Legújabban azért éri kritika Magyarországot a németországi sajtóban, mert a külpolitikai delegációnk Münchenben megakadályozta, hogy az uniós államok közös levélben forduljanak az izraeli kormányhoz – emiatt újra bírálatot kaptunk diplomáciai körökben, mondván, hogy az EU-n belül túlzottan Izrael-barát az ország.
Több mint 70 ország vezetői, miniszterei, katonatisztjei és biztonsági szakértők utaztak a bajor fővárosba pénteken, hogy a 60. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) megvitassák az aktuális geopolitikai kihívásokat.
A dpa német sajtóügynökségnek több diplomata elmondta: Magyarország végül nem fogadta el, hogy Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője mind a 27 EU-állam nevében felszólítsa Izraelt, hogy ne indítson új katonai offenzívát a Gázai övezet déli részén. Borrell ezért csak a saját nevében nyilatkozhatott – számol be a Berliner Zeitung.
Aggódnak a civilekért, de Orbán túl Izrael-barát
Borrell szövege arról szólt, hogy az EU-t nagyon aggasztják az izraeli kormány esetleges szárazföldi hadműveletre vonatkozó tervei. Ezért az uniós tagországok felszólítanák az izraeli kormányt, hogy ne hajtson végre katonai akciót Rafah városában, mert az rontaná az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet, és megakadályozná a sürgősen szükséges segítségnyújtást az alapvető szolgáltatásokban.
A magyar kormány kezdetben nem kommentálta az egységes üzenetnek szánt nyilatkozatot, amelybe például a diplomaták szerint a közismerten Izrael-párti Németország is beleegyezett volna. Később azonban a magyar delegáció indoklás nélkül nem járult hozzá a közös nyilatkozathoz, ami újabb feszült hangulatot szült nyugati társainkkal.
Magyarország az EU-ban különösen Izrael-barátnak számít – jegyzi meg a Die Welt, amely arról is beszámol, hogy Orbán Viktor szombati évértékelőjében elhangzott: a Svédországgal folytatott vita a végéhez közeledik, Magyarország beleegyezhet, hogy a svédek február végén csatlakozzanak a NATO-hoz.
Probléma lehet az EU bevetése a Vörös-tengeren
Emlékezetes: az izraeli hadműveletet a Gázai övezetben egy példátlan mészárlás váltotta ki, amelyet a Hamász és más szélsőséges csoportok terroristái hajtottak végre október 7-én. Ennek következtében az izraeli oldalon több mint 1200 ember vesztette életét, amire a terrorista hadművelettel megtámadott ország hatalmas légicsapásokkal, majd szárazföldi offenzívával válaszolt.
Josep Borrell a hétvégén azt is közölte: a közel-keleti helyzet téma lesz az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán is.
A megbeszélések során például dönteni kell a Vörös-tengeri hadművelet megkezdéséről is, amelyről már elvi megállapodás született. Ennek keretében az EU azt tervezi, hogy európai hadihajókat küld a térségbe, amelyek az ottani kereskedelmi hajókat hivatottak megvédeni a jemeni iszlamista hutik támadásaitól – a milícia hajók ágyúzásával akar véget vetni az izraeli támadásoknak a Gázai övezetben.
Elgondolkodnak az atombombán
Az MTI beszámolója szerint a konferencia első napján az EU-s vezetők nagyobb, önállóbb uniós egységet sürgettek a védelmi képességek terén, miután felmerült, hogy Trump elnöksége esetén Washington „biztonsági ernyője” nem lesz mindig nyitva Európa számára.
Mint megírtuk, ezzel kapcsolatban a német vezető kormánypárt (SPD) európai parlamenti képviselőjelöltje már felvetette, hogy az EU-nak saját atombombára lehet szüksége, amelynek nyomán fellángolt a nukleáris vita Berlinben és Brüsszelben.
Erről az EU Katonai Bizottságának elnöke, Robert Brieger az oe24.at osztrák hírportálnak kifejtette, hogy jogosnak tartja az eszmecserét az európai nukleáris elrettentésről, akár olyan áron is, hogy az Ukrajnának eddig folyósított, jelentős támogatásokat a tagországok „jobban felhasználják”.
Zelenszkij továbbra is bizalmat élvez
A müncheni biztonsági konferencián ezzel együtt szombaton vastapssal üdvözölték Volodimir Zelenszkijt, aki továbbra is azt követeli, hogy az EU-s állam- és kormányfők állítsák meg Putyint – számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Eközben Olaf Scholz kancellár történelmi lépésként jelentette be, hogy Németország hosszú távú biztonsági egyezményt kötött Ukrajnával, amelynek keretében mintegy 1,1 milliárd euró értékben további fegyvereket ígért az Oroszország elleni védelemhez. Többek között 36 tarackot, 120 ezer tüzérségi lőszert, két további légvédelmi rendszert és Iris-T rakétát szállítanának át – közölte Scholz, aki figyelmeztető szavakat is küldött európai és washingtoni partnereinek.
Kiemelte: kövessék Németország példáját, amely biztosítja Ukrajnát a támogatásáról, hogy Putyin „egyetlen célját se tudja elérni”. A németek a második legfontosabb fegyverszállítók az USA után: az eddigi ukrajnai kötelezettségvállalások összege már eléri a 28 milliárd eurót.
A NATO-államok kétoldalú egyezményeit Ukrajnával Nagy-Britannia kezdte januárban, míg a héten Emmanuel Macron francia elnök is aláírt egy hasonló megállapodást Zelenszkijjel Párizsban.
A Spiegel például arról ír, hogy a három közéleti vezető lemondása után is komolyan megrázza Magyarországot a botrány, és miután péntek este a fővárosban tízezrek vonultak utcára, további tömegtüntetések fenyegetnek. Úgy értékelik, hogy jelenleg a kormányfő a hivatali ideje legdrámaibb szakaszát éli, mert mély repedések keletkeztek a rendszerében.
A Süddeutsche Zeitung szerint „az ország legmagasabb hatalmi köreit érintő” botrány „alááshatja a rezsim alapjait" és bár vélhetően nem fogja a megrögzött támogatókat elfordítani a nemzeti konzervatív miniszterelnöktől, ez jelenti számára most a legnagyobb kockázatot 2010-es hatalomra kerülése óta.
Hasonlókra jutott a sajtó az angol nyelvterületeken is, ahol a mérvadó New York Times megállapítja: nem valószínű, hogy a „Putyin nézeteihez igazodó” Orbán szoros hatalmát megbontja az ügy, ám az súlyosan megrontotta a közvélemény befolyásolásának képességét a „Fidesz által irányított és ahhoz rendíthetetlenül lojális médiagépezetben”.