Február 15-én jelenik meg a Die Presse új, angol nyelvű vitamagazinja, a European Voices, amelyet az Osztrák Külkapcsolati Tanáccsal és az ENSZ-szel közösen jelentet meg. A negyedévente megjelenő politikai, üzleti és kulturális kiadvány célja, hogy hallassa a fontos hangokat Kelet- és Közép-Európából.

Az első számhoz Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár Budapestre utazott, hogy mélyinterjút készítsen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A miniszterelnök ebben kifejtette ellentmondásos álláspontját az ukrajnai háborúról, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és az év második felében Magyarország EU-elnökségével kapcsolatos terveiről is beszélt.

Kapcsolódó

Két héttel a háború kitörése előtt a magyar kormányfő Moszkvában járt, és ott az volt az érzése, hogy lehetséges az invázió. A látogatása után beszámolt benyomásairól a NATO főtitkárának, és elmondta neki, hogy az oroszok úgy gondolják, előbb-utóbb erőszakkal kell megoldaniuk a konfliktust Ukrajnával. Orbán Viktor már 2008-ban azt mondta, hogy a háború kitörését csak úgy lehet elkerülni, ha azonnal tárgyalnak Ukrajna jövőbeni NATO-tagságáról.

A mi hibánk volt, hogy a szövetségen kívüli országok azt a benyomást keltették, hogy ez nem tárgyalási téma. Valószínűleg nem született volna megállapodás Ukrajnával, de legalább nyertünk volna egy kis időt, hogy átgondoljuk, hogyan tudnánk kiszabadulni Oroszország rendkívül konfrontatív hozzáállásából. Mindez nem csökkenti Moszkva felelősségét ebben a háborúban, de nem merítettünk ki minden diplomáciai eszközt a konfrontáció elkerülésére

– mondta Orbán, aki szerint erőt kell mutatniuk és világosan kell kommunikálniuk kell az oroszokkal, ilyen alapon tudnának megállapodásokat kötni.

Wolfgang Schüsselnek az volt a benyomása, hogy nincs helye a diplomáciának. Mindenki beszélni akart Vlagyimir Putyinnal, hogy elkerülje a katonai konfrontációt. A német kancellár, Olaf Scholz meglátogatta Putyint, ahogyan a francia elnök, Emmanuel Macron is. Joe Biden kétszer is Moszkvába küldte CIA-igazgatóját, William Burnst, és az európai intézmények képviselői is Moszkvába repültek. Mindannyian megpróbálták meggyőzni az orosz elnököt, hogy irányt váltson.

Európa nem elég erős ahhoz, hogy komolyan vegyék

Orbán Viktor szerint „mi európaiak nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy az oroszok komolyan vegyenek minket. Ez egy hatalmi játszma. Ez háború. Tehát erőt kell mutatnunk és világosan kommunikálnunk kell az oroszokkal. Ilyen alapon tudunk megállapodásokat kötni.”

Az emberek Európában elégedetlenek, mert a kormányaik egyre több pénzügyi támogatást adnak Ukrajnának. –Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy Ukrajnának olyan anyagi eszközöket biztosítsunk, amelyekkel katonai győzelmet érhet el” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Wolfgang Schüssel meglátása szerint csak egyetlen megoldásnak van értelme: az Ukrajna EU- és NATO-tagságáról szóló tárgyalások azonnali megkezdése, és a tűzszüneti tárgyalások egyidejű elindítása. Ellenkező esetben Ukrajna a senki földjén ragad, partnerek és kielégítő biztonsági garanciák nélkül.

Orbán Viktor úgy látja, a legjobb perspektíva az lenne Kijev számára, ha egy ütközőzóna alakulna ki Oroszország és a Nyugat között, természetesen biztonsági garanciákkal. Ha ez nem sikerül, Ukrajna elveszíti az országát. Moszkva soha nem fog elfogadni egy olyan EU- és NATO-tagot, a határa mellett, mint Ukrajna a küszöbén.

Az ukránok életüket áldozzák hazájukért, függetlenségükért, szabadságukért és Európáért. Harcolnak az európai életről szőtt álmukért. Nem szabad hagynunk, hogy ez az álom elpusztuljon!

– jelentette ki Wolfgang Schüssel.

Ukrajna nem nyújt többletbiztonságot Európának

Orbán Viktor szerint viszont Ukrajna nem nyújt nekünk, európaiaknak többletbiztonságot, mert a legtöbben már a NATO tagjai vagyunk, amely sokkal erősebb, mint Oroszország. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy Oroszország megtámad egy NATO-tagállamot.

2008-ig Oroszország túl gyenge volt ahhoz, hogy megakadályozza a NATO bővítését, amely Ukrajnát is magában foglalta volna. Ezt a lehetőséget azonban a bukaresti NATO-csúcson nem használták ki. Nem sikerült sikeresen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Grúziával, ami azt jelentette, hogy Ukrajna kilátásai az Európai Unió és a NATO jövőbeli tagjaként elvesztek.

Azóta Oroszország folyamatosan erősödik. Előre látható volt, hogy Moszkva blokkolni fogja Kijev minden olyan kísérletét, amely az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásra irányul.

 

„Az oroszok nem fogadják el partnerként az ukránokat. Csak az Egyesült Államokkal tárgyalnak, és ha ügyesek vagyunk, valószínűleg Európával is. A legnagyobb veszélyt Európára nézve az jelenti, hogy kontinensünk biztonsági architektúrájáról Oroszország és Amerika között, Európa feje fölött megállapodás születik” – figyelmeztetett a magyar kormányfő.

Orbán Viktor szerint az EU egyik központi problémája, amely befolyásolja a cselekvőképességét is, az a növekvő centralizációs tendencia, amely aláássa a tagállamok szuverenitását. Hiányzik az egyensúly az Európai Unió imperialista hagyományai és a tagállamok nemzeti szabadsága és szuverenitása között.

„Az Európai Parlament egy őrültekháza”

„A gyengeségünk egyik oka, hogy az Európai Parlament ma nem működik. Ez egy őrültekháza! Meg kellene fontolnunk, hogy visszatérjünk a korábbi rendszerhez, ahol a nemzeti parlamentek közvetlen választások helyett képviselőket küldenek az EP-be. Ami az Európai Bizottságot illeti, tisztában kell lennie a szerződések őreként betöltött szerepével, és el kell ismernie, hogy a Tanács által képviselt tagállamok által vezetett szerv, nem pedig politikai szerv. A kezdeményezésnek a tagállamoktól kell kiindulnia, ami azt jelenti, hogy a Tanácsnak aktívabbnak, határozottabbnak és hajlandóbbnak kell lennie a politikai cselekvésre” – fejtette ki álláspontját a miniszterelnök.

Wolfgang Schüssel az Európai Külkapcsolatok Tanácsa által közzétett tanulmányról szólt, amely szerint az Európai Unión kívüliek jelentős része arra számít, hogy az EU a következő 20 évben felbomolhat. Figyelemre méltó, hogy az amerikaiak egyharmada, sőt az európai polgárok egyharmada is egyetértett ezzel a nézettel.

A világgazdaságban korszakos változást élünk át, olyan eseményt, amely 500 évenként egyszer fordulhat elő. A Nyugat dominanciája véget ért. Elfogadtuk, hogy a globális kereskedelmi rendszerünkben vannak nálunk nagyobb és erősebb országok

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a világgazdaság súlypontja a Nyugatról visszatolódik Ázsiába, így már nem a transzatlanti, hanem a csendes-óceáni térségben van.

Magyar soros elnökség az EU-ban

Az év második felében Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Orbán Viktor az EU versenyképességének javításán szeretne dolgozni. „Fontos a bővítés a nyugat-balkáni országokkal. Ez a legfőbb prioritásunk. Sajnos az ukrajnai háborúnak idén még nem lesz vége. Mindent megteszünk azért, hogy legalább tűzszünetet érjünk el, és olyan helyzetet teremtsünk, amelyben tárgyalni tudunk.”

Be kell fejezni a régi bővítési feladatot, mielőtt az új bővítést Ukrajnával megkezdik. „Ha nem integráljuk Szerbiát a lehető leggyorsabban, akkor elveszítjük, mert vannak más lehetőségei is. Most kötött szabadkereskedelmi megállapodást Kínával. De miért kellene tárgyalásokat kezdenünk Ukrajnával az uniós tagságról? Azért, mert ennek politikai értelme van, és mert tudjuk, hogy soha nem fognak csatlakozni?” – tette fel költői kérdését a miniszterelnök.