Tovább mélyülhet a német recesszió

Berlinben aggódnak a gazdaság és a háború miatt is

Régi és új problémák nehezednek a német gazdaságra, amelynek következményei tükröződnek a berlini vállalatok jövőbeni kilátásaiban. A fővárosban a cégek aggódnak a következő hónapok miatt, és a legjobb esetben is csak a gazdaság stagnálására számítanak – derül ki a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK) friss, reprezentatív felméréséből, amely rámutat: az elmúlt tíz év átlagát jelentő, 125 pontos üzleti bizalmi index mostanra 103 pontra zuhant.

A mutató a koronaválság idején is csak egyszer volt ilyen alacsony. Fordulópontnál vagyunk, a német gazdaság ingataggá vált, aminek sok köze van a járvány, az energiapiac és az infláció okozta válsághoz – mondta Jan Eder, az IHK ügyvezető igazgatója.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Megemlítette: a Hamász ellen folytatott, izraeli háború ugyancsak fékező hatással lehet a gazdaság fejlődésére, mert ha tovább romlik a helyzet a közel-keleti régióban, akkor az energiaárak emelkedése és az ellátási láncok elnehezülése visszaveti a németek teljesítményét, úgy is, hogy Izrael nem a legjelentősebb értékesítési piacaik közé tartozik – idézi a Berliner Morgenpost.

A németországi gazdaság rossz állapotát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is szóvá tette a Világbankkal tartott, éves találkozón Marrakeshben, ahol közölték: számításaik szerint idén a német gazdaság annál is mélyebb recessziót fog átélni, mint amire még nyáron számítottak.

A tavalyi, 1,8 százalékos növekedés után 2023-ban a gazdasági kibocsátás várhatóan 0,5 százalékkal csökken, júliusban még 0,3 százalékos visszaesést jósoltak. Az IMF a kamatérzékeny szektorok gyengeségét, a kereskedelmi partnerek keresletének csökkenését, és az ipari termelés gyengeségét emelte ki fő indikátorként – idézi a Tagesschau.

Sztrájkra készülnek karácsonykor a német vasutasok

Sztrájkra és emiatt jelentős vasúti forgalomkorlátozásokra kell készülniük az utasoknak novembertől Németországban, a kényszerű munkabeszüntetés a karácsonyi időszakot is érintheti – írja a Tagesspiegel.

Vasúti dolgozók sztrájkolnak Berlinben 2023. április 21-én.
Kép: Getty Images, Sean Gallup

A több millió német ingázó helyzetét megnehezítő döntés oka a kollektív tárgyalások várható sikertelensége az állami vasút, a Deutsche Bahn és a Német Mozdonyvezetők Szakszervezete (GDL) között. Korábban a rivális Vasutas és Közlekedési Szakszervezete bérviták miatt idén már kétszer megbénította az országos közlekedést, a figyelmeztető sztrájkok hatására végül sikerült kialkudni a havi 410 eurós fizetésemelést és a nettó 2850 eurós inflációs kompenzációs bónuszt.

A kisebbik szakszervezet most azért akar nyomást gyakorolni a Deutche Bahn-ra, mert túl kevés a mozdonyvezető, a vonatkísérő, a diszpécser és a műhelyalkalmazott a vonalakon, emiatt túlterheltek és alulfizetettek az alkalmazottak.

Az év végi sztrájk nagy fennakadásokat okozhat, mivel egy felmérés szerint egyre több az ingázó Németországban: több mint húszmillióan nem azon a településen dolgoznak, ahol élnek.

Nőttek a távolságok is, amelyet ingázással töltenek az emberek, különösen München, Stuttgart, Frankfurt am Main és Hamburg környékén.

Összeomolhat a vendéglátóipar az év végére

Németországban a vendéglátó- és szállodaipar az ágazati szervezetek szerint olyan nyomás alatt van, mint még soha, leginkább a súlyos méreteket öltött munkaerőhiány miatt.

Egy friss felmérés szerint az ország éttermeiben, bárjaiban, szállodáiban több tízezer – egyes becslések szerint százezer – szakképzett munkavállaló hiányzik, amelynek következményeit a vendégek nap mint nap elszenvedik.

Például rengeteg üzletben több szabadnapot és/vagy csökkentett nyitvatartási időt vezettek be, az étlapok pedig szűkültek, romlott a szolgáltatás minősége. Noha a járvány idején visszaesett kereslet fölerősödött mostanra, az akkori elvándorlások után nagyon alacsony az iparba visszatérők aránya – főként amiatt, mert alig javultak a munkakörülmények és még mindig átlagon aluliak a bérek.

Régiótól függően a vendéglátásban a havi átlagbér bruttó 2076 eurótól 2622 euróig terjed a németeknél, ami nem vonzó a szakképzett munkavállalók számára.

A Welt szerint több cég már extra bónuszokkal toborozza az embereket a forgalmas év végi szezonra, mivel a szakemberhiány immár túlélési kérdéssé vált. A Hans Böckler Alapítvány ágazati elemzése szerint jelenleg 1,8 millió munkavállalót jegyeznek a területen, ami történelmi mélypontnak számít. Szakértők szerint a megoldást a havi 3000 eurós szakmunkás minimálbér bevezetése jelenthetné, ám erre egyelőre kevés esély mutatkozik.

A politikai zavargások miatt is drágulnak a biztosítások

Várhatóan áremelést jelent be a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a Munich Re, a döntés mögött az infláció, a természeti katasztrófák, de a politikai zavargások és a kibertámadások is egyre fontosabb tényezőt jelentenek. Az elsődleges biztosítók a plusz költséget valószínűleg áthárítják majd az ügyfelekre – közölte a Kleine Zeitung.

Mint részletezik, például a gépjármű-biztosítások inflációja nagy nyomást jelent az egész ágazatra, mivel a Német Biztosítási Szakágak Általános Szövetségének nyáron közzétett becslése szerint a cégek autójavításra és egyéb károkra fordított kiadásai idén várhatóan 2,5 milliárd euróval haladják meg a bevételeiket.

Ez ugyancsak indokolja az áremelést, ahogy az is, hogy az idén legalább hét természeti katasztrófa történt Európában, egyenként több mint egymilliárd euró biztosítási kárral. A politikai és gazdasági elégedetlenség következményei szintén nagyon költségesek lehetnek.

A geopolitikai konfliktusok mellett magasabb szintű társadalmi konfliktusokat, azaz sztrájkokat, zavargásokat és belső zavargásokat tapasztalunk nem csak lokálisan, hanem egész régiókban – jelezte a Munich Re, amely az áremeléssel az egyszerre sok ügyfelet érintő, úgynevezett felhalmozódási kockázatok csökkentésére törekszik a kibertámadások kivédésénél is.

Elon Musk bírálja az EU fellépését a gyűlöletbeszéd ellen

Egy sajtóértesülés szerint Elon Musk azt fontolgatja, hogy kivonja a korábban Twitterként ismert X online platformját az Európai Unióból. A technológiai milliárdos elégedetlen a digitális szolgáltatásokról szóló (DSA) törvénnyel – közölte csütörtökön a Business Insider.

A DSA arra kötelezi a nagy platformokat, hogy következetesen és gyorsan lépjenek fel többek között a gyűlöletbeszéd ellen. Ennek megsértése magas szankciókkal járhat. Az X is kapott egy kérdőívet az EU Bizottságtól, amely arra kíváncsi, hogy az oldal hogyan tesz eleget a kötelezettségnek.

Az ellenőrzést azzal indokolták, hogy az iszlamista Hamász Izrael elleni támadása után erőszakra való felhívások és félretájékoztatások terjedtek el a közösségi médiában, amelyek egy része nem a valós képet mutatja, hanem például olyan manipulált felvételeket, amelyeket videojátékokból vágtak ki.

Elon Musk értetlenségének adott hangot a bizottság kérdéseivel kapcsolatban, kijelentve, hogy az X akkor inkább többé ne legyen elérhető az EU-ban, vagy minimum blokkolják a hozzáférést a régióban.

Az Exxpress.at felidézi: miután 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert, Musk a tartalomkezelésért felelős állomány több mint felét elbocsátotta. Az amerikai jobboldal politikai nézeteit képviselő techmogul ezt azzal indokolta, hogy a cég átvétele előtt a közösségi platform túlságosan korlátozta a szólásszabadságot.

Már akkor azt javasolta a költségmegtakarítás jegyében, hogy csak az Egyesült Államokra szűkítsék le a szolgáltatást. A Meta Facebook vállalatcsoport jelenleg sem engedélyezi a Twitter idén indult versenytársa, a Threads szolgáltatását a régióban, mert az EU digitális törvényei előírják, hogy a különböző szolgáltatások adatainak egyesítését csak a felhasználók kifejezett hozzájárulásával lehet véghez vinni.

Bajban a Nokia, ezért 14 ezer embert küldenek el

A finn Nokia telekommunikációs beszállító új, drasztikus megtakarítási programot indít, amelynek részeként 14 ezer munkahelyet szüntet meg, hogy hosszú távon elérje a 14 százalékos működési haszonkulcsot – jelentette be a vállalat csütörtökön a Helsinki melletti Espoóban.

A csoport 2026 végéig 800-1,2 milliárd euróval kíván kevesebbet költeni, ez a cég mostani létszámának 15 százalékos leépítésével jár.

Sajtóhírek szerint a Nokia nagy bajban van: 2023-ra például a szokásos értékesítési tartományának csak az alsó szegmensét célozza meg, vagyis legalább a 23,2-24,6 milliárd eurós bevételt elérné, ami változatlan árfolyamon számolva négy százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest.

A döcögősre váltott üzletmenetben a társaság már az első félévben csökkentette éves céljait, majd a harmadik negyedévben nettó árbevétele tavalyhoz képest ötödével, alig 5 milliárd euróra esett vissza. Ezzel együtt a korrigált működési eredmény is csökkent több mint harmadával 424 millió euróra, messze elmaradva az átlagos elemzői becslésektől.