Történelmi pillanatok Németországban: ahogy arra a balközép kormánykoalíció november eleji szakadása óta számítani lehetett, Európa legnagyobb gazdaságában hétfőn hivatalosan is elvesztette a nyolcpárti parlament bizalmát Olaf Scholz kancellár.

A bizalmi szavazást a kormányfő kérte maga ellen, miután az FDP, az SPD és a Zöldek alkotta jelzőlámpás koalíció – kibékíthetetlen ellentétek miatt – november elején összeomlott. 

Német sajátosság, hogy egy kormány és egy kancellár nem mondhat le egyszerűen. Ehhez bizalmi szavazásra van szükség, ahol a képviselőknek név szerint kell dönteni az országvezető további támogatásáról. Ez a Weimari Köztársaság öröksége, egy biztonsági mechanizmus, amely megakadályozza, hogy egy kormány a radikális erők játékszerévé váljon – magyarázza a Kurier.

Kapcsolódó

Hétfőn 207 politikus szavazott további bizalmat Olaf Scholznak, 394-en viszont nem, 116 képviselő pedig tartózkodott.

A Szövetségi Köztársaság teljes története során eddig négy kancellárnak kellett a Bundestag kiszavazását kérnie.

Béremelést, áfacsökkentést ígér a bukott vezető

Scholzot – aki az eseményre feleségével, a 63 éves Britta Ernst korábbi oktatási miniszterrel érkezett – nem lepte meg az estére megszületett végeredmény, de nem is kommentálta azt.

Korábban mondta: azért akarta elveszíteni a szavazást, hogy új választásokat lehessen tartani 2025. február 23-án – ehhez most már csak a szövetségi elnök jóváhagyására van szükség.

Az előzetes vitában az utolsó szó jogán kifejtette: a polgárok dönthetnek, mernek-e befektetni a jövőbe, ehhez a beruházásokat nem szabad halogatni és szükség van Ukrajna támogatására, a német hadsereg fejlesztésére.

Azt is ígérte, hogy megfékezik a migrációt, illetve kampányolni fog a minimálbér óránkénti 15 euróra emelése, illetve az élelmiszerek áfájának hét százalékról öt százalékra csökkentése mellett. 

A kancellár az FDP-t hibáztatta kudarcáért, szerinte

a liberálisoknak nem volt megfelelő erkölcsi érettsége ahhoz, hogy részt vegyenek az ország irányításában

– idézi szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az viszont nem derült ki, hogy saját pártja, a szociáldemokrata SPD egységesen áll-e mögötte, mert a szélsőjobboldali AfD-től is kapott voksokat. A megmaradt koalíciós társak, a Robert Habeck alkancellár vezette Zöldek viszont tartózkodtak, azért, hogy a populisták végül nehogy hivatalban tartsák Scholzot.

Valóságtagadás, habozás, cukrozás

A bizalmi döntést egy több órás parlamenti vita előzte meg, ahol kendőzetlen vélemények záporoztak a bukott kormányfőre, miközben mindenki egymásra mutogatott.

Az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel például habozással, manőverezéssel, cukrozással és a valóság tagadásával vádolta Olaf Scholzot, és mint fogalmazott, „kimondottan groteszk”, hogy ismét kancellárjelöltként indul az új választáson.

Nem tudja összetartani az országot, az okozott károk terhét a németeknek kell viselniük a következő évtizedekben

– mondta.

Friedrich Merz, a jobbközép CDU/CSU Unió vezetőjelöltje ismét durván beleszállt fő riválisába, aki iránt szavai szerint megszűnt a tisztelet, és „merő szemtelenségnek” minősítette Scholz utolsó felszólalását.

Kijelentette: 

a koalíció a háború utáni történelem egyik legnagyobb gazdasági válságában hagyja el az országot.

Robert Habeck gazdasági miniszter szerint

„a világ továbbra is forog, és gyakran fordul Németország ellen”,

ezért cselekvőképes új kormány kell, különös tekintettel a megbukott francia kormányra, Ausztriában a nehéz kormányalakításra és a holland kormány nézeteltéréseire.

Sahra Wagenknecht, a BSW főnöke pedig azzal vádolta Olaf Scholzot, hogy

politikájával veszélyezteti a békét,

mert miközben „békekancellárnak” nevezi magát, a német történelem legnagyobb újrafegyverkezési programját hirdette meg.

Májusig még szolgálnak a kormánytagok

Németország jelenleg politikai átmeneti szakaszban van, de a februári választásokig sem marad kormány nélkül.

A Berliner Morgenpost szerint holnaptól Scholz és kabinetjének miniszterei a korábbiak szerint folytatják a munkát, mindaddig, amíg az új szövetségi kormány nem lép hivatalba – várhatóan jövő áprilisban vagy májusban.

Ugyanakkor új törvényeket csak kivételes esetekben hozhatnak.

Emellett, ha például más országok vezetői telefonálnak a kancelláriára, addig is Olaf Scholz az illetékes országvezető – január 20-án is ő fog gratulálni Donald Trump beiktatásakor a leendő amerikai elnöknek.

Amennyiben pedig háborús vészhelyzet vagy más jelentős válság állna elő, az ilyen forgatókönyvek szerint összeülő belügyi, külügyi és védelmi kabinet teljes mértékben cselekvőképes, függetlenül a választási időszaktól. 

Piszkos politikai színház következik

A pártok hivatalos választási programjai kedden jelennek meg, ezzel fő nyugati partnerünknél teljes fokozatra kapcsol a kampányidőszak, amely a Berliner Zeitung szerint „nemcsak forró, de piszkos is” lesz.

A személyes támadások és a populista ígéretek ugyanis már rég felváltották az érdemi politikát, és a pártok közötti szakadások mélyebbek, mint valaha.

A forró szakasz karácsony után kezdődik, amelyben nem a megoldásokról lesz szó, hanem a hibáztatásról és a hatalom fenntartásáról – mutat rá a napilap.