A jelek szerint egyre inkább felfigyelnek a nyugaton is arra az Európai Unió ellenes retorikára és kampányra, amelyet a magyar kormány folytat az elmúlt időszakban belföldön. Pénteken reggel a Bloomberg hírügynökség közölt egy hosszabb elemzést arról, hogy mennyire változott meg a magyar hozzáállás a kormányzati kommunikáció hatására és mennyire nőtt meg a magyar kilépés, azaz a Huxit esetleges kockázata.

A cikk a budapesti villamosmegállókban elhelyezett pizzás plakáttal kezdi felütésként, amely az ALDE európai liberális pártcsalád (amelynek magyar tagja többek között a Momentum is) kampánya az Európai Unió magyarok körében való támogatottságának növelésére. Az üzenet szükségtelennek tűnhet egy olyan volt kommunista országban, amely az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozása óta több mint 100 milliárd eurónyi uniós támogatást szívott fel, ez egy főre  számolva a legmagasabbak közé tartozik.

A kampány azonban aggasztó fejleményeket tükröz egy olyan országban, amely az EU integritásának legkritikusabb próbájává vált

– írja az elemzés.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök évekig uralta a közéletet az EU elleni kirohanásaival, a felmérések szerint a hétköznapi magyarok egyre inkább kelet felé fordulnak. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy az EU támogatottságának csökkenése meglazíthatja a legfontosabb védőkorlátot Orbán önjelölt illiberális vezetésével szemben. Az EU által végzett legutóbbi féléves Eurobarométer-felmérés 12 százalékpontos csökkenést regisztrált a blokk támogatottságában Mgayarországon, ami a 27 tagország közül a legnagyobb visszaesést jelenti.

Az elemzés hivatkozik egy, a Népszava által közölt, a Publicus Intézet által készített felmérésre a más országokkal való kapcsolatokról. E szerint Orbán támogatóinak többsége  „szimpatikusabbnak” tartja az oroszokat és a kínaiakat és „kevésbé szimpatikusnak” az amerikaiakat és az ukránokat. Ezzel szemben a szélesebb lakosság körében az oroszok voltak a legkevésbé népszerűek az április 17-én közzétett eredmények szerint.  

„Ez rendkívül jelentős és ijesztő, tekintve, hogy milyen gyorsan változnak a hozzáállások. Megdöbbentő, hogy Orbán milyen hatékonyan rombolta le Magyarország Európa-párti hozzáállását” – mondta Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Fund munkatársa a hírügynökségnek.

A Huxit kevésbé költséges, de talán nagyobb hiba lenne

Az Egyesült Királyság 2020. januári kilépése az EU-ból a második legnagyobb gazdasággal rendelkező országtól fosztotta meg a blokkot egy megosztó népszavazás után, amelyről a brit kormány úgy gondolta, hogy megnyerhet. Egy hasonló politikai baleset Magyarországon azonban – bár kevésbé költséges – vitathatatlanul nagyobb szimbolikus jelentőséggel bírna, tekintve, hogy Magyarország egykor az EU hidegháború utáni sikeres bővítésének egyik példaképe volt.

Lengyelországgal együtt Orbán is vitába keveredett Brüsszellel a demokratikus intézmények, például az igazságszolgáltatás és a média kormányzati ellenőrzése miatt. Az EU tisztviselői a magyarországi korrupcióra is összpontosítottak, amely a Transparency International rangsorában a tagállamok között a legrosszabb helyen áll - sorolja az anyag.

Az EU még mindig több mint 28 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt finanszírozást blokkol aggályai miatt, bár Johannes Hahn költségvetési biztos egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy a bíróságok átpolitizálását célzó megállapodás után a következő hetekben mintegy 13 milliárd euró ebből felszabadulhat.

Emlékeztetnek, Orbán Viktor többször is elutasította, hogy Magyarországot ki akarná vezetni az EU-ból. A kilépésnek nem lenne értelme, mondta, tekintve, hogy az ország mennyire összefonódott a blokkal. Exportjának csaknem négyötöde az EU piacán landol, és gazdaságát olyan német vállalatok beruházásai támogatják, mint a Mercedes és a BMW.

Már a kérdés felvetése is aggasztó

Az azonban, hogy a magyar miniszterelnök európai elkötelezettségével – és tágabb értelemben nyugati hűségével – kapcsolatban kérdések merülnek fel, kétségeket ébresztenek Orbán valódi végcéljával (az eredeti cikkben a végjáték szó szerepel) kapcsolatban, különösen az Ukrajna orosz megszállása óta tett lépései és retorikája miatt.

A kormány a világjárvány alatt dobta be a „Huxit” gondolatát, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy az uniós tagság „új megvilágításba kerülhet”, amint Magyarország nettó befizetővé válik a blokk költségvetésében, ami szerinte 2030-ra bekövetkezhet. Hegedüs ezt „tesztballonnak” nevezte, hogy felmérjék a közvélemény hozzáállását a tagsággal kapcsolatban.

Azóta Orbán támadta az EU-t, amiért megpróbálta őt pénzügyileg sarokba szorítani, miközben a magyar gazdaság és a forint egyaránt válságba került. Az Orbán politikai gépezete által ellenőrzött műsorszolgáltatók, újságok és weboldalak sokasága terjeszti azt a narratívát, hogy az EU Ukrajnának nyújtott támogatása árt Magyarországnak - hívja fel a figyelmet a cikk.

A kormány által támogatott óriásplakátokon egy bomba látható, amelyre „szankciók” van írva, és az EU-t hibáztatják, amiért „tönkretesz minket”. Orbán megtagadta az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt, húzta az időt a NATO bővítésével kapcsolatban, miközben energiaüzleteket kötött Oroszországgal – sorolja az összefoglaló.

Hat a propaganda

Orbán március 31-én rendszeres rádióműsorában azt mondta, hogy az emberek elkezdhetik megkérdőjelezni az EU „egész létezését” az Ukrajnának nyújtott támogatása miatt (az Index szerint az hangzott el, hogy a háború és a szankciók tönkreteszik a gazdaságot, így pedig az egész EU léte megkérdőjeleződik, mert a két célt – béke és jólét – feladta.). Két héttel később azt mondta, hogy a segélyek megvonása véget vetne a háborúnak.

Magyarországnak soha nem sikerült igazán magáévá tennie az uniós értékeket, ez igazából a pénzről szólt. Most, hogy a pénz sem folyik és ehhez jön a propaganda, a kettő együtt erős hatást fejt ki

– mondta Urbán Ágnes, a budapesti Mérték Média Monitor igazgatója.

A magyarok széles körben EU-pártiak maradtak, miközben Orbán 2010 óta tartó megszakítás nélküli kormányzása alatt Oroszországnak és Kínának udvarolt. Most azonban, hogy Magyarország egyre mélyülő recesszióval és 25 százalékot meghaladó inflációval néz szembe, ez a támogatottsága megroppant, méghozzá a fiatalok körében, akik szintén egy NATO-ellenes ellenzéki párthoz áramlanak.

Az EU támogatottsága jelenleg 39 százalék, amivel Magyarország az Eurobarometer felmérése szerint a 27 uniós tagállam közül a csehekkel és a szlovákokkal együtt az utolsó helyeken áll. Tavaly még a magyarok 51 százaléka volt kedvező véleménnyel az EU-ról. Lengyelországban szintén jelentősen, nyolc százalékponttal csökkent az EU-val szembeni pozitív hozzáállás, bár még mindig 55 százalékos.

Hahn európai biztos, aki a jövő héten Budapesten találkozik Orbánnal, azt mondta, aggódik amiatt, hogy egyre nehezebb lesz visszaszerezni a támogatást. Nem gondolja azonban, hogy Magyarország uniós tagsága forogna kockán. Brüsszelben a visszaesést széles körben Orbán média feletti hatalmának tulajdonítják. A budapesti ingázók megszokták, hogy politikai hirdetőtáblákat látnak Orbán támadásainak részeként, azokról akiket az állam ellenségeinek tekint. A magyar származású befektető és filantróp Soros György, a menedékkérők, az LMBTQ közösség és az Európai Bizottság korábbi elnöke, Jean-Claude Juncker is a médiakampányok célpontjai voltak.

Geopolitikai a fordulat

De a hangulat megváltozott. Míg korábban a kormánypropaganda a bűnbakok elleni harcról szólt, az elmúlt évben új dimenziót kapott, és most már egyenesen Magyarország nyugati szövetségesei ellen irányul. Ez egy igazi geopolitikai fordulat- mondta Urbán.

Míg az EU-párti kampányt az ALDE, az EU liberális pártjainak ernyőszervezete irányítja, az USA is részt vesz az ellenakcióban.  Az amerikai nagykövetség által nemrégiben finanszírozott hirdetéseken a „Ruszkik haza” szlogen szerepel, amely az 1956-os szovjet invázió és Oroszország jelenlegi ukrajnai elleni támadása közti párhuzamot hangsúlyozza.

Mivel Magyarországon a kormány ellenőrzi a média nagy részét, az Egyesült Államok továbbra is közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyarokkal – mondta a budapesti nagykövetség szóvivője. Gulyás Gergely kabinetfőnök április 12-én azt mondta, hogy az óriásplakátok azt mutatják, hogy az USA most közvetlenül kampányol Magyarországon.

-Magyarország talán az egyetlen olyan tagállam, amely Európa-ellenes kampányt folytat, legalábbis ilyen léptékben. Ez az egyik oka annak, hogy el akartuk indítani ezt a kampányt – hogy kimondjuk, hogy ez az ígéret földje az EU-n kívül nem létezik – mondta Berg Dániel, a Momentum tagja, aki az ALDE számára segít koordinálni a kampányt.