Alacsonyabb a taktikai nukleáris fegyverek bevetésének a küszöbértéke Oroszország számára, mint amit eddig valaha is elismertek hivatalosan – írja kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva a Financial Times. A brit lapnak nyugati források összesen 29 titkos orosz katonai aktát mutattak meg, amelyek 2008 és 2014 között készültek. Szerepeltek közöttük hadgyakorlatok forgatókönyvei és haditengerészeti tisztek számára készült prezentációk is, amelyek a nukleáris fegyverek használatának működési elveit tárgyalják.
Ezekben a nukleáris fegyverek bevetésének kritériumai elég széles skálán lettek bemutatva.
Oroszország taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket szárazföldi vagy tengeri rakétákkal, illetve repülőgépekről lehet célba juttatni, korlátozott harctéri alkalmazásra tervezték Európában és Ázsiában, szemben az Egyesült Államok célba juttatására szánt nagyobb stratégiai fegyverekkel. A modern taktikai robbanófejek még mindig lényegesen több energiát képesek felszabadítani, mint az 1945-ben Nagaszakira és Hirosimára ledobott fegyverek.
A haditengerészeti tiszteknek szóló anyag szerint a potenciális nukleáris csapás szélesebb körű kritériumai között szerepel:
- az orosz területen történő ellenséges partraszállást;
- a határ menti területek biztosításáért felelős egységek veresége;
- a hagyományos fegyverekkel végrehajtott közvetlen ellenséges támadást.
A küszöbértéket olyan tényezők kombinációja adja, ahol az orosz erők által elszenvedett veszteségek visszavonhatatlanul ahhoz vezetnének, hogy nem tudnák megállítani a jelentős ellenséges agressziót, ami kritikus helyzetet jelentene Oroszország állambiztonsága szempontjából.
További lehetséges feltételek közé tartozik Oroszország stratégiai ballisztikus rakétás tengeralattjárói 20 százalékának, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói 30 százalékának, három vagy több cirkálónak, három repülőtérnek, vagy a fő és tartalék parti parancsnoki központok egyidejű találata.
Egy másik dokumentumban egy olyan hadgyakorlatról volt szó, ahol láthatóan egy esetleges kínai invázió elleni válaszlépéseket gyakoroltak. Itt a hadseregparancsnok már jogosult lett volna a támadás második hullámának megelőzése érdekében taktikai atomfegyvert alkalmazni.
A nyilvánosságra került dokumentumok összességében összecsengenek az eddig ismeretekkel az orosz doktrínával kapcsolatban. Putyin orosz elnök tavaly azt mondta, hogy az orosz nukleáris doktrína két lehetséges küszöböt enged meg a nukleáris fegyverek bevetésére: megtorlás az ellenség első nukleáris csapása esetén, illetve, ha Oroszország mint állam léte kerül veszélybe, még akkor is, ha hagyományos fegyvereket használnak.
Az anyag egyik jelentőségét az adja, hogy rámutat, Oroszország még bőven fejlesztette nukleáris csapásmérő képességét keleti, délkeleti határai mentén akkor is, amikor már bő egy évtizedre tekintett vissza szorosabb együttműködése a kínai vezetéssel.
Szakértők emlékeztettek arra, hogy Oroszország sikerese alkalmazta a nukleáris elrettentés taktikáját az Ukrajna elleni háború megindulását követően. Ezzel ugyanis lassította az Ukrajnának szánt nyugati segítséget és visszatartotta a nyugati hatalmakat a konfliktusba való közvetlen katonai beavatkozástól.