Péntek és vasárnap között elnökválasztást rendeznek Oroszországban. Vlagyimir Putyin orosz államfő neve ismét a jelöltek között szerepel, ami egy 2020-as alkotmánymódosítás révén lehetséges. Ez ugyanis

formálisan nullázta 2024-re a politikus elnöki ciklusait, ennek köszönhetően akár 2036-ig hatalmon maradhat.

Ahhoz, hogy ki nyeri majd ezt az elnökválasztást, nem sok kétség fér. A szakértők és a sajtóorgánumok már mind kész tényként kezelik, hogy Putyin – aki ezúttal független színben díszeleg a szavazólapon – ezúttal is győzelmet arat.

„A színpadias szavazás újabb mandátumhoz juttatja Putyint” – hirdeti a BBC címe is. A magabiztosság pedig nem véletlen. Gyakorlatilag bármi lehet választási eredmény, amit a Kreml annak nyilvánít – szögezte le a közelmúltban az Economxnak nyilatkozó Oroszország-szakértő.

Nemzetközi színtéren nyílt titok, hogy Oroszországon a szavazólapokra csak Kreml-közeliek kerülhetnek fel. A rendszeren belüli ellenzéki pártokról és jelöltek tulajdonképpen csak azért indulnak a szavazáson, hogy jelenlétük a demokrácia látszatát erősítse.

A valós ellenzék képviselői rendszerint el sem indulhatnak a választásokon. Így volt ez most Borisz Nagyezsgyin és Jekatyerina Duncova esetében is – a Választási Bizottság mindkettejük indulását formai hibákra és szabálytalanságokra hivatkozva kaszálta el. Szakértők szerint persze egyébként sem lett volna túl sok esélyük Putyinnal szemben. Elkövettek azonban egy nagy hibát: olyan témákban szólaltak fel, amely a rendszernek kiemelten kínos, ez pedig még az „álellenzékieknek” sem engedélyezett.

Miért húzzák három napig?

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi miatt tart három napon át idén az elnökválasztás Oroszországban. A szakértő szerint ennek egyértelműen stratégiai oka van.

Ez az első alkalom, mikor az orosz elnökválasztás háromnapos. Szemlátomást az a rezsim célja, hogy maximalizálják a részvételi arányt, és minél tovább tart a választás, annál több szavazót lehet mozgósítani. Nyilvánvalóan ez rengeteg kérdést felvet, például hogy miként biztosítják az urnák éjszakai őrzését. Ez persze csak egy a felmerülő számos aggály közül

– nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

Hozzátette, bizonyos távoli régiókban – például a tajgán –, valamint az Ukrajnától önkényesen elcsatolt területeken már megindultak a választások. Mindkettővel akadnak problémák bőséggel. Utóbbi például nemzetközi jogba ütköző tevékenység. Ráadásul helyi beszámolók szerint a zaporizzsjai, herszoni, donyecki és luhanszki szavaztatás úgy néz ki, hogy „oroszbarát kollaboránsok” járnak a szavazóurnákkal házról házra, fegyveres katonák kíséretében.

A távoli régiókba már február vége óta házhoz viszik az urnát, sokszor nagyon kalandos úton – helikopterrel, hómobillal. „Ez azt is előrevetíti, hogy még abban az esetben sem lehetne ennek a szavazásnak a hitelességét ellenőrizni, például nemzetközi független megfigyelők jelenlétében, ha erre orosz oldalról lenne igény” – mondta a szakértő.

Navalnij még egyszer borsot törhet Putyin orra alá

Alekszej Navalnij börtönben elhunyt orosz ellenzéki politikus egyik utolsó üzenetében arra buzdította követőit, hogy március 17-én, vasárnap, helyi idő szerint délben menjenek tömegesen szavazni.

Ötletét most özvegye, Julija Navalnaja viszi tovább, arra bátorít mindenkit, hogy vasárnap délre időzítse a voksolását. „Ez egy nagyon egyszerű és biztonságos akció, nem lehet betiltani, és emberek milliói láthatják majd a hasonlóan gondolkodó embereket. Rádöbbenhetünk, hogy nem vagyunk egyedül. Olyan emberek vesznek körül minket, akik szintén a háború, a korrupció és a törvénytelenség ellen vannak” – idézi a Reuters.

„Annak, hogy egyszerre menjenek szavazni az emberek, identitásképző ereje van. Annak ellenpólusaként, hogy az ellenzéki gondolkodásúakat a Putyin-rezsim és propaganda minden eszközzel arról próbál meggyőzni, hogy egyedül vannak a véleményükkel, ez egy jó kezdeményezés lehet. Veszélyt azonban nem jelent a rendszerre. Ha ugyanis ők tömegesen elmennek szavazni – annak ellenére is, hogy nincs olyan jelölt, akire jó szívvel leadhatnák a voksukat –, azzal a Kreml céljait tulajdonképpen támogatják, hiszen magasabb lesz a részvételi arány”

– magyarázta Takácsy Dorka.

A Kreml megüzenhette: külföldön sincsenek biztonságban az ellenzékiek

Julija Navalnaja külföldön él, onnan igyekszik irányítani férje – Oroszországban feloszlatott, szélsőségesen extrémista terrorszervezetté nyilvánított – szervezetét. Hasonlóképpen cselekednek Navalnij korábbi kulcsemberei, köztük volt kabinetfőnöke, Leonyid Volkov is.

Volkovot kedd este támadás érte litvániai otthona előtt, több kalapácsütés érte a lábát és a karját is.

Egyértelmű, hogy az orosz ellenzékiek külföldön sincsenek biztonságban. Szemlátomást nem az volt a támadás célja, hogy megöljék Volkovot, csak hogy megfélemlítsék, valamint vele együtt minden más orosz állampolgárt, aki külföldről támogatná az ellenzéket. Ez egy erős üzenet a rezsim részéről. Láttuk már korábban is – például Szergej Szkripal és Alekszandr Litvinyenko esetében –, hogy a rendszer kegyetlenül leszámol azokkal, akik úgymond átállnak az ellenséghez

– mondta az Oroszország-szakértő.