Amióta Brüsszel elzárta az uniós pénzcsapot, Orbán Viktor miniszterelnök széles körű reformokba kezdett. Egyes uniós tisztviselők szerint az Európából érkező pénz az egyetlen valódi eszköz, amivel ki lehet kényszeríteni a demokratikus normák érvényesítését – de hogy a jelenlegi kormány alatt lehetségesek-e ilyen reformok, az továbbra is nyitott kérdés – írja a Politico.

A miniszterelnök – a lap szerint – szeret nagyot mondani, és a keresztény-konzervatív politika vezető hangjaként mutatkozni a nemzetközi színpadon.

Otthon azonban hatalma egy sokkal alapvetőbb fogalmon nyugszik: a kegyek gyakorlásán.

Szeretne egy útépítési szerződést? Egy projektet a falujának? Egy rádióállomás engedélyét? Munkát a nehéz sorsú unokájának? Sok magyar számára ezekre a kérdésekre a válasz közvetlenül vagy közvetve a kormányzó Fidesznél található. 

Orbán Viktor rengeteg üzletember, kisvárosi politikus, televíziós személyiség, sőt zenész hűségét is elnyerte azon egyszerű oknál fogva, hogy őt támogatni jó karrierlehetőségnek számít Magyarországon. 

Egy ilyen rendszer fenntartása azonban hatalmas erőforrásokat igényel. És az uniós források évekig kulcsszerepet játszottak a finanszírozásában, írja a lap. 

Most azonban az EU a koronavírus utáni gazdasági helyreállítására szánt euromilliárdokhoz való hozzáférést reformok hosszú sorához kötötte, miközben a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt további milliárdokat függesztett fel a rendes uniós forrásokból is.

Ha az állami forrásokat hirtelen érdemi alapon osztanák szét, és ha a miniszterelnök legközelebbi családtagjai és barátai korrupciós vádak hosszú listája miatt vizsgálat alá kerülnének, az Orbán-rendszer felbomolhatna – állapították meg a lap által kulcsfontosságúnak nevezett szakértők.

„A korrupció a kormány működésének része” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A teljes átláthatóság az ügyészség, a rendőrség és a bíróságok depolitizálásával együtt – mondta Ligeti – 

mindenképpen ellenkezne annak a korrupciósan hangszerelt rendszernek a logikájával, amiben Magyarországot kormányozzák

Másrészt, ha Brüsszel lehetővé tenné Magyarország számára, hogy érdemi reformok nélkül hozzáférjen az uniós adófizetők milliárdjaihoz, az európai tisztviselők aláásnák saját hitelességüket, és azt kockáztatnák, hogy ennek politikai visszhangja lenne a 2024-es európai parlamenti választásokon.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke különösen nagy nyomás alatt áll, hogy tartsa zárva a pénzcsapot. „Nem hiszem, hogy ezt (von der Leyen) politikailag meg tudja nyerni” – mondta Daniel Freund német zöld képviselő, a magyar kormány éles hangú kritikusa - „anélkül, hogy kristálytisztán látszódna, hogy tényleg valami változás állt be”.

A magyar kormány közben megkezdte a változtatások végrehajtását annak érdekében, hogy hozzáférhessen az EU koronavírus utáni helyreállítási alapjából származó pénzhez – de a megfigyelők szerint már most sem váltja be az ígéreteket.

Az EU tagállamai tavaly decemberben hagyták jóvá a helyreállítási terv keretében Magyarországnak nyújtandó 5,8 milliárd eurós támogatást, azzal a kikötéssel, hogy 27 reformcélt kell megvalósítania – többek között meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és új korrupcióellenes biztosítékokat kell bevezetnie.

A koronavírus utáni helyreállítási támogatás némileg sürgető határidőt tartalmaz, mivel 2023 vége előtt van lehetőség a lehívására.

Ezzel párhuzamosan 6,3 milliárd eurónyi rendes pénzeszközt függesztettek fel a jogállamiság megsértése miatt, a pénz pedig akkor folyósítható, ha Magyarország bizonyítja, hogy ténylegesen végrehajtotta az ígért reformokat.

A decemberi kompromisszum úgy tűnik némileg enyhítette a gyengélkedő magyar gazdaságra nehezedő nyomást.

Az országnak azonban továbbra is pénzre van szüksége.

A magyar átlagemberek érzik a magas energiaköltségek és az egekbe szökő élelmiszerárak fájdalmát, és még a Magyar Nemzeti Bank elnöke is kritizálja saját kormánya gazdaságpolitikáját.

És bár a szakértők úgy látják, hogy az átláthatóság javítása és a korrupció elleni küzdelem érdekében bevezettek itthon néhány új szabályozást, ezek hatását még nem lehet látni – egyes struktúrák pedig eleve hibásnak tűnnek – teszi hozzá a Politico publicistája.

 

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.