A nőjogi aktivizmus terén elért eredmények ellenére sem csökkentek a nemek közötti egyenlőtlenségek az utóbbi tíz évben, a jelenlegi mutatók tükrében pedig vélhetően nem sikerül elérni a nemek közötti egyenlőség 2030-ra kitűzött megvalósítását – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) jelentésében.
A 80 országot vizsgáló dokumentumban felhívják a figyelmet arra is, hogy a nemi alapú társadalmi előítéletek még mindig világszerte nagyon erősek, vagyis az emberek csaknem 90 százaléka legalább egy ilyen jellegű előítélettel él.
A legutóbbi felmérések szerint:
- 10 férfiből és nőből csaknem kilenc zsigeri előítéleteket hordoz a nőkkel szemben;
- 49 százalék úgy gondolja, hogy a férfiak jobb politikai vezetők;
- 43 százalék szerint a férfiak rátermettebb vállalati vezetők;
- 27 százalék úgy gondolja, hogy a nők és férfiak számára biztosított azonos jogok alapvető része a demokratikus berendezkedésnek;
- 28 százalék szerint, a felsőfokú tanulmányok fontosabbak a férfiak számára.
Aroa Santiago, az UNDP egyik szakértője leszögezte: noha mindent meg kell tenni a nemi alapú előítéletek felszámolása érdekében, a végső cél a hatalmi dinamikák megváltoztatása, mégpedig nemcsak férfiak és nők között, hanem általánosságban az emberek egymás közötti viszonyát illetően.
A nők jogait korlátozó társadalmi normák a közösség egészére nézve károsak és gátolják a fejlődést – szögezte le Pedro Conceicao, a UNDP fejlesztési osztályának igazgatója, hozzátéve:
az egész világ nyer azon, ha a nők szabadságát és önrendelkezését garantálják.
Jóllehet az oktatás mindig is a nők helyzetének előmozdítását segítette, a kutatásban aláhúzzák, hogy egyrészt a koronavírus–járvány nyomán rengeteg nő vesztette el a munkahelyét, másrészt a munka világában még mindig globálisan jelen van a bérszakadék.
A nők lelki és testi egészségére emellett közvetlen fenyegetést jelentenek az erőszakról vallott nézetek: négyből egy megkérdezett nem látta problémának, ha egy férfi bántalmazza a feleségét.
A jelentésben figyelmeztetnek, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése nélkül nem sikerül megvalósítani az ENSZ 2015-ben megfogalmazott, 2030-ig tartó fenntartható fejlődési programját (SDG) sem.