A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Budapesten, azután, hogy tárgyalt Orbán Viktorral.

A magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a főtitkár elmondta: a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján arra számít, a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében.

Kapcsolódó

Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a csúcson hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is vállalnak a katonai támogatásra, mert értékelése szerint ez biztosít majd kiszámíthatóságot és megbízhatóságot Ukrajna számára. A főtitkár jelezte jelezte:

a magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és ezt az álláspontot elfogadja.

Stoltenberg örült annak, hogy az Orbán Viktorral folytatott tárgyaláson sikerült megállapodni arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől. Magyar személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket sem használnak erre.

A főtitkár hangsúlyozta: nem NATO kötelezettség, hogy minden műveletben, tevékenységben részt kell venni, mindaddig, ameddig minden, a washingtoni szerződésben kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségnek, amúgy egy tagország megfelel.

Jens Stoltenberg és Orbán Viktor Budapesten 2024. június 12-én
Jens Stoltenberg és Orbán Viktor Budapesten 2024. június 12-én
Kép: Facebook

A NATO sikere Magyarország konstruktív tartózkodása

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatója lapunknak nyilatkozva rámutatott, ahhoz nem kell különleges státusz, hogy Magyarország kimaradjon a NATO egy-egy műveletéből, amely a tagországok területein kívül megy végbe. Ami kötelező, az a tagállamok védelme, de az ukrajnai háborúban erről nem is lehet szó.

2001. szeptember 11-én, amikor a NATO hozzájárult az 5. cikkely aktiválásához, akkor is eldönthették a tagországok, hogy milyen formában akarnak majd segíteni Washingtonnak a nemzetközi terrorizmus elleni harcban

– emlékeztetett Tálas Péter, aki szerint a szerdai közös Stoltenberg-Orbán közlemény alapvetően a politikai kommunikáció része.

Az elmúlt félévben történt háborúellenes kommunikáció pedig alapvetően a választási kampány elemei voltak, hiszen olyan nem történhet, hogy egy ország csak úgy belecsúszik vagy belesodródik egy háborúba, ugyanis arról a vezető politikusok döntenek.

A NATO számára fő prioritássá vált Ukrajna védelme

A mostani történések legfontosabb része a NATO ukrajnai katonai támogatási szintjének a megemelése lehet az előttünk álló washingtoni csúcstalálkozón. Ez azt a cél szolgálja, hogy Donald Trump esetleges győzelme esetén se fordíthasson hátat az Egyesült Államok Kijevnek. „Orbán Viktor egyébként már jóval korábban jelezte, ha egyedül rajtunk múlik Ukrajna támogatása, akkor mi nem fogunk vétózni. Habár ezt az EU kapcsán mondta a kormányfő, azt gondolom, ez most a NATO esetében sincsen másképp” – tette hozzá Tálas Péter.

Mi a helyzet a Bukaresti Kilencekkel?

Kizárnák Magyarországot a Bukaresti Kilencek csoportjából – írta a Financial Times. A NATO kelet-közép-európai szövetségeseit tömörítő, 2015-ben megalakult „klubban” Magyarország mellett tag még Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország. A társaságot ráadásul nem a Varsói Szerződés iránti nosztalgia rántotta össze, hanem a Krím orosz bekebelezése és az Európa keleti szélén megnövekedett fenyegetés.

Ennek hatására érett meg az a döntés, hogy fontos volna szorosabbra fűzni a biztonságpolitikai, illetve a katonai kérdésekben az együttműködést. Így ezen országok államfői, védelmi miniszterei, külügyminiszterei és szakpolitikai képviselői viszonylagos rendszerességgel találkoznak, és ezen találkozók végén gyakran közös nyilatkozatban foglalnak állást a számukra fontos ügyekben – írja a hvg.hu.

Ez az együttműködés lehetetlenült el az utóbbi időszakban, ugyanis a Financial Times szerint a magyar kormány képviselői elkezdték szabotálni a csoport munkáját azzal, hogy egyetlen Ukrajna megsegítésével vagy NATO-tagságával kapcsolatos nyilatkozathoz sem járultak hozzá. Emellett a magyar kormánynak az Európai Unióban tanúsított elutasító magatartása mind a Kijevnek nyújtandó segítség, mind az ukrán EU-tagság témájában sokakat felpaprikázott a B9-en belül.

A Bukaresti Kilencekből történő esetleges kiebrudalását hazánknak a John Lukacs Intézet kutatója egyszerű diplomáciai és kommunikációs nyomásgyakorlásnak tartja, hiszen az elégedetlenségüket a NATO tagországok a legkülönfélébb módokon fejezik ki.

Kizárni ebből bármelyik országot azért sem lehetséges, mert a B9 nem egy szervezet, ahogy a visegrádi országok sem. Azt megtehetik, hogy nem hívnak meg minket a tanácskozásaikra, mi pedig azt, hogy nem a legmagasabb szinten képviseljük magunkat a B9-ek csúcstalálkozóján

– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Úgy tűnik, Jens Stoltenberg a szerdai látogatása során meg tudta arról győzni a magyar vezetést, hogy nem érdemes a továbbiakban a vétó lehetőségével operálnia, mert azt az Észak-Atlanti Szövetség nem fogja figyelembe venni, vagy meg fogja valahogy kerülni. Valószínűleg az érvek között olyasmi szerepelhetett, hogy egy olyan országtól, amely nem vesz részt az aktív segítségben elvárható, hogy ne gáncsolja a többségi segítségnyújtási akaratot.

Az mindenképp sikernek könyvelhető el a NATO szemszögéből, hogy Magyarország a konstruktív tartózkodást választotta a háborúskodás helyett. A mai megállapodás mindkét fél számára vállalható kompromisszum, és kedvezően kommunikálható.

A külügyminisztériumi szerverek elleni orosz hekkertámadás mennyire okozhat bizalmi válságot a NATO irányában? Tálas Péternek nincs arról tudomása, hogy az érintett tárca milyen mélységben tájékoztatta erről a behatolásról a NATO-t, de feltételezhetően komolyabb betekintést nyerhettek, mint a magyar közvélemény. Nem tud arról sem, hogy hivatalosan érkezett-e értesítés a katonai szövetségtől ezzel kapcsolatban.

Stoltenberg dicsérő szavai

Jens Stoltenberg a budapesti sajtótájékoztató végén arra is emlékeztetett, hogy Magyarország vezeti a NATO egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportját, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, beleértve a többnemzetiségű hadosztályközpontot, ezen túlmenően támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, katonákkal vesz részt Koszovóban az ottani KFOR békefenntartó műveletben.

A NATO főtitkára végül kiemelte azt is, hogy „az oroszok brutális agressziós háborújának kezdete óta” Magyarország folyamatosan menedéket ad az ukrán menekülteknek, és segített a sebesült katonák rehabilitációjában is.