A válság kritikus fordulóponthoz érkezett a mélyrepülésben lévő gazdaság, az elöregedő infrastruktúra, az illegális migráció és a felkészületlen hadsereg által sújtott Németország számára, ahol csütörtökön a szövetségi kormány is összeomlott.
Huszonnégy óra leforgása alatt 180 fokos fordulatot vett a belpolitikai helyzet legnagyobb nyugati partnerünknél, nem sokkal azután, hogy a republikánus Donald Trumpot az Egyesült Államok új elnökének választották.
A németeknél már biztosan izgalmasan indul a 2025-ös év: elkerülhetetlen, hogy Olaf Scholz kancellár rövidesen bizalmi szavazást kérjen a parlamenttől, amely után előrehozott szövetségi választások következnek – ennek előkészületei már meg is kezdődtek.
Nem engedett több pénzt Ukrajnának
Mint arról beszámoltunk, a balközép szociáldemokrata (SPD) párt kormányfője, Olaf Scholz szerdán bizalmatlanságra hivatkozva menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, a fiskálisan konzervatív Szabad Demokraták (FDP) vezetőjét.
Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy Lindner ellenezte Scholz azon tervét, hogy enyhítse az adósságkorlátokat annak érdekében, hogy a 2025-ös költségvetésben 3 milliárd euróval (3,25 milliárd dollárral) növelje Ukrajna támogatását – idézi a Reuters.
Válaszul csütörtökön az FDP kilépett a hárompárti jelzőlámpás kormánykoalícióból és visszahívta minisztereit, ezután több kormánytag pozíciója és feladatköre jelentősen megváltozott, amelyről részletesen itt írtunk.
Pótlékot kapnak a távozó miniszterek
Ha a szövetségi miniszterek lemondanak vagy elbocsátják őket, úgynevezett átmeneti pótlékra jogosultak a hivatalos fizetésük megszűnésének időpontjától. A szabályok szerint minden hivatali hónap után egy hónap segélyt kapnak összesen legalább hat hónapig és legfeljebb két évig. Az Adófizetők Szövetsége szerint a miniszterek havonta 17 990 euró (~6,7 millió forint) körül keresnek helyi pótlék nélkül, ami azt jelenti, hogy a három távozó tárcavezető összesen legalább 81 ezer (~30,2 millió forint) és legfeljebb 243 ezer euró (~90,6 millió forint) körüli segélyre lehet jogosult – írja a Berliner Zeitung.Jelenleg az SPD és a Zöldek kisebbségi kormányt vezetnek és a kancellár időt húz, hogy visszaszerezze a bizalmat: január közepére kért bizalmi szavazást maga ellen a parlamentben.
Ezután várhatóan március végén szavazhatnak Németország polgárai az új szövetségi kormányról és annak vezetőjéről.
A legnépszerűbb ellenzéki erő, a kereszténydemokrata CDU/CSU Unió viszont minél előbb szeretne előrehozott választásokat, hogy hasznot húzzon a koalíciós pártok megtépázott hírnevéből – foglalja össze a WAZ.de.
Terveik szerint már januárban megtartanák a választásokat minden német tartományban.
Vágynak a változásra
A lakosság mindenesetre nyitott a váltásra: csütörtök este az RTL/ntv megbízásából készült friss Forsa közvéleménykutatás azt mutatta, hogy a német állampolgárok 73 százaléka üdvözli a kormánykoalíció felbomlását, különösen az FDP és az SPD támogatói. A megkérdezettek nagyobb része a leváltott pénzügyminisztert okolja a válságért, míg egynegyedük azon a véleményen van, hogy Olaf Scholz a felelős.Elbukhatják a kapcsolatot Trumpékkal
A belpolitikai helyzet bizonytalanságára érzékenyen reagáltak a piacok: csütörtökön megugrottak a német hitelfelvételi költségek – az irányadó 10 éves hozam 10 bázisponttal július óta a legmagasabbra emelkedett. Egy kulcsfontosságú piaci mutató pedig, amely jelzi az adósságkockázatot annak csökkenésekor, az eddigi legalacsonyabb szintre esett csütörtökön.
A politikai harcok mellett a gazdasági szakértők és az ipar szereplői is megszólaltak a kormányválságról.
A helyzet valószínűleg újabb csapást mér a fogyasztásra és a befektetésekre az elkövetkező hónapokban, miközben Donald Trump terve az európai termékekre tervezett importvámmal az export visszaesését vetíti előre – vélekednek a közgazdászok.
Mi több, az FDP kilépése a koalícióból azzal is járhat, hogy távozik a kormány transzatlanti koordinátora, aki hónapokig ápolta kapcsolatait magas rangú amerikai republikánusokkal, hogy a németek felkészülhessenek Trump esetleges visszatérésére a Fehér Házba.
Az ipar is prés alá helyezte a kormányt
A német ipari gerincét együttesen alkotó autóipari, vegyipari és energiaszektor szereplői ugyancsak sürgetik az előrehozott választásokat, mondván, hogy Európa vezető gazdaságának nincs vesztegetni való ideje, főként, hogy már hónapok óta figyelmeztetik a kormányt a válságra.
A cégek képviselői gyors reformokat sürgetnek, hogy megállítsák leszakadásukat a nemzetközi versenyben.
Tovább már nem engedhetjük meg magunknak a hónapokig tartó leállást és politikai holtpontot – vélekedik a VCI gyógyszerészeti és vegyipari lobbicsoport, amely olyan vállalatokat képvisel, mint a BASF, a Covestro és az Evonik. Egyetértett ezzel a Volkswagen, a Posche, a BMW és a Mercedes-Benz képviseletében a Reutersnek megszólaló VDA autóipari szövetség is.
Németország legjelentősebb hitelintézetei, például a Deutsche Bank is közölte: az új választások gyors lebonyolítása azért fontos, mert csökkentheti a bizonytalanságot a befektetők körében.