem sokat törődik a Dnyeszteren túli lakosokkal. Célja a moldovai gazdaság, politikai rendszer és társadalmi szövet destabilizálása. Nem törődik azzal, hogy a Dnyeszteren túliak télen megfagynak

– mondta Nicu Popescu, Moldova volt külügyminisztere a CNN-nek a kialakult helyzetről.

Leállt a gázszállítás, a fagyhalál réme fenyegeti az embereket

Már decemberben bejelentette a Gazprom a Moldovába irányuló gázszállítások leállítását, és 709 millió dollár tartozás kifizetését követeli az országtól. Az Európa-barát chisinaui kormány azonban azt állítja, hogy a fennmaradó tartozásának összege csupán mintegy kilencmillió dollár. Amíg vitatkoznak, leáll az ipari termelés és olyan szintű károk keletkeznek, amelyek visszafordíthatatlan változásokat hoznak.