A román miniszterelnök kedden felszólította Olaf Scholz német kancellárt, hogy a NATO keleti szárnyának további megerősítését sürgetve küldjön át német csapatokat az országába és nem csak átmeneti jelleggel – adta hírül a Politico.

„Remélem, hogy hamarosan állandó jelleggel német katonák lesznek Románia területén” – mondta Marcel Ciolacu a két vezető berlini találkozóját követő közös sajtótájékoztatón a múlt héten tett német bejelentésre utalva, miszerint állandó jelleggel 4000 katonát küldenek Litvániába.

A román kormányfő aggodalmának adott hangot, hogy Oroszország ukrajnai háborúja hosszabb ideig is eltarthat, és a NATO két hét múlva Vilniusban tartandó csúcstalálkozójával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormánytól azt várja, hogy több csapatot vezényeljen keletre:

Remélem, hogy a kancellárral együtt minél hamarabb döntést tudunk hozni ebben a kérdésben.

 

Olaf Scholz nem reagált azonnal a román követelésre. Az, hogy Ciolacu ezt nyilvánosan felvetette, úgy tűnt, meglepetésként érte a német kancellárt, aki ezidáig nem közölte, hogy csapatokat küldene Romániába.

A NATO országok közül Franciaország már állomásoztatta csapatait Romániában, amelynek közvetlen határa van Ukrajnával. Az Egyesült Államok közölte, hogy legalább idén őszig Romániában tartja az ottani haderejét.

Nem a jövő héten ér véget a háború

Mindkét vezető pesszimizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai háború hamarosan véget érhet. „Valószínűleg arra számítottunk volna, hogy a konfliktus az ukrán ellentámadással véget ér, de sajnos a nyilvánosan elérhető adatok egyelőre nem ezt jelzik” – mondta Ciolacu.

Scholz szerint soha nem lehetett arra számítani, hogy az ukrán fél egyik napról a másikra villámgyors előrenyomulást hajthat végre. A kancellár igyekezett tompítani Kijev reményét is, hogy a vilniusi csúcstalálkozón világos perspektívát kap az ország NATO-tagságára, amely ehelyett az Ukrajnával való együttműködés elmélyítésére összpontosítana egy közös tanács révén.

„Természetesen azt a kérdést is meg fogjuk vitatni, hogy miként lehet tovább foglalkozni a NATO bővítésével, de az is világos, hogy háború idején senki sem válhat egy védelmi szövetség tagjává” – jegyezte meg a kancellár.