„A NATO-szövetségnek fel kell készülnie a jövőre, meg kell erősítenie védelmi képességeit és stratégiai autonómiáját, miközben lehetőség szerint a békét és a konnektivitást is elő kell mozdítania – jelentette ki Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke a NATO75 konferencián tartott köszöntő beszédében.

A nyitóbeszédek sorát Benedetta Berti, a NATO-főtitkár stratégiai tervezésért felelős csoportjának vezetője folytatta, aki online jelentkezett be. „Egy egyre inkább kölcsönösen egymásra utalt világban élünk, ahol az instabilitás a szomszédságunkban is felütheti a fejét. Ahogy egy egyre összetettebb háborúval nézünk szembe, meg kell őriznünk a biztonságot, miközben ezzel egy időben kell foglalkoznunk a nem katonai jellegű fenyegetésekkel is, a dezinformációtól a kibertámadásokig. A NATO azon dolgozik, hogy erős ellenállóképességet építsen ki minden téren” – hangsúlyozta Benedetta Berti. 

Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke
Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kutnyánszky Zsolt védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkár kiemelte: „elkötelezett NATO-szövetségesként Magyarország nyitott arra, hogy a szövetségen belül vállalja a felelősségét egy stabil, biztonságos és ellenálló stratégiával, amely garantálja a következő évtizedek harckészségét.”

Kapcsolódó

Kulcskérdés a fiatalok katonai tudatossága

A konferencia első, Megőrizheti a NATO a békét? Vita a NATO szerepéről a következő évtizedben című panelbeszélgetésén Elizabeta Chupovska Ristova, Észak-Macedónia honvédelemért felelős államtitkára rámutatott: „minden NATO-tagnak stabil finanszírozási struktúrával kell rendelkeznie a védelmi kiadások kezelésére. Együtt kell dolgoznunk ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a személyzet kapacitását, valamint együttműködjünk új partnerségek létrehozásában és a regionális kooperáció megerősítésében.”

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár úgy vélte:

ha nem fektetünk az új generációk katonai tudatosságának fejlesztésébe, akkor komoly problémákkal nézhetünk szembe békeidőben, mert nem lesz elegendő jelentkező a hadseregbe. Konfliktus idején pedig ez még súlyosabb gondot jelent, mivel a fiatalok nem lesznek kellően felkészülve hazájuk védelmére.

Az államtitkár megítélése szerint konfliktus idején ez még problematikusabbá válik, mivel a fiatalok nem biztos, hogy megfelelően felkészültek hazájuk védelmére.

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár
Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A hagyományos háborúk kora nem ért véget

„Nyilvánvaló, hogy a nagyszabású hagyományos háborúk és a katonai agresszió messze nem a múlté. Az erő alkalmazása és jelentősége a mai világban nem csökken, hanem folyamatosan növekszik” – állapította meg Balogh István nagykövet, Magyarország állandó NATO-képviselője. A katonai erő alkalmazása és relevanciája napjainkban ahelyett, hogy csökkenne, fokozatosan növekszik.”

Bertrand de La Chesnais nyugalmazott altábornagy, a francia hadsereg korábbi vezérkari főnök-helyettese hangsúlyozta: „Franciaország történelmi álláspontja az, hogy a NATO-nak pusztán védelmi befolyásnak kell maradnia, nem pedig a béke helyreállítását szolgáló szervezetté válnia.” Walter Feichtinger, az osztrák Center for Strategic Analysis elnöke kiemelte:

a NATO-nak globális perspektívával kell rendelkeznie, és napjaink stratégiai környezetében szüksége is van erre. A szövetség azonban elsősorban azért jött létre, hogy garantálja az euroatlanti térség biztonságát.

„Legalább 2028-ig minden magyarországi védelmi termelés kizárólag a magyar honvédség igényeit fogja kielégíteni, export nem lesz. Sok még a tennivaló. Be kell kapcsolódnunk a gyártósorba, biztosítani kell a munkaerőt, és együtt kell működnünk a teszt- és kutatóközpontokkal, hogy elérjük a jövőbeli céljainkat” – jegyezte meg Csiki Varga Tamás, a John Lukacs Intézet - NKE tudományos főmunkatársa.

Benedetta Berti, a NATO-főtitkár stratégiai tervezésért felelős csoportjának vezetője
Benedetta Berti, a NATO-főtitkár stratégiai tervezésért felelős csoportjának vezetője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A legnehezebb kérdés: a sérültek reintegrációja

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára így fogalmazott: „nehéz megtalálni a megfelelő embereket hazánk védelmére, a különböző járművek, felszerelések és fegyverek működtetésére, de a legfélelmetesebb és legnehezebb kérdés, hogy hogyan gondoskodhatunk a sérült személyekről. Hogyan lehet őket visszaintegrálni a társadalomba életre szóló sérüléseikkel? Hogyan segítünk nekik munkát találni, és ami a legfontosabb, hogyan segítünk traumáik feldolgozásában?” 

Az energiadominancia stratégiája az egyetlen módja a biztonság garantálásának. Ha Európa újra növekedni akar, akkor meg kell találnia a megfelelő modellt ehhez

– mutatott rá Carlos Roa, a Danube Institute kutatója.

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Kép: Facebook

Vizionárius vezetőkre van szükség a technológiai áttöréshez

David P. Goldman, az Asia Times szerkesztő-helyettese, a Claremont Institute washingtoni kutatója szerint „nyugaton, különösen az Egyesült Államokban, olyan vizionárius vezetőkre van szükségünk, akik olyan technológiai áttöréseket követelnek a hadseregtől, mint amilyeneket a múltban elértünk, amikor megnyertük a hidegháborút az akkor esélytelennek tűnő körülmények ellenére. És olyan vállalati vezetőkre van szükségünk, akik képesek vállalni a kihívást és hatékonyan felhasználni a támogatásokat; valamint olyan kockázati tőkebefektetőkre, akik kereskedelmi forgalomba hozzák a technológiákat.”

Lengyelország fő célja az volt, hogy megteremtse az energiabiztonságot országunk és szomszédaink számára. Az első kihívás az Oroszországból származó gáztól való függőség volt. A politikánknak köszönhetően hazánk végre biztonságban van. Többé nincs szükségünk orosz gázra, és több irányból többféle energiaforráshoz is hozzájuthatunk. Ez mindenképp siker a független Lengyelország megteremtése szempontjából

 – mondta Lukasz Jasina, újságíró és történész, a Lengyelország külügyminisztériumának egykori szóvivője.

Lukasz Jasina, újságíró és történész
Lukasz Jasina, újságíró és történész
Kép: Facebook

Az ukrán válság hosszú távú stratégiai katasztrófa Európa számára

Michelle Watson, a Danube Institute vendégkutatója kiemelte: „a NATO nemcsak az új platformokat, technológiákat és innovációkat karolta fel teljes mértékben, hanem sok startup céget is, amelyek határokat feszegetve dolgoznak új folyamatok fejlesztésén, hogy biztosítani tudják azon szükséges katonai erőt és hibrid háborús képességeket, amelyet a mai modern hadszíntér megkíván. Ukrajna tökéletes példa erre.”

Az ukrán válság bizonyos szempontból hosszú távú stratégiai katasztrófa az európai stabilitás és az amerikai politika számára. Inkább előbb, mint utóbb megoldást kell találni, bár ez nagyon nehéz politikai kérdéseket vet fel minden érintett számára

– vont mérleget Drew Peterson, a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet vezető politikai tanácsadója.