A szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió, vagy más néven Transznisztria visszautasította az uniós támogatást, és Magyarországtól kapja a gázt – tálalta hétfő reggel címlapon a hűséges orosz sajtó a tőlünk keletre fekvő térségek nagy eseményeit. A moszkvai RIA Novosztyi legalábbis ezzel a felütéssel számolt be a putyini narratívának megfelelően arról, hogyan látszik megoldódni a humanitárius katasztrófába torkolló Dnyeszteren túli energiaválság. A magyarok segítségével. 

Ám még mielőtt pontosan tisztáznánk, hogy mi is ez a „magyar gáz”, illetve miért, hogyan, és mennyiért jut el a moldovai orosz szakadár államba, Transznisztriába, érdemes egy kicsit a múltba tekinteni, és ezt a történetet is az elejéről elkezdeni. Mint ismert, a konyec orosz gáztranzit napján, 2025. január 1-jén, Ukrajna elzárta a gázcsapot: leállította az Oroszországból érkező földgáztranzitot, miután Kijev nem hosszabbított szerződést az orosz giga-energiavállalattal, a Gazprommal. 

Ezzel tehát leállt az unió és a Moszkva közti legrégebbi útvonalon történő gázszállítás, ami érintette valamelyest többek között Magyarországot, Szlovákiát és Ausztriát. Azzal szintén nem mondunk újdonságot, hogy az orosz tranzit stopja nekünk magyaroknak végül is különösebben nem fájt, hazánk ma már nagyrészt a Török Áramlaton keresztül kapja a földgázt. Ugyanakkor Transznisztria gyakorlatilag már aznap megszenvedte mindezt: január 1-jén ugyanis leállt a helyi melegvíz- és fűtésszolgáltatás.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Transznisztria, amely felett Moldova gyakorlatilag harminc éve nem gyakorol semmiféle kontrollt, cserébe területén orosz békefenntartók tevékenykednek, minden korábbi évben ingyen kapta az orosz gázt. Ez a Csongrád-Csanád vármegyényi területű, – hivatalosan nem, de mégis orosz fennhatóság alatt álló államalakulat a nagy gázelzárás előtt lényegében abból finanszírozta a saját költségvetését, hogy ezt az orosz gázt továbbértékesítette a helyi iparnak és a lakosságnak. 

Humanitárius válság tényleges áram-és szénszünettel

Azon túl, hogy a kialakult helyzettel a transznisztriai költségvetés gyakorlatilag teljesen ellehetetlenült, hiszen nem maradt bevétele, az év eleje óta a Dnyeszteren túli terület lakóinak élete félelem és reszketés. Az ukrajnai gáztranzit leállásával már január 1-jén szükségállapot lépett életbe a térségben. A helyi energiahálózat, a Tirasteploenergo aznap felhívást intézett a lakosokhoz, hogy

  • öltözzenek melegen;
  • a családok tagjai lehetőség szerint maradjanak egy szobában;
  • akasszanak vastag takarót és/vagy függönyöket az ablakokra;
  • az otthonokat pedig, ha tudják, fűtsék alternatív módszerekkel.

Mindeközben a helyi hatóságok fatüzelésű megoldásokkal próbáltak enyhíteni a helyzeten. Majd az elmúlt bő két hónap is nagyrészt energiakrízisben telt a moldovai térségben. 

Transzisztriának két áramforrása volt, de mindegyik kiesett: az áramot egyfelől az Oroszországtól kapott gáz segítségével állították elő az erőművekben, másfelől importálták Ukrajnából, amíg annak energetikai infrastruktúrája a háborúban súlyosan meg nem rongálódott. Január második felétől kvázi humanitárius katasztrófa bontakozott ki a régióban, majd február 1-jétől nagyjából rendeződött a helyzet, miután megállapodás született, hogy Moldován keresztül az európai piacról kapnak gázt

– mondta el az Economxnak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő kiemelte, miután hetekig tényleges áram-és szénszünet volt a Dnyeszteren túli régió egy részében január második felében, a februártól érkező európai gázt már ki kellett fizetniük. Míg a korábban térítésmentesen biztosított orosz gázzal lényegében az energiahordozókon keresztül érvényesült az orosz befolyás Transznisztriában.

De mégis hogy kerülnek ide a magyarok? 

A friss hírek alapján vélhetően az lesz a megoldás, hogy Oroszország meghitelezi Transznisztriának a gázvásárlást. „Végső soron Oroszország fogja állni a számlát. Ugyanakkor tudjuk, hogy minden hitelnek ára van. Ha egyszer például Moldova megszerzi a kontrollt a Dnyeszteren túli térség felett, könnyen előfordulhat, hogy Moszkva hirtelen benyújtja a számlát x milliárdról, és közli: akkor most lehet fizetni” – vetíti előre Bendarzsevszkij Anton a lehetséges forgatókönyvet.

Nem hagyják, hogy a bal parton élők megfagyjanak

Dorin Recean, moldovai miniszterelnök, aki 2023 óta látja el hivatalát és az oroszoknak kevésbé jó barátja, hivatalos Facebook-oldalán a következőképpen írta le és értelmezte az eseményeket, mi mindent tettek annak érdekében, hogy megoldják állambeli államuk energiaválságát: 

  • a moldovai kormány az Európai Unióval közösen megoldotta a transznisztriai „Oroszország okozta súlyos problémát”: meleget és fényt vitt a Dnyeszteren túli otthonokba;
  • szerinte az unió a bajba jutott hétköznapi emberek pártján áll, és a Brüsszel által február 1-től felajánlott összes vissza nem térítendő támogatást felhasználták;
  • „középtávon az EU 60 millió eurós felajánlása megoldást jelentett arra, hogy a Dnyeszteren túli régiót megszabadítsuk az [orosz] zsarolástól és az energetikai instabilitástól.”

Majd a moldovai kormányfő az orosz gázhitelfinanszírozás hírét a következőképpen minősítette: 

  • Tiraszpol, Transznisztria fővárosa elutasította az uniós megoldást, – mert Moszkva, tartva attól, hogy elveszítik befolyásukat a régióban –, nem engedi, hogy elfogadják az európai segítséget;
  • a Tiraszpol egyúttal nemet mondott a 60 millió eurós támogatásért cserébe támasztott feltételre, hogy fokozatosan emeljék meg a lakossági rezsiköltségeket;
  • ennek következtében nem részesülhet most Transznisztria a 60 milliós európai támogatásból. 
„A tiraszpoli vezetés által választott megoldás azt jelenti, hogy a Dnyeszteren túli régió lakosai továbbra is kiszámíthatatlan helyzetben maradnak, és aggódhatnak a gázellátás miatt. Ez a lépés hosszú távon nem oldja meg a problémát. Ugyanakkor mi nem fogjuk megakadályozni az orosz gáz szállítását, hiszen nem hagyjuk, hogy a bal parton élők megfagyjanak” – írta Dorin Recean.

Az pedig már a Bloomberg értesülése, hogy az EU 20 millió eurót biztosított a közel 350 ezer lakosú Dnyeszteren túli terület gázvásárlására február 1-jétől február 10-ig.

Dorin Recean, Moldova miniszterelnöke egyúttal azt is bejelentette, a finanszírozási lánc a következőképpen fest majd: a magyar hátterű, az európai piacon földgázzal kereskedő MET Gas and Energy Marketing AG szállítja majd a földgázt a moldovai határra a Moldovagazzal kötött szerződés alapján, amely Moldova legnagyobb energiaipari vállalata. Ehhez a finanszírozást a dubaji székhelyű JNX General Trading L.L.C. nevű cég biztosítja. A cégeket már mind auditálták. 

Tiraszpol a Moldovagaz és a Tiraspoltransgaz, a fő transznisztriai gázszolgáltató közti megállapodás alapján előre kifizeti a moldovai határról a régióba szállított gáz tranzitköltségeit. Dorin Recean bejegyzésében külön megjegyezte: a szerződés véletlenül sem megállapodás a Moldovai Köztársaság és Oroszország vagy más országok között, hanem a moldovai kabinet engedélye arra, hogy a Dnyeszteren túli régió lakói gázhoz jussanak, és ne fagyjanak halálra.

Magyarország tehát úgy jön a képbe, hogy a Török Áramlaton keresztül érkező orosz gázt, amit Magyarország is vásárol magának a saját ellátására, – ezt fogja a magyar közvetítő cég, vélhetően a szabad kapacitásokból Moldovába szállítani, ahonnan eljut Transznisztriába. Persze ezt nem lehet biztosan tudni, hiszen közvetítő cégként az egész európai piacon kereskednek, szerezhetnek gázt akár máshonnan is

– magyarázza Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarzsevszkij Anton itt tért vissza a cikkünk elejére, és az orosz forrásra, amely úgy adta elő, hogy a Dnyeszteren túliak visszautasították az uniós támogatást, és ezért Magyarországról szerzik be a gázt. Míg a kettő nem áll kapcsolatban egymással a szakértő szerint. Mert amennyiben Tiraszpol elfogadja az unió támogatását, a gáz ugyanúgy Moldován keresztül, az európai piacokról érkezett volna. Az orosz földgáz mostantól ugyanúgy az európai csöveken, és ugyanúgy Moldván át érkezik, csak épp orosz hitelből, nem uniós támogatással. 

Kapcsolódó