Egy dolog már biztos: Donald Trump jövőre visszatér az Egyesült Államok élére. Ezen túl azonban rengeteg bizonytalanságot is hozott magával az, hogy ő jött ki győztesen az elnökválasztásból.
Akad olyan szakértő is, aki szerint a vámok jelentős emelése például csak blöff volt Trump részéről, és valójában nem valósítja meg. Ezzel ugyanis egy másik ígéretét szegné meg, miszerint az elnöksége alatt csökkennek majd a megélhetési költségek. A vámok emelése ezzel szemben az infláció emelkedését eredményezné. A legtöbb elemző szerint ugyanakkor azzal kell számolni, hogy a várható hatásai ellenére is sor kerül a vámok emelésére Trump második elnöki ciklusa alatt.
Felmerült az is, hogy Trump ismételt hatalomra kerülése különösen érzékenyen érintheti az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamait. Egyesek szerint a régi-új elnök a NATO-ból való kilépéssel fenyegetődzhet. Mások szerint ennyire szélsőséges lépés nem várható tőle, de azt megpróbálhatja kiharcolni, hogy a szervezet égisze alá eső országok költsenek többet védelemfejlesztésre. Utóbbi
Trumpnak „nem érdeke kivonulni a NATO-ból, hiszen ez jelenti az Egyesült Államok számára a legfőbb kapcsot Európához”– nyilatkozta az Economxnak Csizmadia Gábor, a NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. „Az már valószínűbb, hogy Trump megpróbál majd több védelmi kiadást kifacsarni az európai országokból. Valójában azonban ez sem Magyarországot érinti elsősorban, a kelet-közép-európai országok többsége eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket a NATO-szövetségben megfogalmaztak. Nevezetesen, hogy a védelmi kiadások a GDP legalább 2 százalékát tegyék ki, 20 százaléka pedig védelmi beszerzésre, eszközbeszerzésre irányuljon. Ebben a lengyelek a legerősebbek, de Magyarország is teljesíti ezt.”
A német és francia belpolitikai problémák is bezavarnak
A második Trump-elnökség akár katalizátorként is szolgálhatna Európa számára, hogy nagyobb egységbe rendezze a kontinens országait, egy kiszámíthatatanabb Egyesült Államokkal szemben. Valójában azonban nagy kérdés, sikerülhet-e ennek az abszolválása Európában.
„A Trump-győzelem nagyon fájdalmas az európaiak számára, mivel olyan kérdéssel szembesíti őket, amely elől eddig igyekeztek kibújni” – mondta a The New York Timesnak Georgina Wright, a párizsi Institut Montaigne kutatóintézet nemzetközi tanulmányokért felelős igazgatóhelyettese. Szerinte ez a bizonyos kérdés a következő:
Miként bánjunk egy olyan Egyesült Államokkal, amely inkább versenytársnak és kellemetlenségnek tekint minket, mint barátnak, akivel össze lehet dolgozni?
„Ennek egyesítenie kellene Európát, ez azonban nem jelenti azt, hogy Európa szükségszerűen egységessé is válik majd” – jelentette ki az igazgatóhelyettes.
Az egységes európai fellépést akadályozza az is, hogy a kontinens két központi erejének számító országban, Franciaországban és Németországban is ingatag lábakon áll a kormány. A német és francia belpolitikai viharok mellett pedig nehéz lehet határozott és egységes európai választ adni a módosuló amerikai álláspontra.
„Így vagy úgy, de az európaiaknak többet kell majd vállalniuk a védelmi terhekből. A kérdés az, hogy ez egy irányított vagy egy kaotikus folyamat lesz-e” – idéz egy magas rangú európai biztonsági tisztviselőt a Financial Times.
Azzal mindenesetre a belviszályokkal küzdő franciák és a németek is tisztában vannak, hogy Trump ismételt színre lépésével változtatni kell a védelmi kiadásokhoz való európai hozzáálláson. Boris Pistorius német védelmi miniszter például már októberben, az amerikai elnökválasztás előtt arról beszélt, hogy függetlenül attól, milyen lesz a jövőben az amerikai hozzáállás, „Európának sokkal többet kell majd tennie” védelmi tekintetben.
„Képesnek kell lennünk megvédeni magunkat”
– hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök Trump győzelmét követően. A francia államfő arra figyelmeztetett, hogy Európa nem válhat gyenge „növényevővé”, amelyet „húsevők” vesznek körül.