A párizsi székesegyház december 8-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, ám az még ma is rejtély, hogy mi okozta a 2019. április 15-én a műemléken végig lángoló katasztrofális tüzet. A nyomozók szerint még mindig egy véletlen baleset áll a történtek mögött – írja a CNN. 

Ettől függetlenül az újjáépítés számadatai megdöbbentőek. A történelmi műemlék korábbi állapotának helyreállítása 700 millió euróba került, a munkálatokért felelős köztestület, a Rebuilding Notre Dame de Paris szerint. Ehhez összesen 846 millió eurót gyűjtöttek össze 150 ország 340 ezer adományozójától, a többletforrásokat pedig más műemlékek helyreállítására fordították.

Ezen túlmenően maga az újjáépítéshez felhasznált anyagok is elképesztőek. Az épülethez használt legmagasabb kivágott tölgyfa 27 méter magas volt, 1300 köbméter követ cseréltek ki, 8 ezer orgonasípot tisztítottak meg és hangoltak újra, illetve 1500 tömör tölgyfa padot faragtak ki, amelyhez 2 ezer elhivatott mesterember munkája kellett. Az építéshez használt tölgyek közül három, 230 éves volt a francia Nemzeti Erdészeti Hivatal szerint.

Emmanuel Macron francia elnök öt évvel ezelőtt ambiciózus célt tűzött ki a székesegyház újjáépítésére. A pénteki látogatásakor visszatért, hogy köszönetet mondjon annak a több száz embernek, akik eloltották a lángokat és segítettek a helyreállításokban.

Emmanuel Macron a Notre-Dame katedrálisban 2024. november 29-én
Kép: Reuters, Sarah Meyssonnie

Az ezt megelőző 2055 nap nagy részében a helyszínen nagyüzem volt, a csapatok márványmozaikokat tisztítottak, freskókat retusáltak, és a műemlék központját kitöltő állványzaton dolgoztak.

Ma az új, 315 láb magas torony nyolcszögletű alapja –, amely szinte teljesen megegyezik az Eugène Viollet-le-Duc építész által a 19. században tervezett toronnyal – kitölti ezt az űrt a mennyezeten. 

Az pedig, hogy a múlt hónapban a tűzvész óta először szólaltak meg a harangok – egy technikai próba keretében – egy újabb fontos mérföldkő volt. A párizsiak „csodaként” üdvözölték a Szűz Mária csaknem életnagyságú szobrának a Notre-Dame-ba való visszatérését is, amelyre szintén novemberben kerítettek sort. 

A torony tetején jelenleg egy arany főnix ül, amely szimbolikusan a tűzvész romjai között talált kakas helyébe lépett. 

A Notre-Dame híres ólomüveg ablakai csodával határos módon túlélték a tüzet, azonban az évtizedekig tartó kopás és az időjárás viszontagságai után, itt is szükség volt a restaurálásra.

Emmanuel Macron francia elnök tapsol a résztvevőkkel, köztük a 2019-ben tűzvészben pusztító Notre-Dame de Paris székesegyház helyreállításában részt vevő munkásokkal, miután beszédet mondott a templomhajóban 2024. november 29-én. REUTERS/Sarah Meyssonnier
Kép: Reuters

Az elkövetkező napokban, hónapokban és években a Notre Dame – amelyet a francia gótikus építészet egyik legnagyobb példájaként tartanak számon – újra elfoglalja helyét Párizs kulturális panteonjában.

Fizetőssé tennék a Notre-Dame-székesegyházat

A francia kulturális miniszter, Rachida Dati öt eurós belépődíjat akar kivetni a turistákra, hogy a vallási épületek felújítási munkálatait finanszírozni tudják.
Bővebben>>>