Az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozója a hatalmi politika mikrokozmoszává formálódik, és annak lesz színtere, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mennyire kész próbára tenni országa vétójogát – foglalta össze az Euractiv a legizgalmasabb kérdést, amely az európai sajtót foglalkoztatta a héten.

A tét nagy, mivel a december 14-15-i ülést bővítési csúcstalálkozónak nevezik, miután az Európai Bizottság jóváhagyta Ukrajnának az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. A belga fővárosban tartandó találkozón az EU állam- és kormányfői – egyéb kulcsfontosságú témák mellett – megvitatják az ukrajnai háború legújabb fejleményein kívül a közel-keleti helyzetet, továbbá az unió jövőbeni bővítését és 2027-ig tartó költségvetését.

Kapcsolódó

Terítékre kerül egy 50 milliárd eurós segélycsomag és háborús támogatás megszavazása is Ukrajna számára, amellyel Orbán Viktor ugyancsak nem ért egyet, mert szerinte a harcok finanszírozása helyett végre a békekötésre kellene fordítani Európa erőforrásait. 

Az EU engedékeny, Magyarország nem

A csatavonalakat tehát egyértelműen meghúzták. Ugyan az EU már tett engedményeket Magyarországnak a vétóval kapcsolatos alkuban, például a Bizottság 900 millió eurós előleget hagyott jóvá az eddig befagyasztott RePowerEU forrásaiból, mégis, a jövő heti csúcs előkészítésében részt vevő források egyre szkeptikusabbak annak kapcsán, hogy Orbán megingatható a döntésében.

Míg egyes elemzők zsarolásnak minősítik a taktikáját, mások azzal érvelnek, hogy a miniszterelnök a brüsszeli bürokraták ellen próbálja mozgósítani a szavazókat a jövő júniusi, európai parlamenti választások előtt. Bár más vezetők is alkalmaztak már hasonló megoldást a múltban, amikor a vétójogukkal akadályoztak meg bizonyos döntéseket – jegyzik meg a brüsszeli tudósítók, akik szerint, mivel az EU-tagság a legnagyobb gesztus, amit fel lehet ajánlani Volodimir Zelenszkij kijevi kormányának, a magyar miniszterelnök nem téved, ha azt hiszi, hogy szavazata a legértékesebb.

Megtanultunk együtt élni azzal, hogy Orbán a mikrofonba üvöltözik, mielőtt az uniós tanácsteremben változtatna hozzáállásán – fogalmazott egy európai diplomata, hozzáfűzve: kihívást jelent, hogy a helyzet ne mérgesedjen tovább a tárgyalások „nagyon kritikus időszakában”.

Tartanak Orbán megingathatatlanságától

Az EU-s politikusok hetek óta próbálják meggyőzni az egyetlen uniós vezetőt, aki szoros kapcsolatot ápol a Kreml-lel, hogy ne akassza meg az Ukrajnával kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseket. Az Ukrajnát határozottan támogató EU-országok diplomatái aggódnak, hogy a tagsági tárgyalásokról és a pénzügyi segítségnyújtásról szóló megállapodás hiánya nagy politikai csapást mérne Kijevre a háború kellős közepén, és Moszkva felé jelentene lökést. Ez esetben a diplomaták szerint jövő év elején újabb csúcstalálkozóra lehet szükség.

Azt még Ukrajnában is elismerik, hogy a magyar kormányfő határozottsága eredményes lehet.

Orbán politikai brandje erősödik Magyarországon, és egyre nagyobb befolyásra tesz szert külföldön. Így csökken az EU esélye, hogy megfékezze őt – állapította meg a Zerkalo Nyegyeli ukrán hírportál, amely szerint egyes országok már azon töprengenek, hogyan kerüljék ki Budapestet a támogatásban. Az egyik megoldás az lehet, hogy a tagállamok kétoldalú megállapodásokon keresztül juttatnának pénzt Ukrajnának.

Kijev kutyaszorítóban

Német kutatók szerint az Ukrajnának nyújtott nemzetközi katonai és pénzügyi segélyek jelentősen csökkentek az elmúlt hónapokban. A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) szerint augusztustól októberig a támogatók 2,11 milliárd euró értékű segélycsomagot ígértek Kijevnek, vagyis a tavalyi év azonos időszakában küldött támogatások tizedét, ami a legalacsonyabb szint a háború kezdete óta. Ukrajna pártolóinak hozzáállása egyre tétovább – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Az ország emiatt egyre inkább függ néhány nagy támogatójától, például Németországtól vagy az Egyesült Államoktól, amely eddig a legfőbb katonai támasza volt az orosz invázió elleni védekezésben. Az USA-ban jelenleg is az EU-hoz hasonlóan nagyszabású segélyről tárgyalnak, amit azonban gátol a demokraták és a republikánusok közötti belpolitikai vita, míg az EU-csúcson várt döntést Magyarország ellenállása blokkolja.

Veszélyben az agrárérdekek

A magyar parlamentben december 6-án a nagyobbik kormányzópárt, a Fidesz határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy a kormány ellenezze az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését.

A párt közleménye szerint az EU vezetőinek először alaposan fel kell mérniük, hogy az esetleges tagság miként érinti az unión belüli kohéziós és agrárpolitikát, amelynek az EU szegényebb tagjai, köztük Magyarország a fő haszonélvezői.

Az ukrán gabona nagyarányú beáramlása az EU-ba tavaly a kelet-európai gazdálkodók tiltakozását váltotta ki, míg a lengyel kamionosok több Ukrajnával közös határátkelőt blokád alá vettek, és felszólították az EU-t, hogy állítsa vissza az ukrán versenytársak tranzitját korlátozó engedélyeket – emlékeztetnek.

Ukrajna a legkorruptabb ország

Az aggályokról Orbán Viktor is beszélt az Emanuel Macron francia elnöknél tett csütörtöki látogatásakor a Le Point hetilapnak adott interjúban. A miniszterelnök szerint, ha az ukrán mezőgazdaság az EU mezőgazdaságának részévé válik, akkor az el fogja pusztítani az unió piacát.

Egyben leszögezte, hogy bármit gondoltak is az emberek Párizsban, Brüsszelben és Hágában, a magyarok pontosan tudják, mi történik Ukrajnában, amely nem felel meg az EU-csatlakozás kritériumainak – azt ráadásul a magyar lakosság kétharmada is ellenzi.

A Magyarországgal szomszédos ország arról ismert, hogy a világ egyik legkorruptabb országa – idézi Orbán Viktor szavait az osztrák közszolgálati televízió, az ORF. Arra a kérdésre, hogy miért vétózik, Orbán nem hagyta annyiban a kifejezést, hanem pontosított: inkább nem akar hozzájárulni a rossz döntéshez. Magyarország álláspontja tehát nem vétó, mivel azt olyan döntés ellen lehetne alkalmazni, amely Ukrajna számára még nem létezik.

Legfeljebb egy stratégiai partnerség képzelhető el az EU és Ukrajna között – jelentette ki.

Orbán elkötelezte magát egy nagyon nyilvános stratégia mellett, amely káoszt és pánikot kelt az EU Tanácsának csúcstalálkozója előtt. Ezt úgy tervezték, hogy stresszt keltsen és maximalizálja a befolyását, mielőtt az EU vezetői találkoznának – állapította meg Roger Hilton, a GLOBSEC kutatóintézet munkatársa.

Michel, Macron, Sánchez bicskája is beletört

A hét elején a miniszterelnök újabb levélben jelezte Charles Michel, az EU Tanács elnöke felé, hogy ha nem veszi le a napirendről az Ukrajnát támogató két fő határozatot, a „konszenzus nyilvánvaló hiánya” miatt kudarca fullad az EU-csúcs.

Miután korábban Michel „üres kézzel” hagyta el Budapestet, mert nem sikerült jobb belátásra bírnia Orbán Viktort, néhány napja Emanuel Macron is erre vállalkozott. Ám a párizsi találkozóról megjelent, szűkszavú híradások arra utalnak, hogy nem sok sikerrel járt.

Legújabban pedig Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egyeztetett telefonon a magyar kollégájával Kijevről. 

Sánchez több alkalommal is határozottan támogatta Ukrajna és a nyugat-balkáni országok jövőbeni csatlakozását. A telefonos egyeztetés után kifejtette, hogy az EU bővítése befektetés Európa békéjébe és biztonságába. Ezért mindent megtesz, hogy Orbán elmozduljon a 27 tagország közötti konszenzus felé, és fenntartsák Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását az orosz invázió ellen.