Az Európai Unió mérföldkőnek számító tervről állapodott meg, amelynek célja, hogy segítse Örményországot kivonni Moszkva befolyási övezetéből, és támogassa gazdaságát a térségben növekvő feszültségek közepette. A megállapodás az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök pénteki brüsszeli megbeszéléseit követően született meg.
A háromoldalú csúcstalálkozót követően újságíróknak nyilatkozva Ursula von der Leyen elmondta, hogy az EU a következő négy évben 270 millió eurót szán a dél-kaukázusi ország vállalkozásainak és iparának támogatására egy új és ambiciózus partnerségi menetrend részeként – írja a Politico.
„Beruházásokat fogunk eszközölni Örményország gazdaságának és társadalmának megerősítése érdekében, hogy a sokkhatásokkal szemben stabilabbá tegyük őket. A villamosításra és az új megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekre fordítunk forrásokat” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
A lépésre akkor kerül sor, amikor Örményország azon dolgozik, hogy megszakítsa kapcsolatait korábbi szövetségesével, Oroszországgal, amely az ország energiahálózatának és infrastruktúrájának nagy részét birtokolja, de nem lépett közbe a szomszédos Azerbajdzsánnal való súlyosbodó konfrontáció közepette. Örményország, amely gyakorlatilag felfüggesztette tagságát az Oroszország vezette katonai szövetségben, behívta az amerikai csapatokat, hogy kiképzést tartsanak az országban, segélyeket küldött Ukrajnába, és még azt is felvetette, hogy megpróbálna maga is csatlakozni az unióhoz. Von der Leyen méltatta az Oroszország elleni szankcióink kijátszása ellen hozott örmény intézkedéseket, „ami azt mutatja, hogy az Európai Unió és Örményország értékei és érdekei egyre inkább közelednek egymáshoz”.
Üdvözöljük Örményország erőfeszítéseit a demokrácia, a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság megteremtésének irányába!
– mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a pénteki találkozó alkalmával.
Von der Leyen támogatta Örményország „A béke keresztútja” elnevezésű javaslatait is, amelyek szerint az ország közlekedési és kereskedelmi csomóponttá válna azáltal, hogy megnyitná a kapcsolatokat a szomszédos országokkal, például Törökországgal, valamint Azerbajdzsánnal, bár eddig elutasította a Pasinjan által előterjesztett tervet. Az azerbajdzsáni kormány egy orosz irányítású közúti és vasúti összeköttetést szorgalmaz, amely Örményország déli részén haladna keresztül Zangezur-folyosó néven.
Washington is felmutatta a sárga lapot Azerbajdzsánnak
Azerbajdzsán, amely jelentős földgázexportőr az EU-ba, és az elmúlt években több háborút vívott Örményországgal, ellenezte a háromoldalú találkozót. A megbeszéléseket megelőzően von der Leyen telefonon beszélt Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel, és igyekezett biztosítani őt Brüsszel további együttműködéséről a megújuló energiaforrások, a közlekedési kapcsolatok és az energiabiztonság terén.
Antony Blinken azonban a hét elején figyelmeztette Azerbajdzsánt: egy telefonhívás során közölte Alijevvel, hogy semmi sem indokolja a határon a feszültség fokozódását, és figyelmeztetett, hogy az agresszív fellépések aláásnák a béke reményét. A pénteki találkozót megelőzően Örményország olyan dokumentumokat osztott meg uniós és amerikai tisztviselőkkel, amelyek azt állítják, hogy Azerbajdzsán hatalmas mennyiségű katonai felszerelést halmozott fel, amelyet olyan országoktól vásárolt, mint Izrael és Pakisztán. Azerbajdzsán még szeptemberben katonai műveletet indított a szakadár Hegyi-Karabah régió meghódítására, ami a 100 ezer örmény etnikumú lakos tömeges elvándorlását váltotta ki.