Újabb vészjósló adatok láttak napvilágot Németországban, amely alátámasztja, hogy a sorozatosan hibás döntéseivel címlapra kerülő szövetségi kormány miért ösztönözné a külföldi munkavállalók bevándorlását – annak ellenére is, hogy a lakosság hetek óta lázadozik az állami támogatásokat csökkentő, megszorító gazdaságpolitika ellen, és egyre inkább követeli a migráció fokozott kontrollját.
Szerdán a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) közölte, hogy januárban 6,1 százalékra emelkedett a munkanélküliség a németeknél, ami az egy évvel ezelőttinél 189 ezer fővel több állástalant jelent.
Az idei év elején már 2,8 millió munkanélkülit jegyeznek a történelmi csúcsként mostanra 84 millió fölötti lakosságszámot elérő országban, ahol az 1972 óta folyamatos, természetes népessségfogyást a négyszeresére nőtt bevándorlás ellensúlyozza. Az alulfoglalkoztatottság mértéke, – amely magában foglalja a munkanélküliséget, a munkaerőpiaci politikát és a rövid távú keresőképtelenséget, – 2024 januárjában összességében 3,6 millió főre terjedt ki, vagyis 156 ezerrel több németre, mint 2023 elején, és 264 ezerrel többre, mint 2022-ben.
Ez elsősorban a gyenge gazdasági fejlődésnek köszönhető, amely megnehezítette a munkanélküliek álláskeresését. Tavaly a rendes munkaidőben bejelentett dolgozók száma csak kismértékben nőtt, ugyanakkor jelentősen bővült az alacsony fizetésű foglalkoztatás – derül ki a hivatal a 2023-as munkaerőpiaci értékeléséből. Ebben aláhúzzák: a botladozó konjunktúra miatt visszaesett a cégek munkaerőfelvételi hajlandósága – az új dolgozók iránti kereslet 2022 második felétől látványosan hanyatlik.
Optimista szemlélet a hivatalban
A munkaerőpiac, vagyis a foglalkoztatás és a munkaerőkereslet a folyamatos gazdasági gyengeség ellenére is stabil az év elején – közölte Andrea Nahles, az állami hivatal vezetője a friss adatok kapcsán, aki a szezonális hatásoknak tulajdonítja a mutatók romlását.
Ezek alapján a munkanélküliek tábora decembertől januárig több mint 30 ezer fővel emelkedett, akárcsak novembertől decemberig, amikor a korábban ellentétes, havi trend hasonlóan alakult a gazdasági nehézségek miatt.
A helyzet súlyosbodását az is mutatja, hogy szeptember és november között 40 ezerrel nőtt azok száma, akik után az állam fizette az elbocsátások minimalizálását szolgáló német találmány, a Kurzarbeit, azaz a rövidített munkaidővel járó bértámogatást. Ez összefüggésben áll a gyengélkedő ipar miatt csökkentett üzemmódra váltó cégek számának növekedésével.
Az állam is tartja a markát
A munkaerőpiaci kilátások a borús üzleti hangulattal és az ország teljesítményével arányosan alakulnak, ami a gazdaságkutatók szerint a tavalyi, 0,3 százalékos visszaesés után optimista körülmények között is legfeljebb 1-1,5 százalékkal növekedhet idén. Ez pedig a termelési kilátások tükrében továbbra is spórolásra kényszeríti a munkaadókat.
A foglalkoztatási helyzet javítását az is hátráltatja, hogy az állami megszorításokra épült, 2024-es költségvetéshez a kormány követelményei szerint a Szövetségi Munkaügyi Ügynökségnek is hozzá kell járulnia – írja a Stuttgarter Zeitung.
A hatóságnak megtakarításokra van szüksége, amelyekből „konszolidációs hozzájárulásként” vissza tudja fizetni az államnak azt a járvány idején kapott, több mint ötmilliárd eurós segítséget, amiből még az álláshelyzetükben ellehetetlenült állampolgárokat támogatták.
Idén és jövőre évente 1,5 milliárd eurót, 2026-ban és 2027-ben pedig kétszer 1,1 milliárd eurót hajtanak be a hivatalon, emiatt megszűntek olyan juttatások, amelyek a munkanélküliek képzését vagy elhelyezkedését könnyítették meg.
Ezt a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek is bírálják, mivel szerintük lebénítja a munkaügyi hivatal jövőbeni cselekvőképességét, holott a járulékbefizetésekből is tetemes bevétel érkezik az államkasszába.
Reformálna a miniszter
A szövetségi kormány szerint mindenesetre a demográfiai változások miatt lángol a munkaerő- és szakmunkáshiány a gazdaságban, amelynek megfékezésére reformcsomaggal készül Robert Habeck (zöldek) gazdasági miniszter.
Ebben kiemelten ösztönöznék a külföldi munkaerő beáramlását, illetve különféle könnyítő intézkedésekkel motiválnák a németeket arra, hogy több munkát vállaljanak és tovább dolgozzanak a nyugdíjkorhatár elérése után is – főként az alacsony keresetűeket, valamint a bevándorlókat célozzák majd a reformok.
A februárban nyilvánosságra kerülő csomag részeként például törvénybe iktatnák az otthoni munkavégzéshez való jogot, továbbá csökkentenék a korengedményes nyugdíjba vonulók számát és több nyugdíjaskorút tartanának a munkaerőpiacon.