Csütörtökön újabb döbbenet lett úrrá Németországon. Egy afgán származású elkövető – vélhetőleg vallási megfontolásból – autóval egy demonstráció résztvevői közé hajtott, és 36 embert megsebesített. A 24 éves menedékkérőt a rendőrség nem sokkal az incidens után letartóztatta, nem messze attól a helyszíntől, ahol a müncheni biztonsági konferenciát is tartják, JD Vance amerikai alelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével.

A hatóságok egyelőre nem találtak összefüggést a támadás és az elősorban Ukrajnáról szóló találkozó között. 

Kapcsolódó

Farhad Noorinak érvényes tartózkodási és munkavállalási engedélye volt Németországban. Korábban lopások elkövetésével is összefüggésbe hozták, ám kiderült, hogy

nyomozóként pont, hogy bolti lopásokat segített felgöngyölíteni. 

Az elkövető 2001-ben Kabulban született és a nagy migrációs hullámmal, 2016 végén jött Németországba, kiskorú menedékkérőként – írja a Der Spiegel. A Földközi-tengeren és Olaszországon keresztül jutott Európába és 2017 februárjában nyújtott be menedékkérelmet azzal, hogy az apját meggyilkolták, és őt is célba vették az elkövetők. A kérelmét végül elutasították, ám fellebbezést nyújtott be, amit 2020-ban ismét visszadobtak. Onnantól hivatalosan is el kellett volna hagynia az országot, ám úgy, hogy végül mégis maradhatott – vélhetőleg a tálib hatalomátvétel ebben kapóra jöhetett. 

Azóta Joachim Herrmann bajor belügyminiszter is azt közölte, hogy

a gyanúsítottat afganisztáni biztonsági aggályok miatt nem lehetett kitoloncolni, ezért továbbra is Németországban tartózkodhatott.

Azóta még az is kiderült, hogy Noori érvényes tartózkodási engedéllyel is rendelkezett.

A 24 éves férfi aktív volt közösségi oldalakon is – több tízezer követővel rendelkezett – de leginkább egy lelkes testépítő képében tetszelgett, senkinek semmi gyanús nem volt az életvitelében. A posztok többsége meglehetősen ártalmatlan volt, legfeljebb az derült ki, hogy szereti a stílusos ruhákat, az autókat, a kiegészítőket, ad a megjelenésre, és hogy milyen versenyeken vesz részt.

Farhad Noori
Farhad Noori az elkövetéskor is használt autójával
Kép: X

A német sajtó szerint közvetlenül a támadás előtti napokban történt meg fordulat, iszlamista bejegyzéseket kezdett posztolgatni a közösségi médiában, videókat is megosztott egy kétes hírű észak-rajna-vesztfáliai szalafista térítőtől, utoljára pedig azt írta, hogy

„Szabaduljatok meg mindazoktól, akik ellenségei az iszlámnak.”

Péntek reggel már az ügyészség is elismerte, vallási motiváció lehet a háttérben: Minden jelenlegi tudásunk arra mutat, hogy iszlamista indíttatással van dolgunk – mondta Gabriele Tilmann ügyész.

Mi következik?

Olaf Scholz német kancellár megdöbbenését fejezte ki a cselekmény miatt, és megígérte, hogy késlekedés nélkül deportálják az elkövetőt eredeti hazájába.

„Aki nem rendelkezik német állampolgársággal és ilyen jellegű bűncselekményeket követ el, annak is számítania kell arra, hogy fogjuk és kitoloncoljuk ebből az országból”

– mondta Scholz csütörtök este a ZDF Klartext című műsorában.

Scholz elismerte, hogy ez nem éppen könnyű megoldás, ám emlékeztetett rá, hogy Németország már szervezett deportáló járatot Afganisztánba. Nancy Faeser (SPD) belügyminiszter is kijelentette, hogy folytatódnak az afganisztáni deportálások. „Nem fordulhat elő, hogy egyesek idejönnek Németországba, és itt követnek el bűncselekményeket” – tette hozzá.

A tálibokat hidegen hagyja, mi történt Németországban

2024. augusztus 30-án a lipcsei/hallei repülőtérről valóban elindult a tálibok 2021-es hatalomátvétele óta első deportáló járat Afganisztánba.

Az akkori jelentések szerint a Qatar Airways chartergépén 28 elítélt volt, köztük számos veszélyes bűnöző, nemi erőszaktevő, akiket különböző szövetségi államokból vittek Lipcsébe. 

A köztörvényes bûnözõk Afganisztánba és Szíriába történõ kitoloncolása miatt már korábban is voltak kritikus hangok, mondván Afganisztánban mindennapos gyakorlat az emberi jogok megsértése. Ám a német szövetségi kormány jól felfogott politikai érdekből, ügyet sem vetett például az Amnesty International aggályaira.  

Az afgánok üzentek - ezek a feltételeik

A Németországból induló deportálások úgy tűnik nem ütköznek akadályokba – erre utal a kabuli külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata, aki azt mondta: „Készen állunk az afgán konzuli szolgáltatások újraindítására Németországban, amelyek a migráció minden aspektusára kiterjednek.”Az afgán vezetés cserébe nyilvánvalóan abban is érdekelt, hogy cserébe diplomáciai kapcsolatokat építsen ki Berlinnel – jegyzi meg a Frankfurter Rundschau.

Németországban több olyan halálos kimenetelű késelés és autós terrortámadás is történt az elmúlt években, amelyek elkövetésével bevándorlókat gyanúsított a rendőrség, így rettentő a nyomás a szövetségi kormányon, hogy látható és hatékony lépéseket tegyenek az illegális bevándorlás ellen.

Lényegesebb kérdés persze, hogy milyen sors vár azokra, akiket a német kormány a börtönökben sem kíván eltartani.

Jelenleg nagyjából 44 000 olyan ember él Németországban, akiknek azonnal el kellene hagyniuk az országot

– ám deportálni csak igen kis hányadukat fogják. 

A ZDF kabuli tudósítójának októberben volt lehetősége a lipcsei fegyencjárat egyik utasával beszélgetni. 

A 2021-es tálib hatalomátvételkor még 20 éves férfi feleségét és két gyermekét hagyta hátra. Rengeteg pénzt fizet a csempészeknek, és szinte minden vagyonát eladta. Egy célja volt: biztos állást találni Németországban, és a hazaküldött pénzzel eltartani a családját.

A menekültügyi eljárása szokás szerint elhúzódott, elszigetelten élt egy menekültszálláson. Mivel legfeljebb illegális munkák jutnak neki, bűnöző lesz – vitába keveredik és kés is van nála. Ezért végül három év letöltendő börtönbüntetést kap, de inkább felteszik a fegyencjáratra.

„Azt mondták, hogy elvisznek minket a repülőtérre. Egészen addig a pillanatig nem hittük el. Már amikor a gépen voltunk, azt hittem, talán egy másik országba visznek minket. De nem, elvittek minket Afganisztánba”

– emlékezik vissza.

Mivel gazdasági okokból menekült el, nem üldözik, ezért úgy tűnik, nincs különösebb veszélyben. Persze ettől még a tálib rezsim kiszámíthatatlannak tűnik – mióta visszaszerezték a hatalmat Afganisztánban, drasztikusan korlátozták az afgán családok életét. Az ország ráadásul minden eddiginél nagyobb szegénységbe süllyedt. Ám szigorú iszlám jogrend ide vagy oda, a másik országokban elkövetett bűncselekményekre nem annyira érzékeny a hatalom. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a 28 deportált férfi ismét szabadon van, ahogy a nyilatkozó is hazamehetett a néhány napig tartó reptéri vizsgálat után. Nem túl meglepő módon azt is közölte, hogy nem kíván Afganisztánban maradni. Miután pénzt gyűjtött, vissza kíván térni Európába.

Az afgán lét már önmagában elég ok a menekültstátuszra

Legalábbis a nők esetében. Az Európai Bíróság (EB) októberi döntése szerint pusztán az a tény, hogy az Afganisztánban uralkodó radikális iszlám tálibok brutális szigorral bánnak a nőkkel, olyan üldöztetésnek minősül, amely igazolhatja a menekültként való elismerést. Egy afgán nő egyéni menedékkérelmének elbírálásakor elegendő, ha egy uniós tagállam csak a nő nemét és állampolgárságát veszi figyelembe. 

Az EB azt is kifejtette, hogy a kényszerházasságot, valamint a nemi alapú és a családon belüli erőszakkal szembeni védelem hiányát önmagában üldöztetésnek kell minősíteni. A kényszerházasságot pedig eleve a rabszolgaság egyik formájának tekinti. 

Az EB állásfoglalását egy osztrák közigazgatási bíróság kérte, két afgán nő ugyanis pert indított mert osztrák hatóságok nem ismerték el őket automatikusan menekültként. A nők azzal érveltek, hogy a nők helyzete Afganisztánban önmagában indokolja a menekültstátusz megadását.