2023-ban Orbán Viktor beszédének egyik központi eleme Kína dicsőítése volt, kiemelve, hogy az ázsiai ország nagyhatalomként, a hidegháborúban alkalmazott kifejezés szerint szuperhatalomként jelentkezik, és a jó ideig egyetlen szuperhatalom, az USA, meg kell, hogy ossza vele ezt a státuszt.  „A jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről. „Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk” – fogalmazott akkor Orbán Viktor. Van civilizációs hitvallása – ő a világegyetem központja –, van távlatos terve – újra naggyá tenni Kínát –, van középtávú programja – visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat. Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve „az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot” – jelentette ki tavaly a kormányfő, aki egyébként egy érlelődő nagyhatalmat kihagyott a számításból Tusványoson, Indiát. 

India a másik, jóval egymilliárd fölötti lakosságú ország, melynek lakossága most előzi Kínát, a gyors, Kína által is bejárt fejlődés pedig most indult be, és a ha a jelenlegi trendek folytatódnak, néhány évtized múlva ugyanolyan gazdasági potenciállal fog rendelkezni, mint Kína, és ehhez ennek megfelelően ugyanolyan nagyhatalmi, vagy ha úgy tetszik, szuperhatalmi ambíciók is társulhatnak.

Kapcsolódó

A végeredmény pedig egy még erősebb, ütőképesebb Ázsia. 

Ezt látja Orbán Viktor is, hiszen idei beszédében már úgy fogalmazott, eljött az USA utolsó esélye, lényegében csak Donald Trump lehet az, aki elnökké választása esetén képes megakadályozni, hogy Ázsia lenyomja Amerikát. 

A háború után 500 éve nem tapasztalt világrendszerváltozás jön, a következő évtizedekben vagy akár évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja, Európa pedig eldöntheti, hogy skanzenné válik vagy beszáll a világversenybe – mondta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn.

Az elmúlt 150 évben is nagy változások történtek velünk és körülöttünk, de ezekben a változásokban a világ meghatározó vezető hatalma mindig nyugaton volt. Ezzel szemben a mostani változás Ázsia irányából kiinduló folyamat. A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja – jelentette ki.

Orbán Viktor kitért arra: Donald Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. „Valójában - fogalmazott – Donald Trump kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze".

Európának pedig két lehetősége van:

  • Az első – ami felé most tart –, hogy skanzenné válik, az Egyesült Államok alá betagolódva, egy „alászakosított" szerepben marad az európai kontinens, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen „fejlődési dinamika".
  • A második lehetőség – amit Emmanuel Macron francia elnök hirdet meg – a stratégiai autonómia: „magyarul, be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe."

Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, lehet csinálni nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energiaönellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal – sorolta Orbán Viktor.

Versenyképes Európa, mínuszból fölfelé 

Ráadásul, mint a miniszterelnök júliusban a Financial Times hasábjain megírta,  az EU versenyképességének romlása az elmúlt évtizedekben mind szélesebb körű folyamattá vált. Ez a hanyatlás mindenekelőtt az olyan elhibázott brüsszeli döntések következménye, amelyek ellentmondanak a világgazdaság realitásainak. 

A kormányfő ennek fő példájának nevezte a zöld átmenetet, amelyet az EU anélkül érvényesít, hogy előtte megfelelő konzultációkat folytatna az egyes ágazatokkal. Az energiaárak háromszor-ötször magasabbak, mint az Egyesült Államokban, így az európai vállalatok elveszítik versenyképességi előnyüket, emiatt viszont az innováció helyett kénytelenek a közműdíjakra átcsoportosítani pénzügyi forrásaikat – áll a cikkben.

A miniszterelnök nem vitatja, hogy Európának nyilvánvalóan vezető szerepet kell vállalnia a zöld ágazatokban, különös hangsúlyt fektetve az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására, az iparági szereplőket hátráltató és az embereket terhelő szabályozások bevezetése azonban immár fenntarthatatlan.

A gazdák szintén komoly nehézségekkel kénytelenek szembenézni: termelési költségeik jelentősen nőttek, és egyre bonyolultabb „zöld kötelezettségek” között kell manőverezniük 

– fogalmaz a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az üzleti vállalkozások is egyre nagyobb adóterhekkel szembesülnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális társasági minimumadójának januári bevezetése, amelyet az Európai Unió legnagyobb adóreformjának szántak, katasztrofális kudarcnak bizonyult. Jóllehet világszerte 140 ország, köztük az EU valamennyi tagállama csatlakozott az egyezményhez, olyan kulcsfontosságú versenytársak, mint az Egyesült Államok, Kína és India továbbra sem fogadták el a megállapodást.

A miniszterelnök úgy véli, hogy Európa sokkal kevésbé vonzó befektetési célponttá vált, és ennek következtében még az európai vállalatok is fontolóra vették az áttelepülést más piacokra.

A fő európai gazdaságok növekedési üteme az idén alig éri el az 1 százalékot, az amerikai gazdaság ugyanakkor csaknem 3 százalékkal, a kínai gazdaság 5 százalékhoz közeli ütemben nő, India növekedése pedig megközelíti a 7 százalékot. „Idővel még nagyobb mértékben lemaradunk, így haladéktalan irányváltásra van szükség.” 

A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági siker feltétele a verseny, valamint az üzleti szektor számára kedvező környezet.

Prioritások

A magyar kabinet várhatóan a decemberi uniós csúcson mutathatja be az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tervezetét. Ennek keretében több prioritást is kijelölt a kormány:

  • a gazdasági növekedés újraindítását és a tartós növekedés feltételeinek kialakítását
  • a belső piac elmélyítését
  • a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását
  • a zöld- és digitális átmenet elősegítését az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben
  • a nemzetközi együttműködések előmozdítását
  • a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítását

A Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter vezette ülésen nemrég három fókusztéma került szóba: az elektromobilitás, a mesterséges intelligencia és az európai versenyképesség.

Fókuszban az elektromos autók

A miniszter az alternatív hajtású járművekre való átállását nevezte az EU előtt álló az egyik legkomolyabb gazdasági kihívásnak.

Jelenleg tarthatatlannak tartja a robbanómotoros járművek értékesítésének megszüntetésére kitűzött 2035-ös céldátumot, mivel az újonnan forgalomba helyezett e-autók aránya  még mindig 15 százalék alatt van.