Arról azonban nem született konkrét megegyezés, hogyan is lehetne csökkenteni a Földön található eddigi műanyag mennyiségét, illetve, hogy egy globális, jogilag kötelező érvényű korlátokat kellene-e szabni a műanyag előállításához használt mérgező vegyi anyagokra – írja a Euronews.

Sian Sutherland, az A Plastic Planet és a Plastic Health Council társalapítója a műanyag- és a fosszilis tüzelőanyag-ipart hibáztatta a kudarcért. 

Már mindent bevetettek ezeken a tárgyalásokon, lobbisták százai, drága reklámkampányok, folyamatos félretájékoztatás, és halogató taktikák voltak eddig a jellemzőek. Miközben a fosszilis üzemanyagokat korlátlanul finanszírozzák, a tárgyalások kisiklása aprópénznek számít

 – tette hozzá Sutherland.

A dél-koreai Busanban zajló tárgyalásoknak az ötödik és egyben utolsó fordulónak kellett volna lenniük, amelyen megköttették volna az első globális műanyagszerződést. Ennek ellenére a tárgyaló felek csupán arról tudtak megállapodni, hogy jövőre folytatják a tárgyalásokat, de időpontot még nem tűztek ki.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a globális műanyagtermelés 1950 óta több mint kétszázszorosára, közel 460 millió tonnára nőtt évente. A műanyagtermelés pedig 2040-re mintegy 70 százalékkal emelkedhet politikai változtatások nélkül.

2022 márciusában 175 nemzet állapodott meg abban, hogy 2024 végéig létrehozzák az első jogilag kötelező érvényű szerződést a műanyagszennyezésről, beleértve az óceánokat is. Az állásfoglalás kimondja, hogy a nemzetek a műanyagszennyezéssel kapcsolatos, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszközt kell kidolgozniuk, amely átfogó megközelítésen alapul, és a műanyag teljes életciklusával foglalkozik.

Stewart Harris, a Vegyipari Szövetségek Nemzetközi Tanácsának (ICCA) szóvivője szerint ez egy hihetetlenül ambiciózus ütemterv. Elmondta, hogy az ICCA bízik abban, hogy hamarosan a kormányok is megállapodásra jutnak.

Azonban ahhoz, hogy a javaslatot szerződésbe foglalhassák, minden nemzetnek egyet kell értenie vele. Ennek ellenére, néhány ország a folyamat megváltoztatását, és szavazást javasolt, amennyiben a konszenzust nem lehet elérni. Vasárnap a tárgyalások utolsó napján, azonban még több kulcsfontosságú kérdés is függőben maradt, így több küldött, és környezetvédelmi szervezet is azt javasolta, hogy inkább szerződés nélkül, mint gyenge szerződéssel hagyják el Busant. 

A busani tárgyalások nagy része zárt ajtók mögött zajlott. Környezetvédelmi csoportok, őslakos vezetők, a műanyagszennyezés által érintett közösségek és tudósok, akik azért utaztak Busanba, hogy segítsenek a szerződés kialakításában, azt mondták, hogy a tárgyalásoknak átláthatónak kellett volna lenniük, de ehelyett úgy érezték, csak elhallgattatják őket.

Évente 250 milliárd dollárt dobnának össze a fejlődő országoknak, Trump elefántként szabadulhat be a porcelánboltba

Az ENSZ klímacsúcsán felmerült javaslat alapján évente akár 250 milliárd dollár is befolyhatna a fejlődő országok klímacéljainak javára. Erősen kérdéses azonban, hogy a Trump-korszak alatt mennyit fizetne az Egyesült Államok.
Bővebben>>>