Este 18 óráig tartanak a tartományi választások Bajorországban és Hessenben, az állami parlamentek tagjait ötévente választják meg a helyi lakosok.

A reggel nyolc órától nyitva lévő szavazóhelyiségek mindkét térségben este hatkor zárnak, a voksok összesítése után az új tartományi parlamentek összetétele, illetve a szövetségi kormányzást is befolyásoló első, hivatalos párteredmények késő este várhatók. A végső eredmény azonban a levélszavazatok összesítésével csak később válik ismertté.

A németországi választásokat beárnyékolja a Hamász szombati, Izrael elleni, véres támadása, amely eddig több mint 500 halálos áldozattal és számos emberrablással jár. Izrael a szombati nap folyamán hadiállapotot hirdetett a Hamász ellen, és gyilkos terrortámadásnak nevezte a történteket.

Nem számítanak nagy meglepetésekre a kormánypártoknál

A ZDF aktuális politikai barométere, az Extra mérései szerint a választások előtti napokban mindkét tartományban a jelenleg is kormányzó jobbközép politikai erők népszerűségben jócskán megelőzték a kihívóikat.

A felmérések alapján Bajorországban továbbra is a CSU (a 78 éves Keresztényszociális Unió), Hessenben pedig testvérpártja, a CDU (német Kereszténydemokrata Unió) lehet a legerősebb, utóbbi egyértelműen fejlődhet is az öt évvel ezelőtti választásokhoz képest.

Így mindkét államban inkább az a nagyobb kérdés, hogy ki szerzi meg a második-negyedik helyeket, és például a szabaddemokraták bekerülnek-e a hesseni parlamentbe. 

Csak a maratonon futnak a müncheniek

Bajországban az új tartományi parlament tagjainak megválasztása mellett a hét tartományi közigazgatási körzetben kerületi választásokra is sor kerül – összesen négy szavazólapon húzza be az x-et mintegy tízmillió, szavazásra jogosult lakos. A legutóbbi, 2018-as tartományi választáson Bajorországban a részvétel 72 százalékos volt.

A fővárosban, Münchenben 909 874-en adhatják le ma a voksukat, ahol közvetlenül kilenc parlamenti mandátumért, illetve listás helyekért versengenek a politikusok.

Münchenben a szavazók részvétele – beleértve a levélben szavazókat is – 13 órakor csaknem 51 százalékos volt, ez az arány magasabb, mint az előző választásokon. A lakosok szavazáson való részvételét a vasárnap délutáni sajtójelentések szerint nem akadályozta az ugyanerre a napra meghirdetett müncheni maraton, amely miatt a városban mintegy 42,195 kilométeres útvonalon számos utat lezártak.

A jobboldali kormány győzelme várható

A várakozások szerint Bajorország jelenlegi miniszterelnöke, Markus Söder, – aki a keresztényszociális CSU párt vezetője –, nagy valószínűséggel marad a helyi kormány élén, miután a CSU 36-37 százalékot, vagyis a legtöbb szavazatot szerezheti meg. Bajorországban a CSU hat közvetlen mandátumot nem nyert meg 2018-ban, ezek a Zöldekhez kerültek. 

Garantálják a további fejlődést

A CSU a 2023-as választási programja szerint arra törekszik a jövőben is, hogy a kiváló gazdasági-társadalmi helyzetben lévő Bajorországot továbbra is pályán tartsa. Ehhez olyan témaköröket kapcsolnak össze, mint a klímavédelem és értékteremtés, jólét és fenntarthatóság, modernség és hagyomány, otthon és high-tech. – Biztosítani akarjuk Bajorország jólétét, és csökkentjük a középosztályra nehezedő terheket, ehhez jó munkakörülményeket és jó fizetéseket biztosítunk. Erősítjük a nyugdíjasokat és a generációk közötti együttműködést, fejlesztjük a szakképzési rendszert. Csúcstechnológiai programunkkal ösztönözni kívánjuk Bajorország klímabarát átalakulását, emellett garantáljuk a biztonságot és a rendet a tartományban – foglalta össze ígéreteit a nagyobbik kormányzópárt, amely évente több mint négymilliárd eurót fektet családpolitikai támogatásokba.

A második helyért három párt verseng a bajoroknál: a Zöldek, az AfD és a jelenleg kormánykoalícióban lévő Szabad Választók (FW) polgári párt, amely magas, 15 százalékos arányt ért el az előzetes felmérésekben. Ezek alapján a jobboldali populista AfD párt is sokat javíthat pozícióján, az előző, 10 százalékos eredmény után most megütheti a 14 százalékot.

Azt már Söder bejelentette, hogy a jövőben is folytatni kívánja a koalíciót az FW-vel, bár a számok alapján a CSU és a Zöldek, vagy akár az AfD is elképzelhető lenne szövetségesként, ám ezt a miniszterelnök elutasítja.

A várakozások szerint a baloldal viszont nem jut be az állami parlamentbe Bajorországban, mert nem kapja meg a szavazatok 2 százalékát sem, és a szabaddemokrata FDP jövője is kérdéses az előzetes, 3-4 százalékos rátával. Olaf Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD 9 százalékot szerzett meg a kutatóintézetek eddigi felmérésein.

Hessenben kisebb a lendület

Hessen 55 választókerületében döntenek ma a választópolgárok a wiesbadeni parlament jövőbeli összetételéről. Több mint négymillió hesseni lakos adhatja le a szavazatát a tartományban, ahol a Boris Rhein (CDU) miniszterelnök vezette zöld-fekete állam kormánya 2019 óta tölti be hivatalát.

A hesseni állami választások eddig simán zajlottak, délutánig alacsonyabb volt a szavazói részvétel, mint az előző, 2018-as választáskor. Délután 14 óráig a szavazók részvétele a levélben szavazók nélkül 27,7 százalék volt az öt független városban: Frankfurtban, Darmstadtban, Wiesbadenben, Offenbachban és Kasselben – közölte az Augsburger Allgemeine Zeitung. 

Az esélyek latolgatása közben a lap felidézte, hogy Rhein a választási kampány során védőpajzsot hirdetett az SPD, Zöldek és FDP alkotta szövetségi jelzőlámpás koalíció ellen. A jobboldali miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen kizárta az AfD-vel való szövetséget, amelytől szavai szerint nagyon mély szakadék választja el a pártját.

Öt évvel ezelőtt a CDU és az SPD kétszámjegyű veszteséget szenvedett el Hessenben. 2018-ban a CDU lett a legerősebb párt 27 százalékkal, és az SPD-vel (19,8 százalék), illetve a Zöldekkel (szintén 19,8 százalék) is kormányozhatott volna. A szélsőjobboldali AfD akkor 13,1 százalékot ért el, miközben az FDP (7,5 százalék) és a Baloldal (6,3 százalék) is bejutott az állami parlamentbe.

A belügyminiszter is versenybe szállt

Boris Rhein egyik kihívója Hessenben az SPD párti Nancy Faeser, aki a szövetségi belügyminiszteri tisztségét tölti be – ezzel rendkívül népszerűvé vált a tartományban. Idén nyáron például a Wiesbadeni Borfesztiválon tett látogatása során a járókelők gyakran kértek tőle mobiltelefonos szelfiket, amelynek a barátságos természetű politikusnő szívesen eleget tett – idézi az Augsburger Allgemeine Zeitung. A szövetségi minisztert a tartományi választási kampányában egy hatósági vezető felmentése körüli affér hátráltatta, amely ügy téma lett a Bundestag belügyi bizottságában is, erodálva a kancelláriabeli pozícióját. „Hessenben azért küzdök, hogy minden gyermeknek a legjobb lehetőségei legyenek, illetve, hogy az ipar továbbra is erős maradjon, tisztességes béreket fizessenek, és hogy a lakhatás megfizethető legyen” – írta a politikus a nap elején az X-en.

(Szerző Thurzó Katalin)