A magyar miniszterelnök kedd reggel előzetes sajtóbejelentés nélkül (tippelgetés mellett – a szerk. ) Kijevbe érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztessen a háború rendezése és a kétoldalú kapcsolatok megtárgyalása végett. A bizalmas szervezés olyan hatékonyra sikeredett, hogy egészen az érkezésig sikerült titokban tartani a magyar kormányfő látogatását az ukrán fővárosba, amit végül a kormányzati kommunikáció is megerősített. Az, hogy Orbán Viktornak – a sokak által legoroszbarátabbnak tartott EU-s vezető-nek – miért pont Ukrajnába vezetett az első hivatalos útja a magyar soros elnökség megkezdése után, rengeteg kérdést vet fel, mivel az egyeztetés tartalmáról a felek még nem jelentettek meg a hivatalos álláspontot.

Az Economx a „titokban" lebonyolított utazás okáról Anton Bendarzsevszkij biztonságpolitikai és a poszt-szovjet-térség szakértőjét, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte. 

Magyarország lehet a híd Kijev és Moszkva között?

Bár konkrét információkkal nem rendelkezünk, az egyeztetés mibenlétéről, a szakérő szerint a bilaterális kapcsolatok esetében az ukrajnai magyar kisebbség jogainak a helyreállítása valószínűleg nagy szerepet játszott. Ami pedig a háborút illeti, a békéhez vezető út legalább két oldalon, az ukrán és orosz felen keresztül vezet, viszont jelenleg az orosz agresszor követelései semmilyen kompromisszumkészséget nem mutatnak. Itt jön be a képbe Magyarország, aki mindig is nyílt kommunikációs csatornákat tartott fenn Oroszország irányában –  ellentétben a többi EU-s vezetővel–, és ahogy a svájci békecsúcson Szijjártó Péter külügyminiszter is megfogalmazta, ezúttal

Orbán Viktor is fel fogja ajánlani, hogy egyfajta mediátori szerepkörben közvetítsen Moszkva is Kijev között egy kompromisszumos megoldás reményében, ami ha nem is azonnal a békét, de a legalább a fegyverszünetet megpróbálja majd előkészíteni.

– fogalmazott a szakértő. 

A békétől még nagyon messze vagyunk, de a közvetítői szerep reálisnak tűnik, tekinttel hazánknak az unióban egyedülállóan közeli kapcsolatára Moszkvával.

Ezáltal az Orbán-kormány most poltitikai tőkét tudna kovácsolni azokból a régóta gondosan ápolt orosz-barát kapcsolatokból, amelyek fenntartásától az összes többi EU tagállam határozottan elzárkózott a háború kirobbanásakor. 

Ami azt illeti, hogy a találkozót miért tartották titokban a nyilvánosság előtt, a szakértő szerint a döntést a háborús helyzet okozta biztonsági megfontolások indokolják. Orbán Viktor valószínüleg autóval vagy vonattal érkezhetett meg Kijevbe a repülési légzárból kifolyólag. 

Előny a pártszövetség kialakításában 

Továbbá nem mehetünk el a kérdés uniós vonatkozása mellett sem. Azt látni kell, hogy Brüsszelben is van egy csatatér, ami az európai parlamenti frakciók rendeződését illeti. Vasárnap Orbán Viktor egy újabb európai parlamenti frakció, a tagállami szuverenitás erősítését célul kitűző Patrióták Európáért elnevezésű pártcsalád létrehozására tett ígéretet, aminek népszerűségét nagyban megnövelheti Orbán közeledése Kijevhez. Mivel a populista és euroszkeptikus nézeteket valló – a magyar miniszterelelnök szerint az európai jobboldal hamarosan legnagyobb frakciójává váló pártszövetség – komoly aggályokat váltott ki a brüsszeli bürokratákból, 

a Kijevhez közeledő taktika pozitívabb fényben tüntetheti fel a kormányzatot és a bejelentett frakció megítélését.

Azon EU-s vezetők számára, akiknek Ukrajna támogatása, és Oroszország, mint agressztor elítélése egy kardinális kérdés, megnyugató üzenet lehet a kapcsolatok normalizálására tett kísértlet. 

Csütörökig van idő véglegesíteni a tervezett farkciót, a szakértő szerint a látogatás mindenképp segíteni fogja, hogy ez megtörténjen, illetve, hogy más politikai erők is beálljanak a blokkba.

Javulhat a magyar-ukrán viszony?

Az Oeconomus igazgatója úgy gondolja, hogy a látogatás megalapozta a felek közötti kommunikáció mérséklődését, és véget vethet a régóta tapasztalható ellenséges hangnemnek. A 2023 decemberében tartott brüsszeli EU-s csúcson Orbán Viktor még megvétózta, hogy az Európai Unió 50 milliárd euróval támogassa az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnát. A csatlakozási tárgyalás megkezdését az Európai Tanács ülésén szóban ellenezte, majd a szavazásról inkább kivonult. Ukrajna kormányzati kommunikációja szerint Magyarország oroszbarátságával csak Putyin-passzátszelét fújja. Az Oeconomus igazgatójának véleménye szerint 

a kommunikációs ellenségeskedésre végre pontot tehetnek a felek. De függetlenül a tárgyalás eredményétől, önmagában a találkozó megszületése mérföldkőnek számít a magyar-ukrán diplomáciai viszonyban, és az, hogy erre Kijevben került sor, jól példázza a kormány támogatását a megtámadott ország felé.

Évek óta halogatták a találkozót

A szakértő szerint már nagyon régóta érett a látogatás: Zelenszkij 2019-es elnökké választása óta, 5 éve napirenden van, hogy létrejöjjön a legmagasabb szintű találkozó a két ország vezetője között. 2019-2020 folyamán is folyamatosan tárgyaltak a szervezésről a feszült kapcsolatok rendezése végett, amelyeket még a magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény (2017) és nyelvtörvény (2019) mérgesített el. Sokan abban bíztak, hogy Zelenszkij hatalomra kerülésével helyreállnak a kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között. Azonban kompromisszumkészség hiányában csak nem valósult meg a találkozó, majd 2020-ban a covid-járvány időszaka, 2022-ben pedig a háború köszöntött be, aminek következtében lekerült a napirendről. Zelenszkijnek volt továbbá egy nem túl szerencsés megjegyzése a magyar kormáyfő irányába a magyar parlamenti választások előtt néhány nappal, ez szintén megnehezítette a szervezést.

A kapcsolatok 2023 decemebere óta léptek a normalizálódás útjára: Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megnyitása előtt egy héttel, a megtámadott ország kivételi körbe helyezete a médiatörvény és az oktatási törvény alól az Ukrajna területén élő európai uniós kisebbségeket, beleértve a magyarokat is.

Ekkor már sejteni lehetett, hogy nincs akadálya a magas szintű összejövetelnek a szakértő szerint. Szijjártó Péter januárban a krpátaljai Ungvárra utazott,  hogy a háború kitörése óta először találkozzon személyesen Ukrajnában Dmitro Kuleba külügyminiszterrel. Itt megfogalmaztak egy 11 pontos listát, ami Magyarország kisebbségekkel kapcsolatos kéréseit foglalta össze. Az egyetlen oka annak, hogy ezt követően nem valósult meg a találkozó, az európai parlamenti választások voltak, a kapmpányidőszakban nem volt erre lehetőség, sem igény.