Frissítés: jobboldali erők győzelme

18 órakor már elérhetők az első előrejelzések a németországi európai parlamenti választásokról.

Az ARD és a ZDF kezdeti adatai a jobbközép EVP-szövetség egyértelmű győzelmét jelzik a német vezető jelölttel, Ursula von der Leyennel.

Kapcsolódó

Ennek megfelelően az első helyen egyértelműen a CDU/CSU Unió végzett 30 százalékkal, míg – megelőzve a jelzőlámpás kormánykoalíció pártjait – második helyre erősödött a szélsőjobboldali AfD párt 16,5 százalékkal.

Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD „keserű vereségként” éli meg, hogy mindössze 14 százalékot sikerült elérnie – közölte a Berliner Zeitung.

Ausztriában az előzetes eredmények szerint a jobboldali FPÖ elsöprő győzelmet aratott az európai parlamenti választásokon – jelentette 17 óra után a Süddeutche Zeitung.

Az „Állítsuk meg az EU őrületét” mottóval választási kampányt folytató, populista párt 27 százalékkal megelőzte a szociáldemokrata SPÖ-t és a konzervatív kormányzópárt ÖVP-t, amelyek 23 százalék körül állnak – derül ki az APA hírügynökség, az ORF közszolgálati műsorszolgáltató és a Puls24 magántévé által a szavazóhelyiségek bezárásakor közzétett előrejelzésből.

Tömegek járultak az urnákhoz

Az Európai Parlament (EP) képviselőiről szóló választás tétje minden európai számára jelentős, hiszen annak eredménye határozza meg a kontinens jogalkotását a következő öt évben. Az indiai parlamenti választásokon kívül az EP-választás a világ legnagyobb demokratikus szavazása – és az egyetlen nemzeti határokon átnyúló közvetlen választás.

Előzetes felmérések szerint a jobboldali pártok valószínűleg a 27 uniós tagállam közül sokban, köztük Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban is erőteljesen teljesítenek.

Németországban összesen 65 millió polgárt hívtak az urnák elé – az ottani sajtóhírek szerint vasárnap 13 óra után már viszonylag magasnak számított a részvételi arány.

Ausztriában csaknem 6,4 millió szavazásra jogosult lakost jegyeznek, akik szintén nagy arányban szavazhatnak az előző napokban végzett felmérések szerint. 

A 16 évesek is választhatnak idén

A németeknél ráadásul csökkent a korhatár: a szövetségi törvény változásával idén először 16 és 17 évesek is szavazhatnak az európai választásokon. 

Az EP összesen 720 képviselői mandátumából a német politikusok 96 helyet szerezhetnek (a legkevesebbet Ciprus, Luxemburg és Málta jegyzi majd 6-6 fővel) – Európa legnagyobb gazdaságában 35 párt és politikai egyesület mintegy 1400 jelöltje vesz részt a megméretésen.

Ahogy Magyarországon, a németeknél is a belföldi politikai erőviszonyok hangulatpróbájának tekintik az EU-s szavazást, amelyet látványos választási kampány előzött meg.

Az előrejelzések szerint a konzervatív CDU és a CSU (Kereszténydemokrata és Keresztényszociális) Unió számíthat fölényes győzelemre, illetve az Olaf Scholz jelzőlámpás koalíciójában vezető SPD párt, és a kisebb súlyú Zöldek teljesíthetnek erősen.

Nagy kérdés továbbá, hogy a CDU-CSU jelöltje, Ursula von der Leyen marad-e további öt évre a nagyhatalmú Európai Bizottság élén, ugyanakkor várhatóan szinte minden szem a kampány során legnagyobb hullámokat vető, szélsőjobboldali AfD párt eredményeire szegeződik. 

Fáradtak a választók vagy megvédik a demokráciát?

2019-ben a németeknél magas, 60,6 százalékos volt a részvételi arány – hogy ezt a szintet most is elérik-e, még kérdés, mert akkor a németeket Brexit-effektus hajtotta nagy arányban az urnák elé.

Igaz, hogy ezúttal olyan súlyos témákban kell közvetve állást foglalni, mint a migráció, a geopolitikai biztonságot meghatározó háborús kérdések, az EU-hoz fűződő gazdasági és politikai kapcsolatok, és egyáltalán a demokrácia az, amiről döntenek – idézi a Berliner Zeitung.

Az ottani politikai világban viszont „választási fáradtságtól” is tartanak: a 2021-es szövetségi választás és népszavazás óta szinte minden évben, többször is szavazniuk kellett a polgároknak, hol tartományi választásokon, hol részleges szavazásokon. Ráadásul jövőre ismét dönteni kell a szövetségi kormányról, vagyis arról, hogy Scholz kancellár koalíciója folyathatja-e a munkát az ország élén. 

Fölényes jobboldali győzelem jöhet a sógoroknál 

Ausztria lakossága közel 10 ezer szavazóhelyiségben ugyancsak ma, 17 óráig dönthet az európai képviselőkről – a sógorok összesen hét pártlistán keresztül 20 politikust küldenek az EP-be, eggyel többet, mint eddig.

Az első sajtójelentések szerint délig már minden helyi élvonalbeli jelölt, illetve a választók többsége már leadta a szavazatát, mivel több kisebb településen kora délután zárnak a szavazóhelyiségek, de például Bécsben 17 óráig lehet voksolni. 

 A várakozások szerint az ÖVP, az SPÖ, az FPÖ, a Zöldek és a NEOS minden bizonnyal újra bejut az EP-be.

A felmérések szerint ugyanakkor a legnagyobb esélye a jobboldali FPÖ-nek (Szabadságpárt) van a választási győzelemre, amely az eddigi legjobb eredményét az első európai uniós választáson, 1996-ban érte el 27,53 százalékkal. 

Érdekesség a mostani választásokon, hogy Stájerország néhány körzetében a heves viharok miatt több szavazóhelyiség megsemmisült vasárnapra, de az érintett területeken a polgármesterek kora reggelre mindenütt gondoskodtak a cserékről. Ezért nem számítanak arra, hogy ez hatással lesz a végeredményre, amelynek első összesítései késő este jelennek meg – írja a Kurier. 

Nem mindegy, kik döntenek a közös kérdésekben

Az EU parlamenti összetétele fontos az új uniós törvények elfogadásához. Számos projektet, például a belsőégésű motorok betiltását vagy a vitatott természetvédelmi és éghajlati törvényeket a parlament többségének kellett jóváhagynia. Az EP-nek nagy befolyása van az olyan pénzek elosztásában is, mint az uniós mezőgazdasági vagy strukturális alapokból származó milliárdok. A képviselők beleszólnak a közlekedés-, a környezet- és agrárpolitikába, de az energia, a migráció és a kereskedelem főbb kérdéseibe is. Az Európai Parlament továbbá az EU költségvetését is jóváhagyja, míg a kül- és védelmi politikát kisebb súllyal befolyásolhatják. Az újonnan megválasztott képviselők a következő időkben parlamenti csoportokat alkotnak, amelyeket az első plenáris ülésre hirdetnek meg július 16-án – ekkor kezdődik az új törvényhozási időszak.