Február 16. és 18. között tartották az egyik legfontosabb biztonságpolitikai eseményt, a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumot, ahol a védelmi kérdések mellett a geopolitikai helyzetről, technológiáról és fenntarthatóságról beszéltek a meghívott politikusok, szakértők és előadók. Az eseményen felszólalt Olaf Scholz német kancellár is, aki leginkább Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és Ukrajna segítésének fontosságáról értekezett. A német kancellár arra szólította fel a többi országot, ne hagyjanak fel az Ukrajnának nyújtott segélyekkel és ezzel egy időben továbbra is erősítsék meg a saját hadseregüket.

A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy

az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.

Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség pénzügyi következményeit. A kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró.

Az ukrán elnök biztonságpolitikai konferencián további fegyvertámogatást kért szövetségeseitől, miközben az ugyanaznap felszólaló NATO-főtitkár azt mondta, hogy gondok vannak a katonai szervezet fegyverkészleteivel, és fel kell pörgetni a fegyvergyártást.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott szövetségeseinek az eddigi segítségért, egyben arra buzdította őket, hogy vessenek véget a „mesterséges" fegyverhiánynak, amely az orosz haderőnek fölényt biztosít a harcmezőn.Az ukrán elnök azután beszélt erről, hogy szombat hajnalban az ukrán hadsereg bejelentette, kivonul az oroszok által négy hónapja ostromlott Donyec megyei Avgyijivkából, amiben szerepet játszott a lőszerhiány is.Zelenszkij szerint a közvetlen ok, amiért el kellett hagyni Avgyijivkát, az volt, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg bekerítését. Kijelentette: most az a legfontosabb, hogy szövetségesei további fegyvereket, légvédelmi eszközöket küldjenek Ukrajnának.

Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.

Úgy fogalmazott: más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek.

Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel.

A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi – tette hozzá.

Olaf Scholz arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben meghozzák.

Scholz elmondta azt is, Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán.

Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra. A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.

Nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust.

A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Scholz szerint az Oroszország jelentette veszély valós, ezért amellett érvelt, hogy az országok elrettentő és védelmi képességeinek hitelesnek kell lennie.

Több támogatás Ukrajnának, több pénz haderőfejlesztésre.

A kancellár felszólította az uniós partnereit, hogy saját biztonságuk érdekében több pénzügyi segélyt nyújtsanak a honvédő háborút vívó Ukrajnának, majd emlékeztetett, hogy Németország az idei évre hétmilliárd euróval, a következő évekre pedig további hatmilliárd euróval fogja segíteni Kijevet. Mint fogalmazott, nagyon szeretné, ha „az EU összes fővárosában is hasonló döntések születnének”.

Szerinte Európának nagy figyelmet kell fordítania saját biztonságára, és a haderő mellett a védelmi ipart is fejleszteni kell, ami szerinte hozzájárul Európa biztonságához. Mint arra felhívta a figyelmet, Németország jelenleg Franciaországgal és az Egyesült Királysággal tárgyal a precíziós fegyverek fejlesztéséről.

Beszédében kiemelte, az Egyesült Államok a háború kezdete óta évente 20 milliárd dollár katonai segélyt nyújt Ukrajnának, miközben az országának éves GDP-je 28 billió – amellett érvelt, hogy Európának is hasonló arányokban kellene segítenie Ukrajnát.

Tíz napja még Washingtonban lobbizott a német kancellár: Orbán Viktor után Olaf Scholz az amerikai szenátust próbálta meggyőzni Ukrajna segélyezéséről. Az Egyesült Államok segélycsomagja nélkül kidobott pénz lehet az EU-csúcson megszavazott támogatás, Kijev elbukhatja a háborút. Erről itt olvashat többet >>>