Alaposan felkavarta az állóvizet Németországban, hogy az olaszországi la Reppublica napilap a két ünnep között megírta: a német parlamentben az terjed, már nem működik a válságból válságba sodródó, hárompárti kormánykoalíció, sokkal inkább komoly konfliktusok feszítik. Ezért a lakosság körében rendkívüli népszerűségvesztéstől szenvedő szövetségi kormány vezetője, Olaf Scholz kancellár (SDP) idén távozásra kényszerülhet az ország éléről. 

Kérdéses orosz kapcsolat

Az olasz lap információi szerint a szociáldemokrata vezetőre a kormány krónikus válsága mellett

Kapcsolódó

az mérheti a végső csapást, hogy megkérdőjelezhető kapcsolatot ápol a Putyinpárti orosz kémmel, Jan Marsalekkel.

A Bild felidézi: Marsalek az általa vezetett Wirecard nevű, pénzügyi szolgáltató céggel 2020-ban – amikor Scholz Angela Merkel pénzügyminisztere volt – a világháború utáni német gazdaságtörténet legnagyobb sikkasztási botrányát idézte elő, amelyet a mai napig homály fed. 

Olaf Scholz miniszterként akkoriban a BaFin pénzügyi szabályozó hatóságért is felelős volt, amely viszont nem vette észre a fizetési rendszerekkel foglalkozó Wirecard légi foglalásokkal kapcsolatos, milliárd dolláros csalását. Annak ellenére nem, hogy a fintech cég a szövetségi kormány hivatalos partnere volt, sőt, érzékeny pénzügyi tranzakciókat kezelt a Szövetségi Hírszerző Szolgálat számára. 

A német rendőrség által kiadott fotón Jan Marsalek, a Wirecard volt vezérigazgatója látható
A német rendőrség által kiadott fotón Jan Marsalek, a Wirecard volt vezérigazgatója látható
Kép: AFP / Police Munich

A kritikusok a BaFint és a Pénzügyminisztériumot is azzal vádolták akkoriban, hogy kudarcot vallottak, ám Olaf Scholz sosem vállalt felelősséget a jelentős csalási ügy kapcsán, és a mai napig kérdéses, milyen kapcsolatban lehet az állítólag Moszkvába menekült Marsalekkel. A botrányhoz kapcsolódó perek jelenleg is zajlanak Münchenben, és egyre nyugtalanítóbb részletek derülnek ki, ezért félő, hogy ha nem tisztázzák Scholz szerepét, az végül a vesztét okozhatja kancellárként. 

Már az utód neve is közszájon forog

A német sajtót most az foglalkoztatja, hogy a Bundestagból kiszivárgott értesülések szerint utódja a szövetségi kormány legnépszerűbb tagja, Boris Pistorius védelmi miniszter lehet, aki a leginkább támogatott politikus a németek körében. 

A 2021 óta kilencedik szövetségi kancellárként jegyzett Olaf Scholz fenyegető bukását lesújtó felmérések jelzik Németországban.

A lakosság háromnegyede elégedetlen a munkájával, olyannyira, hogy hetek óta minden idők legrosszabb közvéleménykutatási eredményeit produkálja a kancellárok történtében,

ami pedig nem hagyja nyugodni a koalíciós partnereket és az ellenzéket. 

A magas támogatottságú jobbközép-konzervatív CDU/CSU Unió például karácsony előtt már kezdeményezte az előrehozott választásokat, arra alapozva, hogy az ellenzéki pártszövetségnek egyedül akkora a népszerűsége a szavazók körében, mint a három kormányzópártnak együttvéve.   

Ám a jelzőlámpás koalíció legkisebb tagja, a bajorországi és hesseni tartományi választásokon alul maradt FDP párt a napokban már kishíján kirobbantotta a kormányválságot. 

A parlamentből lassan kiszoruló, szabaddemokrata pártnál ugyanis arról tartottak szavazást, hogy feladják-e az együttműködést a másik két kormányzópárttal: a szociáldemokrata SDP-vel és a Zöldekkel. A liberális tagok végül csekély többséggel arról döntöttek, hogy fenntartják a szövetségi kormánykoalíciót, így pedig egyelőre marad a mostani felállás, de a kedélyek nem nyugszanak a politikusi körökben. 

Olaf Scholz német kancellár és Boris Pistorius német védelmi miniszter 2023. december 11-én a berlini kancellárián
Olaf Scholz német kancellár és Boris Pistorius német védelmi miniszter 2023. december 11-én a berlini kancellárián
Kép: AFP / Tobias Schwarz

Papíron eltapsolták a pénzt

A német sajtó szerint az a tény, hogy egy olasz újságból ilyen vad spekulációk terjednek át Németországba, jól mutatja Berlin válsághangulatát. 

A kancellár amúgy sem túl erős imázsát legutóbb alaposan megtépázta az év végére kirobbant költségvetési válság, amelyet lényegében ő idézett elő. 

Mint megírtuk: novemberben az Alkotmánybíróság a 2021-es költségvetésben semmisnek nyilvánította a Scholz kormánya által kitalált, klímacélú Corona-alapok merész átcsoportosítását. Emiatt a közlekedési lámpás koalíció a jövőbeni pénzügyi terveinek jelentős részét elbukta, mivel a bírák döntésével hirtelen 60 milliárd eurós hiány keletkezett a költségvetésben. 

A németek nagy többsége a kancellárt hibáztatja a váratlan pénzügyi katasztrófa miatt,

amelyet idén több megszorítással és az állam adósságainak növelésével lehet csak orvosolni. 

Nyerhetnek a gazdák

Hátraarcot vett a kormány a gazdák jövő hétre bejelentett, országos tüntetésének hírére és úgy tűnik, engednek a tervezett megszorításokból. Csütörtökön bejelentették: a jelzőlámpás koalíció átgondolja az agrárszektor adókedvezményeinek eltörlésére vonatkozó terveit, amelyeket a költségvetési hiány megszüntetésére találtak ki. Például elengedik a kedvezményes gépjárműadó eltörlését az erdőgazdaságban és a mezőgazdaságban – közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint a kancellár, a gazdasági- és a pénzügyminiszter arról egyezett meg: idővel meg kell valósítani a mezőgazdasági gázolaj adókedvezményének eltörlését is, azaz a másik olyan intézkedést, amely miatt már decemberben több ezer felháborodott gazda vonult fel Berlinben, követelve a kormány lemondását.

Zuhanó népszerűség, időzített bomba

Az elhibázott gazdaságpolitikával keletkezett, pénzügyi hiány újabb koporsószöget jelent a kormány számára, amely 2022 elején még népszerű volt – akkor Scholz az ukrajnai háború kirobbanása után képes volt valódi cselekvési hajlandóságot felmutatni a választók felé. 

Az Insa közvéleménykutató cég elemzői szerint viszont az energiaválság áprilisi kezdetétől zuhanásnak indult a népszerűsége, amelyet tetézett a német gazdaság máig tartó mélyrepülése. A Welt szerint –

Scholz újévi beszéde alapján – jelenleg már egyenesen arról van szó, hogy miként lehet elkerülni az összeomlást a német kormánypolitikában.

Megállapították: gyenge miniszterek, jelentős technikai hibák a kormány intézkedéseiben és a szerencsétlen vagy nem létező kommunikáció valószínűleg végérvényesen megakadályozták az újjáéledést. 

De nem csak a kancellár népszerűség zuhan, egyre nagyobb az elégedetlenség Robert Habeck gazdasági miniszterrel és a zöldek külügyminiszterével, Annalena Baerbockkal szemben is – főként amiatt, mert a németek egyre kevésbé értenek egyet az Ukrajnának nyújtott segélyekkel. Egyedül a kötelező sorkatonaság bevezetését és Németország erős fegyverkezését szorgalmazó Boris Pistorius védelmi miniszter népszerűsége szárnyal. 

Olaf Scholz pártjában ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel egy Pistorius javára szóló, belső puccsterv megalapozottságával kapcsolatban. Ezért az ellenzői inkább abban bíznak, hogy csak idő kérdése és egy újabb nehéz ügy túlterheli a kancellárt, aki így visszalépésre kényszerülhet még ebben az évben. 

A többség nem bízik

Egy új felmérés szerint a németek több mint kétharmada nem hiszi el azt sem, hogy a szövetségi kormány ellenőrzés alá vonja a migrációs politikát és megoldást talál a bevándorlással kapcsolatos kihívásokra. A YouGov közvélemény-kutató intézet Welt am Sonntag megbízásából végzett kutatása azt mutatja, hogy a lakosság 70 százaléka igényli a Németországba irányuló migráció csökkentését – a többség a külvárosi lakóövezetekben, illetve vidéken szeretné, hogy csökkenjen a bevándorlás. Azt is kimutatták, hogy minél idősebbek a válaszadók, annál valószínűbb, hogy ellenzik a menekültek befogadását. A felmérés szerint a kormánykoalíció iránti bizalmatlanság a szabaddemokrata FDP párt támogatói körében több mint 84 százalékos, míg a szociáldemokrata SPD-támogatóknál 59 százalék, a Zöldeknél 51 százalék az arány. A szélsőjobboldali AfD támogatóinak 91 százaléka semmit vagy keveset vár a kormánytól ebben a kérdésben, míg a konzervatív CSU/CDU Unió szavazóinak 70 százaléka kritikus.