Vasárnap véget ért a 61. müncheni biztonsági konferencia (MSC), ahol a világ minden tájáról érkezett állam- és kormányfők, miniszterek, az EU, a NATO és az ENSZ magas rangú képviselői, illetve tudósok, katonák, parlamenti képviselők és cégvezetők százainak részvételével megvitatták a globális biztonsági helyzetet és tárgyaltak az akut válságokról is, többek között az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról. 

Ukrajna helyett kampány a populisták mellett

Idén az alaphangot JD Vance amerikai alelnök pénteki beszéde adta meg, amelyben a várakozásokkal ellentétben nem nyilatkozott Ukrajnáról vagy a NATO jövőbeni szerepéről, ellenben azzal vádolta az európaiakat, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, és ezzel károsítják a demokráciát.

Az Egyesült Államok republikánus alelnöke ezzel lényegében beleszólt a németországi választási kampányba, mivel kritikus beszédében együttműködésre szólította fel a politikusokat olyan pártokkal is, mint a szélsőjobboldali, populista AfD. 

Vance az AfD melletti kiállásban úgy fogalmazott: „nincs igazi biztonság, ha félsz a szavazóidtól, akkor Amerika nem tehet érted semmit” – ezzel utalt a közösségi oldalakon elterjedt gyűlöletbeszéd visszaszorítására és szigorúbb büntetések kiszabására, összekapcsolva ezt

a tömeges bevándorlással, amire az emberek nem szavaztak, helyette békében akarnak élni és jövőt építeni.

A Berliner Morgenpost szerint Olaf Scholz (SPD) kancellár beszédében úgy reagált az USA alelnökének szavaira, hogy az AfD egy olyan párt, amelynek sorai

a nemzetiszocializmust és annak „szörnyű bűneit” „madárszarnak” minősítik a német történelemben.

Nem fogadunk el olyan kívülállókat, akik beavatkoznak a demokráciánkba, a választásainkba, mert ez nem helyénvaló – különösen nem barátok és szövetségesek körében – fogalmazott. 

Törődj a saját dolgoddal!

– jelentette ki Vance-nak üzenve beszédében Robert Habeck alkancellár (Zöldek), hozzátéve, hogy Európának és Németországnak saját demokráciája van, amelyben az emberek maguk döntik el, kire szavaznak.  

Elemzők szerint ez a pengeváltás is mutatja, hogy a német szövetségi kormány és a Trump-csapat közötti viszony rendkívül rossz.

Tény, hogy JD Vance nem volt hajlandó találkozni Münchenben a mostani kancellárral, viszont az AfD vezetőjével, Alice Weidellel és a kereszténydemokrata CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzzel igen.

Szimbolikus transzatlanti találkozó

A Biztonsági Konferenciát az 1960-as évek elején hívták életre, akkor még Wehrkundetagung (Hadtudományi konferencia) néven. A szimbolikus eseményen a nyugatnémet politikusok és katonai képviselők összehozása a fő cél az USA illetékeseivel, a transzatlanti kapcsolatok ma is a biztonsági konferencia középpontjában állnak. A témák köre a hidegháború vége óta jelentősen bővült: Kína, Oroszország, a Közel-Kelet, illetve például a klímaválság, a kiberbiztonság, a demokrácia válsága – mindenről szó esik a Münchenben évente megrendezett eseményen, ami globális politikai jelentőséggel bír. Idén Ukrajna mellett minden szem az új amerikai kormányzatra szegeződött: Donald Trump JD Vance alelnököt és Marco Rubio külügyminisztert delegálta, de részt vett rajta Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is.

Scholz további támogatást ígér Ukrajnának

A háború kapcsán a német vezető világossá tette, hogy egy esetleges békemegállapodás után is jelentős támogatást kell kapnia Ukrajnának, hogy „minden újabb orosz támadást el tudjon hárítani" – ehhez pedig Németországra és a többi európai országra, de a transzatlanti és nemzetközi partnerekre is szükség van.

Mint kijelentette, csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha az ország szuverenitása biztosított, és országa soha nem támogatna semmilyen békediktátumot.

Németország nem fogad el semmilyen olyan megoldást, amely az európai és az amerikai biztonság szétválasztásához vezet

– közölte.

A konferencián felszólalt Friedrich Merz, a kereszténydemokraták (CDU) kancellárjelöltje is Ukrajna esetleges NATO-tagságáról, amelyről úgy vélekedett, arról a szövetségeseknek közösen kell határozniuk és nem ért egyet azzal, ha valaki már a Moszkvával folytatandó tárgyalások előtt elvetné azt.

Szólt arról is, hogy szerinte az európaiaknak egyszerűsíteniük és szabványosítaniuk kellene fegyverrendszereik gyártását, míg Donald Trump követeléseivel szemben a NATO-államoknak közösen kellene meghatározniuk, hogy gazdasági teljesítményük mekkora részét fordítsák a jövőben védelemre.

Friedrich Merz ugyancsak ellenezte, hogy az USA beleszóljon a német választásokba, ahogy az is, hogy Amerika és Oroszország Ukrajna és az európaiak részvétele nélkül tárgyaljon a lehetséges békéről.   

Trump és Putyin már lépett, mire bepöccent az EU

Megírtuk: a konferenciát megelőzően korábban Donald Trumpék már világossá tették, hogyan akarják befejezni az ukrajnai háborút – közvetlen tárgyalással Putyinnal.

Eszerint várhatóan hamarosan Szaúd-Arábiában találkozik egymással a két elnök, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a béke részleteiről.

Ugyanakkor azt is jelezték, hogy terítéken van az amerikai csapatok Ukrajnába küldése is, amennyiben Oroszország nem garantálná Ukrajna függetlenségét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azonban az első találkozóra nem tervezik meghívni, sőt, a tervek szerint az EU-s NATO-tagországokat sem vonják be a tárgyalásokba, bár figyelembe veszik az európai véleményét is a megállapodáshoz.

Ezt az EU vezetői zokon vették, ezért vasárnap közölték, hogy a jövő hét elején rendkívüli csúcstalálkozó tartanak Párizsban az ukrajnai háborúról, ahol megvitatják az unió lehetséges válaszlépéseit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a müncheni biztonsági konferencián már arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül „igazságos és tartós békét” biztosítani Ukrajna számára, akkor egy bukott Ukrajna gyengítené Európát, de az Egyesült Államokat is.

A Trump-adminisztráció tisztviselői azt is világossá tették, hogy elvárják: az európai NATO-szövetségesek vállalják az elsődleges felelősséget a térségért, mivel az Egyesült Államoknak most más prioritásai vannak, például a határbiztonság és Kína elleni küzdelem.

Zelenszkij: az USA nélkül kevés esély van a túlélésre

Három évvel a háború kezdete után az ukrán elnök úgy látja, hogy

országa túlélési esélyei amerikai katonai segítség nélkül jelentősen csökkennek.

Erről Zelenszkij pénteken az NBC-nek adott interjújában beszélt, majd a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében kijelentette: nem áll készen arra, hogy Putyinnal találkozzon, amíg Ukrajna és szövetségesei meg nem állapodnak a háború befejezésének tervében.

Ukrajna bevonása nélkül nem szabad döntést hozni, ezért

soha nem fogják elfogadni azt a békét, amit az USA és Oroszország a fejük fölött köt

– jelentette ki. Leszögezte az is: nem akarja feladni Kelet-Ukrajnát.

Szerinte Putyin célja az, hogy szétszakítsa Európát és megossza a világot, és 

Trump amerikai elnököt „bábként vigye a moszkvai Vörös téren rendezett felvonulásra”.

Zelenszkij arra is felszólította az európaiakat, hogy működjenek együtt sokkal szorosabban a védelmi politikában, hozzák létre Európa egységes fegyveres erőit.

A konferencia keretein belül tárgyalt JD Vance amerikai alelnökkel is, akinek megköszönte az Egyesült Államok támogatását és további párbeszédet sürgetett az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Tüntettek a békéért

Tüntetők ezrei vonultak fel a müncheni biztonsági konferencia idején a bajor fővárosban, felszólítva a politikusokat, hogy a háború helyett a békét helyezzék előtérbe. Az Euronews szerint a demonstrálók a NATO, a fegyveripar és az orosz agresszió ellen csaknem három éve harcoló Ukrajnának szánt további fegyverszállítások ellen tiltakoztak, de felemelték hangjukat az amerikai közepes hatótávolságú rakéták 2026-tól tervezett Németországba telepítése ellen is. Ezzel párhuzamosan egy másik, Ukrajna melletti demonstráció is zajlott Münchenben, ahol Kijev további anyagi és katonai támogatását követelték a politikusoktól.

Kapcsolódó