Ukrajnában csak katonai erővel lehet célokat elérni az oroszok szerint – írja a ZDF.
Oroszország csak katonai erővel érheti el céljait Ukrajnában
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője.
Szerintük a kijevi „náci rezsim” jelenlegi álláspontja miatt kellett katonai eszközöket bevetniük. „Ukrajnát fel kell szabadítani” – húzta alá Peszkov.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a rakéták gyártásának megduplázását kérte az egyik vezető orosz haditechnikai vállalattól – erről már a TASZSZ orosz hírügynökség számolt be.
Az orosz és az ukrán hadsereg is egyre növekvő lőszerhiánnyal küzd.
Ukrajna olyan nagymértékű lőszerhiányban szenved, hogy a védelmi miniszter szerint a szükségesnél jóval kevesebb lövedéket használnak el, mint amennyit egyébként kellene.
Még így is gyorsabban fogynak el a lövedékek, mint ahogy a nyugati országok le tudják gyártani vagy inkább, ahogy szállítani tudják, ugyanis a hadieszközök árai is folyamatosan emelkednek.
Új fegyvergyárakra is szükség lenne. Egy ilyen cég üzembehelyezése azonban akár több évig is eltarthat. Ráadásul csak akkor érdemes elkezdeni a beruházást, ha biztos megrendelések és garantált bevétel van. Utóbbit azonban az ukrán kormány jelenleg nem tudja vállalni önállóan.
Az EU segít, ahogy tud
A megoldás reményében az Európai Unió védelmi miniszterei szerdán Stockholmban gyűltek össze, hogy megvitassák azokat a javaslatokat, amelyek szerint az EU költségvetéséből akár egymillió lövedéket is rendelhetnének és vásárolhatnának Ukrajna számára forintra átszámítva körülbelül 1 500 milliárdos becsült költséggel.
A gyárak most fektessenek be új gyártósorokba, ugyanis Ukrajnának égető szüksége van a lövedékekre
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a javaslatot a koronavírus elleni vakcinák gyártásával kapcsolatos összefogáshoz hasonlította.
A NATO is támogatásra ösztönöz
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta a tagállamoknak, hogy a hivatalos NATO-követelmények ellenére egyelőre ne aggódjanak a saját készleteik csökkenése miatt, mivel később újra feltölthetik azokat.
Múlt hónapban viszont még arra figyelmeztetett a főtitkár, hogy „a nagy kaliberű lőszerek várakozási ideje 12-ről 28 hónapra nőtt”.
Közben az Egyesült Államok már mintegy egymillió 155 milliméteres lövedékeket küldött az ukránoknak a saját készleteiből. Az USA a hiányt egyébként Dél-Koreából pótolja, ők ugyanis nem hajlandók közvetlenül Ukrajnának eladni a lőszereket. Mindezt azzal indokolják, hogy „így próbálják elkerülni Oroszország provokációját”.
Nem csak pénzből nincs elég
Egy magas rangú európai tisztviselő – aki a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte – azt mondja, hogy az Unióban mindössze 12 fegyvergyár működik, amely jelenleg évi 650 ezer darab lövedéket tud gyártani.
Ezek a számok elhalványulnak az ukrán szükségletekhez képest, nem is beszélve az orosz számokról – becslések szerint a Kreml naponta tízezret, de néha a dupláját is ellövi Ukrajna irányába.
Az EU-nak azt kellene tennie, amihez a legjobban ért, pénzt kellene adnia, és nem kellene belekeverednie a lőszer beszerzésének bürokráciájába
– mondta Francois Heisbourg francia védelmi elemző.
Camille Grand, a NATO korábbi védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese szerint a termelés 300 százalékos növelése lenne elégség az ukrán igények kielégítésére. Ez azonban, ahogy mondta hatalmas beruházásokat igényelne, ugyanis a munkaerő és a műszakok növelésével maximum 50 százalékos növekedés érhető el – tette hozzá.
„A becslések szerint a 155 milliméteres lövedékek 80 százalékát bármely nyugati fegyverből ki lehet lőni – ezt csak a NATO szabályok korlátozzák” – emelte ki a szakértő.
Az ukránok saját zsebből fizetik a hadi eszközöket
A hanyatló gazdasági helyzet ellenére ukrajnai üzletek, civil szervezetek és magánszemélyek is segítenek feltölteni a fegyverkészleteket. Nemcsak fegyvereket, aknavetőket és drónokat is vásárolnak.
Nincs összesített adat arról, hogy a több száz vállalkozás, több ezer civil szervezet és több millió magánszemély mekkora összeget adományozott készpénzben vagy természetben a háborús kiadások fedezésére.
Az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint azonban 2022-ben csak a központi bankon keresztül forintra átszámítva közel 250 milliárdot vettek fel az adományokból.